A külügyminiszteri poszt várományosa ennek kapcsán azt mondta: a nemzetpolitika nem külpolitika. „A nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme”.
Külpolitikai „lecsapódása” a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van – jegyezte meg.
Martonyi János kifejtette azt is, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek.
„A mindenkori magyar kormánynak az a dolga, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek” – vélekedett.
Az egyeztetési fórumokról is kérdezték, ezért közölte: „a Magyar Állandó Értekezletet egy megújított formában újra létrehoznák, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat”.
A határon túli magyar pártok számával, illetve az egységgel kapcsolatban példaként említette Szlovákiát, és rámutatott: korábban volt három párt, azután egy, most pedig kettő van. „Ez nem jó, én sokkal jobban örülnék egy pártnak” – tette hozzá.
