A tokaj-hegyaljai felkelés 327 éve, 1697. július 1-jén robbant ki, miután a Sátoraljaújhelyen tartott vásár idején az elégedetlenkedő tömeg összecsapott az ott állomásozó német katonasággal. A küzdelemben a dühödt városiak a kapitánnyal együtt mind egy szálig levágták a császáriakat, a későbbiekben pedig Tokajt és Sárospatakot is megszállták – írja a Rubicon.
Bujdosók serege
A konfliktus már régóta érlelődött a térségben, főleg azért, mert az itt húzódó hegyes-erdős terület ekkor már több évtizede menedéket biztosított az úgynevezett bujdosóknak. Ez a csoport elszegényedett végvári vitézekből, valamint az erőszakos ellenreformáció, a katonai visszaélések és magas adók miatt a társadalomból kivonult, kiszorult emberekből állt. Ezeket a Habsburg vezetéssel elégedetlen embereket Tokaji Ferenc hadnagy és Szalontai György bíró fegyveres seregbe kezdte toborozni.
Az évek óta gyülemlő feszültség aztán a sátoraljaújhelyi vásárban fajult tettlegességig, amikor a sárospataki kapitány megpróbálta megvámoltatni a vásározókat.
Tömegverekedésből felkelés
A császáriak lemészárlása után a felkelés futótűzként terjedt végig a Hegyalján. A jobbágyokból, egykori végvári katonákból és városi polgárokból álló had még az éjszaka elfoglalta Sárospatakot, majd Nagykállót és a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Tokaj várát is megszállta, tagjai felszabadító háborút hirdettek a Habsburgok ellen.
A Habsburg vezetés gyorsan, és komoly erőkkel lépett fel a lázadók ellen, amelynek nyomán pár hét alatt minden jelentős város visszafoglaltak, és elfojtották a felkelést, habár a Tisza vidékén fellángoló harcok egészen augusztus végéig elhúzódtak.
Habsburg Lipót király viszont nem tanult a felkelésből, és tovább folytatta erőszakos központosító politikáját, ami azt eredményezte, hogy néhány évvel később, II. Rákóczi Ferenc vezetésével már egy sokkal szélesebb társadalmi alapokon nyugvó szabadságharc kezdődött.
