Mindannyian ismerjük Oroszország lélektanát. Moszkva csak akkor folyamodik a diplomáciához, ha azt látja, erőszakkal nem ér el semmit
– fogalmazott szenvedélyesen Volodimir Zelenszkij, amikor bemutatta a „győzelmi tervét” az Európai Uniót alkotó tagállamok vezetőinek, Brüsszelben. Az „igazságos béke” terve alapján (amelyet egy nappal korábban ismertetett a kijevi parlamentben) már jövőre vége lehetne a háborúnak, méghozzá anélkül, hogy Ukrajnának területi veszteségeket kellene elszenvednie.
Orbán Viktor ugyanakkor úgy véli: amit Zelenszkij
felvázolt a tervéből az ukrán parlamentben, az több mint rémisztő.
A győzelmi terv öt pontból áll:
- Ukrajna azonnali és feltételek nélküli meghívása a NATO-ba.
- Nem nukleáris stratégiai katonai elrettentő eszközök továbbítása Kijevnek, melyek megvédenék Ukrajnát minden orosz katonai fenyegetéstől.
- Több fegyver a Nyugattól, a nyugati fegyverek ukrán használatára vonatkozó összes korlátozás megszüntetése, több valós idejű műholdas adat biztosítása az orosz célpontok beazonosításához, segítség a rakéták és a drónok ukrán terület feletti lelövésében.
- Egy stratégiai megállapodás a háború utáni gazdasági újjáépítés lehetőségeinek kiaknázására.
- A háborút követően ukrán katonák állomásoztatása szerte Európában.
Emellett három titkos „függeléke” is van a tervnek. Ezeket ugyan nem hozták nyilvánosságra, de Zelenszkij már tárgyalt róla az elmúlt hetekben a közeli szövetséges országokkal, az Egyesült Államokban a potenciális következő elnökökkel is.
A terv több pontjáról is elmondható: erősen kétséges, hogy megvalósítható-e. Kétségtelen tény, hogy Ukrajnának égetően nagy szüksége van arra, hogy a Nyugat továbbra is fenntartsa a támogatását a két és fél éve kezdődött háborúban – például azért, mert
- az utóbbi időben lassan, de folyamatosan vereségeket kénytelenek elszenvedni az ukrán csapatok a keleti régiókban,
- kérdéses a kurszki előrenyomulás fenntarthatósága,
- továbbá az orosz csapatok energetikai infrastruktúrát célzó csapásai miatt újabb kemény tél elé néz az ország.
Az ukrán elnök sürgetné is a szövetségeseit, hogy minél gyorsabban lépjenek – a tervet már a hónap elején be akarta mutatni a nyugati vezetőknek Németországban, de akkor a Milton hurrikán miatt Joe Biden amerikai elnök végül nem utazott Európába és elmaradt a csúcstalálkozó –, ám az szinte kizárt, hogy gyors döntés szülessen a terv egyes pontjairól. Leginkább épp a közelgő amerikai elnökválasztás miatt.
NATO
A terv brüsszeli felvázolása után az ukrán elnök a NATO új főtitkárával, Mark Ruttéval tartott közös sajtótájékoztatót. A korábbi holland miniszterelnök is óvatosan fogalmazott a szövetségbe való meghívásról, tulajdonképpen részben ki is kerülte a válaszadást, inkább a terv más pontjairól beszélt, miközben azt ecsetelte, mennyit segít a Nyugat Ukrajnának (az idén a tervek szerint összesen 16 ezer milliárd forintnyit).
Azt Zelenszkij is elismerte, hogy országa NATO-tagságától az Egyesült Államok és az európai országok egy része is ódzkodik, mert attól tartanak, azzal magukat is belesodorják a háborúba – és ezt kommunikálja Moszkva, valamint szakértők egy csoportja is –, de
Nem terveznek atomfegyvert gyártani – tette hozzá Zelenszkij –, de ha nem valósulhat meg a győzelmi terv, akkor aligha marad más lehetőségük.
