Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügyeletéhez
károkról, sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés – közölte az MTI. Az ügyeletes szerint a földlökést az egész városban észlelték, és emiatt számos telefonhívást kaptak.
Az fn.hu miskolci forrása elmondta: a földmozgás éjjel fél tizenegy körül következett be. A rengés a belvárosban (a Népkertnél) erősen érezhető volt, a lakásában megmozdultak a bútorok, összekoccantak és felborultak a szekrényben a poharak.
Augusztusban egy hét alatt közel 10 kisebb földrengés is volt Miskolc közelében, amelynek nagyobb részét a lakosság is megérezte. Bus Zoltán szeizmológus akkor a földrengésekkel kapcsolatban elmondta: ezek a rengések nem számítanak kirívó esetnek, minden évben van néhány ilyen, a Richter-skála szerint 2-es, 3-as erősségű földrengés, amelyet a lakosság is érzékelhet. Leszögezte: a rengésekből nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy megnőtt volna Magyarország veszélyeztetettsége.
Miskolc mellett van egy törésvonal
A Magyarországi földrengések az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközéséből indulnak ki: az évmilliókkal korábban kezdődött folyamat során Afrika Eurázsiához „préselődik”. Ennek ma is látható jelei a teljesség igénye nélkül a Kárpátok és az Alpok felgyűrődése, végeredményeként pedig lassan eltűnik a Földközi-tenger és „megsemmisül” az olasz csizma, de vele együtt egész Dél-Európa.
A két kőzetlemez nyomása keltette energia időről időre földrengéseket kelt a Kárpát-medencében is, amelynek talapzatát tucatnyi, úgynevezett mikrolemez alkotja. A rengések a lemezhatárok mentén, azaz a törésvonalakon alakulnak ki, amelyből hazánkban a legnagyobbak az úgynevezett Rába-vonal, a Duna kelet-nyugat irányú medencéje, a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal (e vonal mellett található Miskolc).
A kőzetlemezek ütközésének természetesen maradandó következményei is vannak, ami a leggyakrabban több kilométeres mélységben érzékelhetők, a felszínt csak a legritkább esetben érintik.
Az eddigi tapasztalatok szerint a Közép-magyarországi vonal mentén a kőzetlemezek azonos síkban maradva oldalirányban mozognak. A rengések hatására az északnyugati lemez délnyugat felé, míg a délkeleti északkelet felé mozdul el. A térképet azonban nem kell átrajzolni, legfeljebb évmilliók múltán. Egy 3,5-es erősségű földrengés – ha egyes ritka esetekben a felszínen jelentkezik – legfeljebb néhány centiméteres mozgást okoz – mondta az fn.hu-nak korábban Falus György geológus, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) munkatársa.
