A leggazdagabb magyar, Demján Sándor ugyanis meggyőződéssel vallja, hogy minden siker és fejlődés alapja a folyamatos tanulás és továbbképzés, amelynek nemzeti fejlesztéséhez évente másfél milliárd forinttal járul hozzá magánvagyonából. Amellett, hogy az Alapítvány egyik fő tevékenysége a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javítása, nagy hangsúlyt fektetnek a magyar tehetségek világszinvonalú képzésének elősegítésére is. Így az Alapítvány idén negyedik alkalommal hirdeti meg a CEU Business School-lal közös pályázatát, melynek győztese teljes körű ösztöndíjat kap az iskola IMM elnevezésű nemzetközi üzleti vezetői programjára. Az IMM-et (International Master’s in Management) a világ legrangosabb Executive MBA képzései között tartják számon, a
The Financial Times
rangsorán idén a 24., és a lap immáron hetedik alkalommal választotta a legnemzetközibb üzleti képzésnek. Ennek megfelelően a tandíjat fedező 52.500 eurós ösztöndíj sem csekély összeg.
Dr. Lovassy Tamás
Az alapítvány igazgatója, Dr. Lovassy Tamás elmondása szerint „ennek az ösztöndíjnak a célja, hogy az ország versenyképességét kimagasló kvalitású üzleti vezetők képzésével segítsék elő, akiktől továbbgyűrűzik a megszerzett tudás saját iparáguk, idővel pedig az egész nemzetgazdaság felé. Ezek a diákok ugyanis kettős szerepet töltenek be, egyrészt a legfejlettebb menedzsmentismereteket közvetítik az ország számára, másrészt a magyar kultúra és humántőke nagykövetei is a külföldi akadémikusok és üzletemberek irányába”. Az IMM-programot ugyanis a hollandiai Tias Nimbas, az Alsó-Szászországi GISMA, továbbá az amerikai Purdue Egyetemmel közösen nyújtja a CEU Business School. A képzés 6 darab kéthetes benntartózkodási időszakból áll 21 hónapra elosztva, köztük folyamatosan beszámolási időszakokkal. A négy egyetem mellett Sanghai is otthont ad a képzésnek az egyik benntartózkodási időszak során.
Lovassy Tamás elmondása szerint a pályázat legfontosabb eleme egy esszé, melyben a jelentkezők kifejthetik, hogyan tudják majd hasznosítani megszerzett tudásukat az ország versenyképességének fokozása terén. A nyolcfős szakmai zsűriben részt vesznek a Demján Alapítvány és a CEU Business School delegáltjai, és helyet kap az előző évi győztes is.”A legfontosabb a szakmai és nyelvi felkészültség mellett a személyes felkészültség, hogy a pályázó minden tekintetben csúcsmenedzser legyen, mélyrehatóan ismerje a hazai és globális üzleti környezetet, és elkötelezettséget mutasson a megszerzett tudás hazai hasznosítása felé.”
dr. Schwab Richárd
Az Alapítvány a CEU-val és a nyertesekkel folyamatosan fenntartja a háromoldalú kapcsolatot és nyomon követi a hallgatók tanulmányait, valamint későbbi szakmai útját is. Az első pályázati kiírást 2006-ban dr. Schwab Richárd belgyógyászszakorvos, a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. alapító-ügyvezetője nyerte. „Szakemberként, sikeres projekteken keresztül kerültem manager pozícióba, előzetes vezetői képzés nélkül, ugyanakkor egyetemi affilációkkal, egy mégoly dinamikusan fejlődő kkv tulajdonos vezetőjeként nem lett volna módom saját forrásból előteremteni az MBA-program tandíját” – mondja a 38 éves orvos-közgazdász. „A diáktársakkal közös feladatmegoldások, többek között a cégünk stratégiai fejlesztéséhez, nemzetközi terjeszkedéshez kapcsolódó nagyobb lélegzetvételű munkák ma meghatározzák a cégünk stratégiáját és szervezeti felépítését, szóval fenekestől átforgattunk mindent a kollégáimmal, akik rajtam keresztül így végigélték a program tapasztalatait a mindennapokban is.” Richárd cége az egészségügy és biotechnológia olyan szegmensében tevékeny, amelyben az elmúlt évtized áttörő tudományos fejlődést hozott és jelenleg a finanszírozhatóság okozza a legnagyobb fejtörést a szektor valamennyi szereplőjének. „Az, hogy egy új életmentő eljárás a megfelelő betegekhez a leggyorsabban eljusson csak részben tudományos, legalább annyira jogi, szabadalmi, költséghatékonysági, ezeken keresztül logisztikai, szervezeti, illetve jó értelemben véve marketing- és stratégiai kérdés, ahol bizony a mindennapokban van módom a megszerzett tudást hasznosítani.”
Hasonló tapasztalatai vannak a Biomi Kft. ügyvezetőjének, Micsinai Adriennek is, aki a rákövetkező évben nyerte meg a Demján Sándor Alapítvány pályázatát. „A zsűri jóindulatát az én véleményem alapján az nyerte meg, hogy meggyőződésem szerint, Magyarországon is lehet világszínvonalú biotechnológiai kutatásokat végezni – nemcsak a tudományos kíváncsiság kielégítése végett, hanem olyan területeken is, amelyek gazdaságilag jelentősek. Úgy látom – most már az IMM során megszerzett tudás szemüvegén keresztül – hogy sok esetben az összefogás, a közös stratégia és a jó menedzsmentkészségek hiányoznak abból a kutatói körből, amellyel nap mint nap találkozom – természetesen tisztelet a kivételnek. Amiben szeretnék segíteni, hogy egyelőre azt a kört, akikre most potenciálisan hatással lehetek, olyan kérdések feltevésére ösztönzöm, amelyek hosszú távon irányt mutathatnak számukra. Jelenleg egy hat konzorciumi tagból álló K+F nagyprojektnek vagyok a konzorciumvezetője, mely a mangalicatermékek versenyképességét kívánja elősegíteni. A munka nagy része genomika és egyéb kémiai kutatás, de az eredmények túlmutatnak az egyszeri publikációkon. Ennek az egyedi, hungaricum disznófajta genetikai állományának megismerésével olyan termékeket, iparágakat támogatunk, – vagy akár a kihalás széléről hozunk vissza – amelyek újraértelmezik a magyar mezőgazdaság fogalmát.
Szeles Nóra
A tavalyi győztes, Szeles Nóra pénz- és tőkepiaci szakember, a Makrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. vezetője, aki jelenleg is a programon tanul. „Negyvenen vagyunk a képzésen, 16 országból, mindannyian jelentős szakmai háttérrel. Meglepő viszont, hogy még az európaiak is mennyire másképp látják ugyanazokat a problémákat. Parázs viták szoktak kialakulni, ahol még a tanárokat sem kíméljük – talán pont ezért ez a kedvenc programjuk. ”Nóra is egyetért abban, hogy az ösztöndíj elvárásainak teljesítésekor a legfontosabb, hogy „hogyan lehet a programon tanultakat a mindennapokban széles körben alkalmazni és a szakmai közeg fejlődését elősegíteni”.
A pézügyi szolgáltatások szabályozása körüli változások tekintetében tapasztalatainak nagy jelentősége lehet.
