Javában zajlanak a tárgyalások a minimálbérről. Az NGM nemrég azt tűzte ki célként, hogy a minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – ami azt jelenti, hogy 18–20 százalékos éves béremelésekre lenne szükség. A befektetési szakember szerint nem hihető, hogy bárki 18–20 százalékos béremeléseket akar, már az évi 8 százalék is nagy kihívásnak tűnik, úgy, hogy a magyar munkaerő termelékenysége sok év óta csak nagyon csekély mértékben nő.
– jelentette ki a portálnak.
Orbán Viktor kormányfő nemrég szintén kijelölte a célt: 3–6 százalékos gazdasági növekedés kell. Zsiday Viktor szerint Magyarország potenciális növekedése – kifejezetten hosszabb távon nézve – nem több, mint éves 1–2 százalék, ráadásul cikluscsúcs közelében vagyunk, így a valós jövőkép még ennél is kevesebb. Leszögezte:
nagyon csodálkoznék, ha a 2030-ig tartó években elérnénk a 3 százalékos átlagot. A 6 százaléknak pedig végképp semmi alapja nincs.
Első hallásra kimondottan optimista gazdasági tervet és jövőképet vázolt fel szűk egy hete a miniszterelnök. A Pénzcentrum.hu feltette a kérdést: mennyiben befolyásolták hazánk megítélését a befektetők körében a közelmúlt kormányzati intézkedései, a gazdasági kabinet kommunikációja? Gondolva itt a Nagy Márton által bejelentett, „önkéntes” THM-plafonra vagy a leendő jegybankelnök lehetséges kilétének kiszivárgására, illetve az „együttműködő jegybankot akarunk” irányvonal kijelölésére egyaránt.
A közgazdász szerint a befektetők értik, hogy Magyarországon egy erősen voluntarista, kicsit ad-hoc és erőltetett növekedést generálni kívánó rendszer működik: ez nem újdonság. Az elmúlt napok hírei ebben nem hoztak változást.
2025-ben mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kapcsán úgy vélekedett, hogy nemcsak a kamatok kiáramlásával, de jelentős visszaváltásokkal is szembe kell néznie az államnak – kivéve, ha valami nagyon versenyképes terméket kínál. A kijövő pénz részben külföldi eszközökbe áramlik, azaz a forintot gyengíti, részben az ingatlanpiacra mehet.
