A súlyos EP-választási vereség után Emmanuel Macron francia elnök meglepetésre előrehozott parlamenti választást írt ki, amelynek első fordulóját június 30-án vasárnap tartották. Ez – hasonlóan az EP-választáshoz – a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Nemzeti Tömörülés (RN) győzelmét hozta, így a második világháború óta először valós lehetőség, hogy szélsőjobboldali párt alakíthat kormányt Franciaországban.
Marine Le Pen a második forduló előtt arra kérte a szavazókat, válasszák őket, hogy többséget szerezzenek, és ők adhassák a miniszterelnököt, aki a mindössze 28 éves Jordan Bardella lenne. Ha ez sikerül, Macronnak valahogy együtt kellene működnie a radikális jobboldali párttal.
Ennél azonban valószínűbb a felmérések alapján, hogy egyetlen csoportosulás sem tudja megszerezni a parlamenti többséget az Európai Unió második legerősebb gazdaságában, illetve vezető katonai erejénél. Ami azért problematikus, mert így Franciaország egy évre lebénulhat, az alkotmány szerint ugyanis a következő egy évben nem lehet újabb parlamenti választást tartani, megismételt szavazás sem lehetséges.
Első verzió
Le Pen pártja történelmi léptékkel mérve is szokatlanul erős pozícióban várhatja a második fordulót,
A francia alsóházban eddig 88 mandátummal rendelkező RN az EP-választáson a szavazatok 31,4 százalékával győzött, míg a parlamenti választás első körében az 577 választókörzetből 296-ban végzett az első helyen, 39-et pedig meg is nyert a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzésével – ez eddig egy szélsőjobbos jelöltnek sem sikerült a világháború óta.
A közvélemény-kutatók ez alapján arra következtettek – még a visszalépések előtt –, hogy az RN 240–300 képviselői helyet szerezhet meg a parlament 577 fős alsóházában, a nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselő kell. Hogy ez összejön-e, azon múlik: Le Penék ellenfeleinek sikerül-e ezt megakadályozni erejük egyesítésével?