HIRDETÉS
Gazdaság

“Nem erre szavaztunk”, egyre többen sokallnak be Trump befolyásos támogatói közül

Kevin Dietsch/Getty Images
Kevin Dietsch/Getty Images
Az elnök múlt heti történelmi vámbejelentése fényében a Trumpot támogató amerikai üzletemberek bizalma és optimizmusa köddé vált: a tőzsde bezuhant, a Wall Street-en hatalmas bizonytalanság lett úrrá. Többen nyilvánosan kritizálták a vámháború elindítását. Trump káoszkeltését ha akarnák, a kongresszusi republikánusok azonnal leállíthatnák – olvasható a portfolio összefoglalójában. Milyen esélyei lehetnek a lázadó párttársaknak?

Jamie Dimon, az Egyesült Államok legnagyobb bankjának számító JPMorgan Chase elnök-vezérigazgatója januárban még legyintett a Donald Trump tervezett vámjaival kapcsolatos aggályokra. Miután Trump a várakozásoknál is drasztikusabbat lépett vámfronton, a CEO most hétfőn más hangot ütött meg: “a közelmúltbeli vámok valószínűleg növelni fogják az inflációt, és sokak szerint a recesszió valószínűségét növelheti.”

A milliárdos befektetési alapkezelő, Bill Ackman, aki a tavaly júliusi merényletkísérlet után teljes mellszélességgel beállt Trump mögé, szintén hevesen bírálta a vámokat, “gazdasági atomháborúval” egyenlőnek nevezve és azok szüneteltetését kérve az elnöktől.

Nem erre szavaztunk

idézi a portál Ackmant. Trump legfőbb politikai szövetségese, a DOGE-vezér Elon Musk, aki a republikánus elnökjelölt kampányát közel 280 millió dollárral tolta meg, szintén nem rajong a vámokért: a hétvégén személyesen is kifejezte ellenérzéseit Trumpnak.

De nemcsak a republikánusokhoz köthető üzleti elit, egyes Trump-párti influenszerek sem repestek az örömtől a vámháború láttán.

Sajnálattal mondom, de az elnök elképzelése a nemzetközi kereskedelemről téves – vélekedett a konzervatív Ben Shapiro. A Trumpot a legutóbbi választáson szintén nyíltan támogató Joe Rogan pedig “hülyeségnek” titulálta a Kanadával folytatott viszályt.

Itt a lázadás?

A szűk republikánus többségű szövetségi törvényhozás eddig nemigen ment szembe Trump akaratával.

Jelenleg azonban a hagyományosan szabadkereskedelempárti republikánusok közül eddig összesen hét szenátor állt be azon tervezet mögé, amely visszanyesné az elnök vámkivetési jogkörét.

A javaslat republikánus előterjesztője az iowai Chuck Grassley, akinek agrárállambeli szavazóira, köztük az exportra is termelő farmerekre súlyos csapást mérhet a vámháború, extra tarifákkal vagy azok nélkül. Mint emlékezetes, Trump az első ciklusa idején állami támogatásban részesítette a megemelt vámok miatt bajba került mezőgazdászokat.

Közszolgálatom során végig világossá tettem, hogy a szabad- és tisztességes kereskedelem pártján állok. Az alkotmány felhatalmazza a Kongresszust az államközi és a külkereskedelem szabályozására. Úgy vélem, hogy a Kongresszus túl sok hatáskört ruházott át az elnökre – indokolt a szenátor, akihez eddig hat párttársa csatlakozott a demokratákon kívül. Egyikőjük, az észak-karolinai Thom Tillis egy keddi, visszavonás előtti meghallgatáson erősen számonkérte Trump kereskedelmi képviselőjét, Jamieson Greert.

Tervezetük előírná az elnök számára, hogy 48 órán belül értesítse a törvényhozókat a vámok bevezetéséről vagy emeléséről, és magyarázatot, valamint gazdasági hatáselemzést követelne meg a Fehér Háztól azok kapcsán. Ami még fontosabb,

a kongresszusnak 60 napon belül rá kellene bólintania bármilyen új importtarifára, különben az intézkedés hatályát vesztené.

Emellett a törvényhozás bármikor megszüntethetné a vámokat.

Ám a Trump kezeit gúzsba kötő javaslat törvényi erőre emelkedési esélye nem túl rózsás – értékelnek a portfolio.hu-n.

Ha minden demokrata megszavazná a 100 tagú felsőházban, a hét republikánussal együtt 54 voksnál járnának – a vita lezárásához, az úgynevezett filibuster áttöréséhez viszont 60 szenátorra lenne szükség.

Ezután pedig a képviselőháznál pattogna a labda, ami Mike Johnson vezetésével eddig nem mutatkozott túlságosan hajlandónak arra, hogy szembeszegüljön Trump akaratával.

A kongresszusi republikánusok a demokraták segítségével leghamarabb júniusban tudnának voksolást kicsikarni az elnök vámkivetési hatáskörének visszanyeséséről (vagy akár egyes vámok visszavonásáról).

Vagyis ez így lenne, ha Johnsonék nem avatkoztak volna közbe: a Kongresszus egy procedurális szavazás keretében tegnap ellehetetlenítette, hogy szeptember 30-a előtt javaslatot lehessen benyújtani az április 2-án kihirdetett szükségállapot eltörléséről.

Ezzel kizárttá vált, hogy a törvényhozás október előtt szembemenjen Trump vámpolitikájával,

A kongresszusi republikánusok pedig ezáltal a felelősséget is levették a saját vállukról.

Ha októberben valamilyen úton-módon mégis szavaznának erről, akkor Trump megvétózhatná az elfogadott javaslatot, amit a törvényhozás kétharmados többséggel tudna felülírni. Ehhez azonban a szenátusban 13 helyett már 20, a képviselőházban pedig közel 80 republikánusnak kéne dacolnia az elnökkel, ami elképesztő mértékű lázadással érne fel.

Ahhoz, hogy hajlandóak legyenek erre, minden kötélnek szakadnia kellene, és a gazdasági helyzetnek is rendkívül kétségbeejtőnek kellene válnia.

Amy Walter, a Cook Political Report szerkesztője szerint, ha az aggódó republikánusok elhatárolódnának Trumptól, a szavazóbázisuk elidegenítését kockáztatják, ami visszaüthet, “ha Trump vámjátszmája nem bizonyul akkora katasztrófának, mint azt a piacok várják.”

Ha pedig a gazdaság valóban recesszióba csúszik,

a republikánus pártot így is, úgy is meg fogják büntetni a 2026-os félidős választásokon,

de a Trumptól való elhatárolódás nem fogja javítani az újraválasztási kilátásaikat. Mindez azt jelenti, hogy arra kell számítanunk, hogy a republikánusok kitartanak Trump mellett, még akkor is, ha a piacok még ennél is jobban felbolydulnak.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik