Az ukrán külügyminiszter is benyújtotta lemondását

Olaf Scholz német kancellár megerősítette szerdán, hogy kormánya újabb 17 német gyártású IRIS-T légvédelmi rendszert rendelt Ukrajna számára. A kancellár a német légierő Kiel városának közelében lévő támaszpontján elmondott beszédében jelentette be, hogy hat IRIS-T rendszer – amelyet a német szövetségi hadsereg, a Bundeswehr számára vásárol meg – kulcsszerepet játszik majd a 21 országot érintő, European Sky Shield Initiative (ESSI) elnevezésű légvédelmi kezdeményezés megerősítésében.

Emellett jelentette be a 17 IRIS-T rendszer megrendelését is Ukrajna számára, amelyekből nyolc közepes hatótávolságú (SLM), és kilenc rövid hatótávolságú rendszer (SLS). Berlin eddig hét IRIS-T rendszert adott Ukrajnának. A német kancellár elmondta, hogy a rendszerek segítségével több mint 250 orosz rakétát és pilóta nélküli légi járművet lőttek le, és sok életet mentettek meg Ukrajnában. A rendszerek közül négyet – két közepes és két rövid hatótávolságút – még az idei év vége előtt, a többit pedig a jövő évtől küldik el Ukrajnának – ígérte.

Ez azt jelzi, hogy Németország folytatja Ukrajna támogatását

– hangsúlyozta Scholz.

(MTI)

Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután szerdán felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.

Elmondta, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-én keletkezett tűz forrását, amely, mint mondta, nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg. Beszámolója szerint láthatta az összes munkát, amelyet az állomás vízszivattyúrendszerén és az üzemanyagtárolón végeztek.

Elemezni és értékelni fogjuk a ma látottakat. Meggyőződésem, hogy további előrelépéseket fogunk tenni az erőmű biztonságának és stabilitásának biztosítása terén

– mondta újságíróknak Grossi, aki a háború kezdete óta ötödik alkalommal járt az erőműben.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója, augusztus 11-én arról számolt be, hogy ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai üzemben, a hűtőtornyok területén. Elmondta ugyanakkor, hogy az atomerőmű és Enerhodar város körül a sugárzási háttér továbbra is normális.

Jurij Csernicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű igazgatója szerdán azt mondta Grossinak, hogy a létesítmény vezetősége elrendelte a hűtőtorony műszaki vizsgálatát az ukrán dróntámadás utáni működtetéséhez. Közölte, hogy csak felülről történt drónberepülést tudtak megállapítani a történtekkel kapcsolatban.

A főigazgató látogatása alkalmából váltás történt a zaporizzsjai erőműben szolgálatot teljesítő NAÜ-megfigyelőknél.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Vlagyivosztokban elmondta: a Roszatom és a NAÜ álláspontja eltér abban, hogy kik az elkövetői a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművek elleni támadásoknak. Hozzátette: a NAÜ további információkat kér a fenyegetések forrásának egyértelmű azonosítása érdekében.

Úgy gondoljuk, hogy tovább kell lépni, nem szabad félni az igazságtól, hogy megállapítsuk, honnan származnak és kitől érkeznek a lövedékek, drónok, hogy csapást mérjenek a zaporizzsjai atomerőmű, a zaporizzsjai hőerőmű, Enerhodar város területére, a város infrastruktúrájára

– mondta Lihacsov.

Hozzátette: a Roszatom igyekszik majd elérni, hogy meghatározzák az atomenergetikai létesítmények elleni támadások okát és végrehajtóit.

Grossi legutóbb februárban járt az erőműben. Júniusban a főigazgató úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság mind a hét pillérét megsértették benne. Mint mondta, az atomerőművet először áprilisban érte közvetlen támadás, és továbbra is akadályozták az ellátási láncok működését és a vészhelyzeti intézkedések végrehajtását.

A NAÜ főigazgatója kedden Kijevben tárgyalt az ukrán vezetéssel az ukrán atomerőművek támogatásáról. A tervek szerint a héten Kalinyingrádban találkozik majd Lihacsovval.

A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER-1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van.

(MTI)

Az amerikai kormány szankciókat vetett ki az RT orosz állami tévécsatorna főszerkesztője, Margarita Szimonyan és kilenc más személy ellen, mert – állítják az amerikaiak – megpróbáltak beavatkozni a 2024-es amerikai elnökválasztásba.

A Guardian által szemlézett közlemény szerint az RT vezetői amerikai influenszereket próbáltak meg toborozni, hogy azok akaratukon kívül támogassák az oroszok befolyásolási kampányát. Az amerikai kormány arra jutott, hogy Szimonyan tudtával az RT egy kamu cég mögé bújva rejtőzött el, és így próbált meg oroszbarát tartalmat terjeszteni az influenszereken keresztül.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta szerdán azt a rendeletet, amelyben megkegyelmezett harminc politikai fogolynak, akiket „tüntetés jellegű bűncselekmények elkövetése” címén ítéltek el. A megkegyelmezettek között hét nő és 23 férfi van. Az elítéltek többsége olyan szülő, aki kiskorú gyermeket nevel. “Ez a döntés humánus gesztus ezekkel az emberekkel szemben. Lehetőséget kaptak arra, hogy visszatérjenek a normális élethez, a családhoz és a munkához” – áll a dokumentumban.

A rendelet szövege szerint azért részesülhettek kegyelemben, mert teljesítették ennek kötelező feltételeit, azaz kegyelmi kérvényt nyújtottak be, beismerték bűnösségüket, őszintén megbánták tettüket, ígéretet tettek arra, hogy ezentúl törvényes életmódot folytatnak. A szabadlábra helyezettek jogkövető magatartásának ellenőrzését a belügyminisztérium fogja végezni.

Lukasenka a mostani döntés előtt július végén kegyelmezett meg a német Rico Kriegernek, akit halálra ítéltek az ukrán titkosszolgálatokkal folytatott együttműködésre hivatkozva. Krieger a nyugati országok és Oroszország között augusztus 1-jén kicserélt politikai foglyok között volt.

A fehérorosz elnök augusztus 16-i rendeletében is harminc embernek adott kegyelmet, akiket úgyszintén „tiltakozás jellegű bűncselekményekért” ítéltek el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az akkor szabadultak között 14 nő és 16 férfi volt, köztük nyugdíjas korúak és súlyos betegségben szenvedők.

(MTI)

Az ukrán parlament szerdai plenáris ülésén több kormánytag lemondását elfogadta, de volt olyan tisztségviselő is, akinek nem támogatta távozását a posztjáról.

• Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a törvényhozás 241 szavazattal támogatta Olha Sztefanyisina lemondását az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztról. Zseleznyak hozzátette: Sztefanyisina továbbra is az európai integrációval foglakozik majd, de ő lesz az igazságügyi tárca új vezetője is.
• A 450 tagú ukrán parlament jelen lévő képviselői közül 249-en jóváhagyták Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter lemondását. Zseleznyak ugyanakkor közölte, hogy a minisztert állva tapsolták meg kormánypárti képviselők is, amikor a szószékhez lépett, ezért megjegyezte, nem érti, miért volt szükség a leváltására.
• Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős minisztert 243 képviselő támogató szavazatával mentették fel. A tárcavezető előző nap felfedte a Telegramon, hogy továbbra is Ukrajna védelmi szektorában fog dolgozni, de más szerepkörben, erről azonban többet nem árult el.
• Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter lemondását a törvényhozás 244 tagja támogatta.
• A parlament ugyanakkor nem támogatta Irina Verescsuk távozását miniszterelnök-helyettesi és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztjáról, mivel ezt csupán 214 képviselő szavazta meg a szükséges 226 helyett. A törvényhozás ugyancsak nem szavazta meg szerdán Vitalij Koval, az ukrán állami vagyonkezelő alap elnökének távozását a posztjáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Simon Harris ír miniszterelnökkel tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kabinetnek „új energiára van szüksége”. Köszönetet mondott a távozó minisztereknek és a kormány teljes csapatának, azért, hogy „Ukrajnáért, az ukránok érdekében négy és fél, egyesek pedig öt éven át dolgoztak”. „Ma új energiákra van szükségünk, és ezek a lépések államunk különböző irányú erősítéséhez kapcsolódnak. Ez alól a nemzetközi politika és a diplomácia sem kivétel. Ma nem tudom megjósolni, hogy ez vagy az a miniszter pontosan mit fog csinálni. Akkor lesznek válaszok, amikor bizonyos pozíciókat felkínálnak nekik. Most még korai erről beszélni” – szögezte le az elnök.

(MTI)

Szeptember 6-án és 7-én rendezik az olaszországi Comói-tónál a The European House – Ambrosetti nevű gazdasági fórumot, amelyen a tervek szerint részt vesz Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök is – értesült az AFP. Ha mindkét politikus ott lesz, akkor ez lesz az első találkozó azóta, hogy a magyar miniszterelnök békemisszióra hivatkozva ellátogatott előbb Kijevbe, majd Moszkvába, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.

A HVG azt írja, hogy Orbán beszédet is mond, annak ellenére, hogy a szervezők állítása szerint ők „egy vesszőt sem osztanak” a magyar kormányfő politikájából, de befogadóak. Orbán részvételét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is megerősítette. Zelenszkij tényleges részvétele biztonsági okokból csak akkor válik bizonyossá, ha megérkezik a helyszínre.

Légitámadást hajtott végre rakétákkal és drónokkal, szerdára virradóra az orosz hadsereg Kijev és a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) ellen; a lengyel határtól nem messze fekvő város elleni csapásokban hét ember, köztük három gyermek vesztette életét, 35-en megsebesültek – jelentették regionális tisztviselők.

Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere a Telegramon közölte, hogy a halálos áldozatok között van egy szülésznő és egy férfi, míg 35 ember orvosi ellátásra szorult. A közzétett felvételen egy épület romjai között látható városvezető elmondta továbbá, hogy a város központja elleni légitámadásban több mint 50 épület rongálódott meg, köztük iskolák, egészségügyi intézmények és lakóépületek.

Makszim Kozickij, Lemberg megye kormányzója korábban arról számolt be, hogy az áldozatok egyike egy 14 éves lány, a sebesültek közül pedig öten gyerekek. A NATO-tag Lengyelország riadókészültségbe helyezte légierejének és szövetségeseinek az országban állomásozó vadászrepülőgépeit, hogy légterét biztonságban tartsa a támadások alatt, amire nyolc napon belül harmadszor került sor.

Ez egy újabb nagyon mozgalmas éjszaka volt a teljes lengyelországi légvédelmi rendszer számára

– közölte az X-en a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága. Oroszország szerdán Kijev és több ukrán régió ellen is rakétatámadást indított, károkról és áldozatokról eddig azonban csak Lembergből érkezett jelentés. Az ukrán légierő közölte, hogy összesen 42 légi célpontot – 29 drónt és 13 rakétát – lokalizált a támadás során, a támadóeszközök közül négy H-101-es és három Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, valamint 22 drónt semmisített meg. A szerdai légicsapásokra egy nappal a közép-ukrajnai Poltava városa elleni, drónokkal és ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadás után került sor. Az ukrajnai háború eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő orosz légitámadásában a legutóbbi hivatalos ukrán közlés szerint több mint ötvenen vesztették életüket, 219-en pedig megsebesültek. Hétfőn Kijev és más ukrán területek ellen hajtott végre átfogó légitámadást az orosz hadsereg drónokkal, ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel.

Dmytro Kuleba, ukrán külügyminiszter szerdán benyújtotta lemondását – írja a Reuters. A cikk szerint a következő napokban további lemondások és kinevezések várhatók.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, jelentős kormányátalakítás kezdődött meg Ukrajnában. Kedden lemondott többek között Alekszandr Kamyshin, stratégiai ipari miniszter, Denys Maliuska, igazságügyi miniszter, Ruszlan Sztrilets, környezetvédelmi miniszter, Olha Sztefaniscsina és Iryna Verescsuk, miniszterelnök-helyettesek, valamint Vitalij Koval, az ukrán állami ingatlanalap vezetője. Elnöki rendelet értelmében elbocsátották az elnök egyik legmagasabb rangú tanácsadóját, Rosztyiszlav Surmát is.

Legalább 51 ember meghalt és 271 másik megsebesült a közép-ukrajnai Poltava városát ért orosz rakétacsapásban, egy katonai akadémiát és egy közeli kórházat ért találat – írja a BBC.

Az ukrán szárazföldi erők megerősítették, a támadásban katonák haltak meg. Az embereknek nem volt elég idejük rá, hogy a légiriadó megszólalása után az óvóhelyekre menjenek – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

Volodimir Zelenszkij, elnök megígérte, hogy az „orosz söpredék” megfizet a támadásért. Az ukrán elnök megismételte, hogy több légvédelmi rendszer kiépítése szükséges, hogy Ukrajna saját maga védekezhessen a nagy hatótávolságú rakétatámadások végrehajtásával.

Moszkva nem kommentálta a támadást.

Jelentős kormányátalakítás kezdődött meg Ukrajnában – írja a BBC. Kedden lemondott többek között Alekszandr Kamyshin, stratégiai ipari miniszter, Denys Maliuska, igazságügyi miniszter, Ruszlan Sztrilets, környezetvédelmi miniszter, Olha Sztefaniscsina és Iryna Verescsuk, miniszterelnök-helyettesek, valamint Vitalij Koval, az ukrán állami ingatlanalap vezetője. Elnöki rendelet értelmében elbocsátották az elnök egyik legmagasabb rangú tanácsadóját, Rosztyiszlav Surmát is.

David Arakhamia, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője a Telegramban azt írta: „Az ígéreteknek megfelelően a héten nagyszabású kormányátalakítás várható. A Miniszteri Kabinet személyi állományának több mint 50%-a kicserélődik. […] Holnap lesz az elbocsátások napja, holnapután pedig a kinevezések napja” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök esti videóbeszédében azt mondta, hogy az állami intézményeket „úgy kell kialakítani, hogy Ukrajna elérje mindazokat az eredményeket, amelyekre szükségünk van”, mielőtt a jövő hónapban az Egyesült Államokba utazik, ahol várhatóan „győzelmi tervet” mutat be Joe Biden elnöknek.

Ehhez meg kell erősítenünk a kormányzat egyes területeit

– mondta.