Ugyanakkor számos szakértővel szemben nem számít arra, hogy a választás után megszorításokat jelent be a kormány, mivel szerinte Orbánék a költségvetést eddig sem a gazdaságirányítás eszközének tekintették, hanem politikai céllal használták. Kibeszéltük azt is, mi köze van a június közepén startoló labdarúgó Európa-bajnokságnak a 2025-ös büdzsé parlamenti benyújtásához, amit év végére halasztottak. Spoiler: A volt jegybankelnök a témával kapcsolatban kijelentette, hogy ma Magyarországnak nincs reális, valós, teljesíthető költségvetése. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetésével egyetértően nincs jó véleménnyel a kormány legfrissebb versenyképességi stratégiájáról, abból szerinte nem derül ki, hogy a célokat milyen eszközökkel lehet elérni. Egy példán bemutatva: miközben a kis- és középvállalkozások mélyebb integrálása a cél a multik beszállítói közé, aközben olyan, Keletről érkező befektetéseket ösztönöz és támogat a kormány, amelyek pont nem ebbe az irányba mozdítják el a gazdaság szerkezetét.
Maradva a korábbi munkahelyénél, a jegybanknál, Simor András szerint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a kamatelőnyünk a világ nagy jegybankjai által kínált kamatokhoz képest nem szűkíthető tovább – csak a forint árfolyamának gyengülésével.
Vendégünk bepillantást nyújtott abba a titokzatos világba, ahol a befektetőket a nyilvánosság kizárásával tájékoztatja az MNB a pénzügyekről. Elmondta, mi a legnagyobb hiba, amit ilyenkor egy jegybankár el tud követni, és ki volt az a jegybankelnök, aki ezt el is követte.
Továbbá beszéltünk a globális politikát és gazdaságot leginkább befolyásoló – az uniós választáson is fontos kampánytémává vált – konfliktusról, az orosz–ukrán háborúról.
- Mi a legvalószínűbb kifutása?
- Van-e mindenki számára megnyugtató lezárása a krízisnek?
- Hol az igazság: Orbánnál vagy Brüsszelnél?
