A bevezetőben említett Boeing 787-es Sanghajba tartott egy nagyjából tizennégy órás úton, amikor a pilótának a Csendes-óceán fölött az eszébe jutott, hogy nincs nála az útlevele, ami az utazáshoz nélkülözhetetlen. A gépet visszafordították, és leszálltak San Franciscóban, ahol cserélték a személyzetet, az utasok pedig így csak hatórás késéssel jutottak el az eredeti céljukhoz. Az utasok a késés miatt étkezési utalványt és nem számszerűsített pénzösszeget kaptak kártérítés gyanánt – közölte a légitársaság szóvivője.
Néhány utas a Redditen már posztolt is az esetről: állításuk szerint 15 dollár volt a pénzösszeg, és annyit mondtak nekik a fedélzeten, hogy a gép személyzetével akadt probléma.
Hogy megértsük, pontosan mi is történt, Madas László légiközlekedési igazságügyi szakértőt kérdeztük. Ahogy Madas mondja, egy pilótának mindig magánál kell tartania az útlevélét, egyéb okirattal ugyanis nem válthatja ki ezt a dokumentumot. De miért nem ellenőrizte senki a pilótát felszállás előtt?
„Egyrészt ennek automatizmusnak kell lennie. Hibázott, de ezt azért hamarabb kellett volna észrevennie, például a reptéren. Ha közel lakik, hazaszalad a dokumentumért, ha messzebb, kerítenek egy tartalékpilótát. Azért sem dicsérnék meg, de ezért még kevésbé fogják” – fogalmazott a szakértő.
Másodsorban az induló reptéren útlevél-ellenőrzéssel léphet ki az országból, az érkezőn is fel kell mutatnia. Ha a személyzet belép a pihenőbe a másik állomáson, akkor egy másik viszi vissza Amerikába a gépet, akik addig pihentek. Van ilyenkor egy general declaration nevű nyomtatvány, amin a személyzetben lévők neve, útlevélszáma, nemzetisége szerepel. Azt adják át először az útlevélkezelőnek, és utána jön az ellenőrzés személyenként. A kínaiak híresen kukacosak: ha egy ékezeteltérés van a néven a general declarationben és az útlevélben írtak közt, már nem engedik be az embert az országba. Rendkívül merevek ebben.
