A nyolcmillió választásra jogosultnak február 8. és 12. között kell megkapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényt. Az értesítő tartalmazza a családi és utónevet, a lakcímet, a személyi azonosítót, a névjegyzékbeli sorszámot, a szavazás helyét és idejét, valamint a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. A névjegyzéket február 10. és 17. között kell közszemlére tenni az önkormányzati hivatalokban. A névjegyzékből kihagyás vagy a névjegyzékbe való jogosulatlan felvétel miatt kifogást lehet benyújtani.
750-et kell összegyűjteni
Az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. (A nagyobb pártok azonban ennél lényegesen többet szoktak begyűjteni, ezzel kiszorítva a kisebb pártokat).
Az ajánlószelvények azért is fontosak, mert területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területi választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani. A területi listákat március 22-ig kell bejelenteni a területi választási bizottságnál. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi választókerületben állított listát. E listát március 23-ig lehet bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.
Az ajánlószelvények gyűjtését be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnál. Fontos szabály, hogy ajánlást a pártok, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal rendelkezők gyűjthetnek. Ajánlószelvényt csak zaklatás nélkül lehet gyűjteni, tilos ajánlást gyűjteni a munkahelyeken, az egészségügyi, a közigazgatási vagy önkormányzati intézményekben, valamint a közösségi közlekedési eszközökön.
Hogyan ajánljunk szabályosan?
Az országgyűlési képviselő-választáson jelöltet ajánlani úgy lehet, hogy a kitöltött ajánlószelvényt átadják a jelöltnek, vagy a jelölőszervezet képviselőjének. A többszöri ajánlás mindegyike érvénytelen lesz, mert a központi ajánlásellenőrző rendszer ezeket kiszűri. Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölőszervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánlást tevő választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint aláírása. Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat esetlegesen adatbázis építésére felhasználni.
Az országgyűlési egyéni választókerületben indulni szándékozó jelöltek március 19-ig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és szintén eddig az időpontig kell bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. Az összegyűjtött, de le nem adott ajánlószelvényeket március 22-éig meg kell semmisíteni.
biztonságosabb cédulák
A közbeszerzésen nyertes Állami Nyomda készítette el idén is az ajánlószelvényeket. Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, az időközi választásokon tapasztalt visszásságok miatt most nehezen másolható szelvényeket készíttettek, ez azonban nem növelte meg jelentősen az előállítási költségeket.
Közölte, több színből kikevert, speciális (lila) festékkel nyomtatták a szelvényeket. Az ajánlószelvény jobb felső sarkába pedig – kézzel is tapintható – Magyarország-térképperforációt helyeztek el, így arról még színes fénymásolóval sem lehet jó minőségű másolatot készíteni.
Aggályosan sok adat?
Választási szakértők már korábban is többször is bírálták a jelenlegi jelölési rendszert, és ahelyett más, kevesebb személyes adat használatával járó megoldást ajánlottak. Jóri András adatvédelmi biztos még a választás kiírása előtt közreadott állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlószelvények gyűjtése a kelleténél több személyes adat kezelésével jár, és ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben össze akarja gyűjteni a 750 ajánlást, az azt jelenti, hogy több mint 132 ezer személy adatait kezeli, ami a nagy állami nyilvántartások adattartamával vetekszik.
A biztos szerint a személyes adatok biztonsága nem kellően garantált, nem tudható, hogy a pártok helyi szervezetei hol, milyen körülmények között tárolják az összegyűjtött ajánlószelvényeket, és senki nem tudja ellenőrizni, hogy nem készült-e róluk másolat. Jóri András is az ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazta, elődeihez hasonlóan, konkrét megoldást azonban nem ajánlott, mert – álláspontja szerint – a rendszer átalakításakor számos olyan szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, ami nem adatvédelmi kérdés, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést az ajánlás rendszerének átalakításáról.
Botrányok sora
Az ajánlószelvényekkel való visszaélés ügye minden választásnál napirenden van, a botrány azonban 2009 januárjában, a ferencvárosi időközi választásokkor csúcsosodott ki. Akkor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány.
Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt – az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) – által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka valóban hamis. Ezért e három párt jelöltjei nem indulhattak a voksoláson. Az ügyben jelenleg is tart az eljárás.
