Nagy István Facebook-posztjával folytatódott az agrárminiszter és Magyar Péter között a hétvégén kialakult szócsata a magyar vidékről.
A Tisza Párt elnöke vasárnap adott ki egy közleményt, amelyben azt írta, hogy Nagy most épp a magyar vidék elárulásával vádolja a Tisza Pártot, „teszi ezt annak a kormánynak a tagjaként, amelynek köszönhetően kiürül a magyar vidék, szinte teljesen megszűnik a nagy múltú magyar kertészeti, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat”.
A tárcavezető erre hétfőn hajnalban, a közösségi oldalán úgy reagált: „Magyar Péter újabb hazugságokkal uszít a magyar vidék ellen! A magyar gazdák munkáját nem lenézni és becsmérelni kell, hanem megbecsülni és elismerni”.
A fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság. A kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat. A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak
– fogalmazott Nagy.
Mint írta, a szócséplés helyett érdemes a tetteket nézni, majd hosszasan sorolta, hogy mit tett 2010 óta a kormány a vidékért.
A teljesség igénye nélkül említette, hogy
- „az ország minden pontján újjáépülő állattartó telepek, megújuló élelmiszeripari üzemek és új öntözési beruházások jelzik a rendszerváltás utáni legnagyobb agrár-beruházási program sikerét.
- Az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80%-os nemzeti társfinanszírozást így megháromszorozzuk a vidékfejlesztésre fordítható forrás mennyiségét.
- A Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nem hogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.
- A családi gazdasági keretek között működő gazdaságok száma nőtt a 2020. évi adatokhoz képest a szabályozási környezet kedvező megváltozásának köszönhetően 23 ezerről 55 ezerre.
- A 2010 utáni években a szarvasmarha, a tej és a baromfi ágazatban is tartós növekedést látunk.
- Minden valóságalapot nélkülöz, hogy az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk, hiszen sertéshúsból és tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.
- Soha ennyi termelői öntözési fejlesztés nem kapott segítséget.
- Ahogy eddig, ezután is számíthatnak ránk a fiatal gazdálkodók”.
Nagy István úgy látja, minimum sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyarral és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni, de „2010 után büszkén álljuk az összevetést”. Kijelentette: 2010-ben még mindössze 5,8 milliárd euró volt a magyar exportérték, de 2023-ra már elértük a 13,4 milliárd euró értékű exportot, a modernizációs programunk pedig ennek gyors, további növekedését fogja jelenteni.
A posztot úgy zárta:
Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod.
