Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de… Ahhoz énszerintem én nem köllök. Ahhoz más kell. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról
– ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérettel zárta Gyurcsány Ferenc eddigi leghíresebb és legnagyobb hatású prózai szövegét, az őszödi beszédet. Az élőszóban előadott 2006-os mű katartikus erejét jól mutatja, hogy nemcsak a magyar irodalmon hagyott nyomott, de az ország politikai berendezkedését is új vágányra állította, az elemzői konszenzus szerint fontos muníciót szolgáltatva a NER kiépítéséhez.
A balos progresszió hívei viszont az azóta eltelt pár évtizedben is hiába szomjazták a beígért iránymutatást, kibaszott jó politikai művek helyett eddig mindössze egy kedélyes szakácskönyvvel kellett beérniük a volt miniszterelnöktől. Bár az igaz, hogy a DK-val a kétharmados vereségekbe belefásult ellenzék megkerülhetetlen szereplőjévé vált Gyurcsány időről időre megcsillogtatta irodalmi tehetségét is: a Facebookon többször ígéretes lírikusként hívta fel magára a figyelmet, minimalista szabadversekben ostorozva a „Történelmi Törpe” Orbán Viktort és az ő „törpeállamát”.
Felnőtt mese
Az eddig is színes írói karrier azonban nemrég újabb váratlan fordulatot vett, amikor kiderült, hogy A kereszt halála címen megjelenik Gyurcsány krimije, amelyet Kate Vargha álnéven írt. A hír nyomán sorjáztak a jogosnak tűnő kérdések, amelyekből csak néhány nyilvánvalót idézek fel: minek az álnév? Miért pont néhai édesanyja angolosított nevén jegyez valaki egy kéjgyilkosságokkal, csecsemőbántalmazással és vérfertőzéssel teli bűnügyi történetet? És ha már így tett, miért leplezi le magát mégis már a regény megjelenése előtt? (Egyébként a kötet belső oldalain is szerepel Gyurcsány neve zárójelben.)
Ezeket a dilemmákat a DK elnöke a szerda délelőtt rendezett könyvbemutatón igyekezett megválaszolni. Először is azzal, hogy Magyarországon óriási hagyománya van az írói álneveknek, majd kitért annak okaira is, hogy miért nem akarta keverni a politikus Gyurcsányt a krimiszerzővel.
Érdemes elválasztani azt, amikor az alaphivatásom keretében szólok meg, és amikor csak felnőtt mesét mesélek. Az is igaz, hogy egy darabig játszottam azzal a gondolattal, hogy jó sokáig ne mondjuk ezt el, aztán rájöttem, hogy esetemben a Gyurcsány és a hazugság szónak van egy nagyon sajátos, megépített kapcsolata. Ebbe most nem mennék bele, különösen azért nem, mert az ellenfeleim ebből építettek egy elég szép történetet
– mondta, levonva a tanulságot, hogy sajnos nem engedheti meg magának a teljes irodalmi rejtőzködést, mert ezzel magas labdát adott volna ellenfeleinek. Innentől pedig már csak az maradt számára a kérdés, hogy milyen álnevet válasszon, és szerinte adta magát, hogy anyjának állítson így emléket. „Megérdemli az anyám sok oknál fogva, hogy a neve ilyen módon megmaradjon.”
Kétségtelen, hogy az angol szerzői nevek használatának nagy múltja van a magyar ponyvairodalomban, ám A kereszt halálát olvasva gyorsan hozzátennénk: a bestseller krimitrendeket megejtő amatőrséggel reprodukálni igyekvő könyv kizárólag a szerző személye miatt tart számot szélesebb körű érdeklődésre. Ennek tudatában viszont tényleg pikáns olvasmány, hiszen
Gyurcsány is beszélt a könyvbemutatón arról, hogy aki elolvassa a könyvet, az bizonyára „többet ismerhet meg Gyurcsányból, mint eddig”. A kéziratot olvasó régi barátai és harcostársai is megdöbbenten mondták neki: el sem tudták volna képzelni, hogy létezik egy ilyen Gyurcsány is. Talán ennél is nagyobb teljesítmény, hogy saját magát is sikerült meglepnie.
„Bármennyire szerénytelenül hangzik is, én nem tudtam, hogy meg tudok írni egy ilyet” – mondta a szerző, felidézve, hogy valójában ebből a kíváncsiságból nőtt ki az egész könyv. A sokadik krimi elolvasása után merült fel benne a kérdés, hogy vajon képes lenne-e ilyesmit írni, és nem is ragadt meg az önbizalomhiányos tépelődésnél, ahogy a legtöbbünk szokott ilyenkor.
Próbáljuk meg! És mit írjak? Te úristen, miről?! Hogyan kell krimit írni? Leültem és gyorsan írtam valamit, ami nagyjából a mostani könyv első fejezete. És kiderült, hogy ez működik.
És hogy mit tudhatunk meg a könyvből Gyurcsány Ferencről? Például azt, hogy olthatatlan érdeklődés fűti az élet kis és nagy dolgait illetően egyaránt. Az évezredes spirituális, filozófiai, vallási kérdések ugyanúgy lázba hozzák, mint az, hogy melyik a legmenőbb speciality kávépörkölő manapság, hogyan működnek a genetikai vizsgálatok, jó sorozat-e a Vezércsel, G-mollban vagy A-dúrban szólal-e meg a mennydörgés, ki tervezte a koppenhágai színházat, és miről énekel Lana Del Rey vagy épp Bruce Springsteen. Legyen szó akár a legapróbb részletekről, semmi sem kerülheti el a szerző árgus tekintetét.