A kaució a megoldás?
Az ajánlószelvény-botrányokra válaszul civilszervezetek korábban hangoztatták: az ajánlás helyett a kaució bevezetését támogatnák. „A Political Capital két éve folyamatosan próbálja felhívni a közfigyelmet az ajánlószelvények körüli visszaélésekre. Két éve állítjuk, hogy Magyarországon létezik és működik egy ajánlószelvény-maffia, amely a választások idején „begyűjti” az ajánlószelvényeket és azokat vagy pénzért árulja a politikai pártoknak, vagy egyes pártok lejáratására használja fel” – írta tavaly októberi közleményében a PC.
A visszaélések megszüntetésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Political Capital Institute, a Progresszív Intézet és a Republikon Intézet támogatta az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét.
A javaslat szerint csak az indulhatna a választásokon, aki egy meghatározott összeget letétbe helyez, amelyet csak akkor kap vissza, ha elér bizonyos eredményt. Ez a módszer a PC szerint alkalmas arra, hogy kiszűrje a teljesen komolytalan jelölteket, ám a jelenleginél jóval tisztább helyzetet teremtene. „A személyes adatok kezelésének hiányában megszűnnének az adatvédelmi aggályok, és más visszaélésre sem lenne mód. A kaució intézménye olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá tenné a jelöltállítást, és ami ennél is fontosabb: semmilyen körülmények között nem veszélyeztetné a választás tisztaságát. A kaució mértéke és visszatérítésének részletei függvényében minden bizonnyal nőne a jelöltek és a pártlisták száma, ami egyszersmind visszafordíthatná a politikai paletta szűkülésének folyamatát” – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a PC.
Nem átültethető
Az fn.hu-nak korábban nyilatkozó választási szakértő szerint viszont a kaució sem jelentene megoldást. „A kaució intézménye önmagában jó, Franciaországban például remekül működik. Ám Magyarországon elhibázottnak tartom újabb pénzeket bevonni a kampányfinanszírozásba” – mondta Tóth Zoltán. Hozzátette: attól, hogy máshol bevált, még nem biztos, hogy átültethető egy másik ország pénzügyi és jogi környezetébe.
Magyarországon még 1989-ben döntötték el, ahhoz, hogy valaki országgyűlési vagy önkormányzati képviselő legyen, 750 ajánlást össze kell gyűjtenie. „A rendelkezést azért vettük bele a törvénybe, hogy elejét vegyük az önjelölésnek, azaz ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen, egy minimális társadalmi támogatottságot fel kelljen mutatni” – mondta Tóth Zoltán, aki maga is részt vett a Nemzeti Kerekasztal választási törvényt kidolgozó szakértői testületében.
A választási szakértő kifejtette: azért épp 750 ajánlást kell begyűjteni, mert ez elég sok ahhoz, hogy ne lehessen pusztán a családi vagy baráti körből összeszedni, ám nem túl sok ahhoz, hogy elháríthatatlan akadály legyen a jelöltnek.
Csak be kell tartani a törvényt
„Vannak országok, ahol nincs jelölés, például az Egyesült Államokban. Ott viszont az önjelölteknek nincs semmi esélyük” – fogalmazott Tóth Zoltán. Hozzátette: a világon összesen 10 fajta ajánlási rendszer van. Németországban például a miénkhez hasonló a szisztéma, azzal a könnyítéssel, hogy azon párt jelöltjeinek, akik legalább két ciklus óta a képviselőházban vannak, nem kell összegyűjteniük a szelvényeket.
Franciaországban a jelölés feltétele egy igen magas kaució: ha a jelölt nem ér el a voksoláson legalább 3 százalékot, elúszik a pénze. Angliában pedig csak a pártok állíthatnak jelöltet. Tóth Zoltán úgy véli, hogy ha a pártok nem képesek tanulni, és mindenki mindenáron képviselő akar lenni, a pártok pedig egymást etetik a hamis ajánlócédulákkal, arra nem a törvény módosítása a válasz. „Kultúremberként kellene viselkedni, ha betartják a törvényt, az nagyon jól működik” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: mindegyik rendszerben lehetséges visszaélés, mindenfajta ajánlásban van biztonsági deficit.
