György István keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: véget kívánnak vetni az informális csatornákon működő „Hagyó-modellnek”, az új intézményi struktúra keretei között hadat üzennek a korrupciónak a fővárosi cégeknél és átláthatóvá teszik a közpénzek útját.
Közlése szerint „a közszolgálat, a rend és az erős város” filozófia jegyében fogant új városüzemeltetési modell lényege, hogy a tulajdonosi irányításban létrehoznak egy újabb intézményi „szintet” a politika és a szakma, tehát a városvezetés és a fővárosi cégek között.
Ez a szint a tulajdonos és a cégek közötti kapcsolatot teremti meg, és képes lesz „a politika elvárásait artikulálni a gazdasági szféra felé, és a gazdasági szféra szakmai üzeneteit szintén lefordítani a politikusok nyelvére” – magyarázta.
Az egyik ilyen „tolmács” szerepet betöltő intézmény a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. lesz, amely egyebek mellett megrendeli a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokat, de hozzá tartoznak majd a parkolással vagy a taxival kapcsolatos kérdések is.
A másik nagy irányító intézmény, a Budapesti Városüzemeltetési Központ a fővárosi tulajdonban lévő közmű- és közszolgáltató cégeket fogja össze stratégiai szempontból. (A kiosztott háttéranyag szerint a 30 tagú BVK 500 millió forintból gazdálkodik majd.)
György István a korábbi városvezetés alatt kiépült „Hagyó-modellt” egy géppisztollyal szétlőtt vizesvödörhöz hasonlította, amelyből számtalan lyukon ellenőrizetlenül folytak ki a közpénzek.
Mint mondta, nem akarják, hogy a korábbi rendszerhez hasonlóan a gyeplőt a menedzsment nyakába dobják, hanem egy ellenőrizhető, zárt rendszert akarnak kialakítani. Közölte, azt szeretnék, ha az új központok július 1-jével már valamennyi feladatukat el tudnák látni.
György István úgy fogalmazott: ha a rendszer működőképes lesz, akkor remény van arra, hogy a ciklus végére a budapestiek azt mondhassák: igen, ez a négy év másképpen történt, mint az előző ciklusokban.
Leszögezte: ahol a legkisebb jelét tapasztalják majd annak, hogy a közpénzek rossz irányba mennek, azonnal be fognak avatkozni, és ezeknek az ügyeknek mind személyi, mind pedig büntetőjogi következményei lesznek.
Szólt arról is, hogy a fővárosi cégek átvilágításánál 22 problémás szerződést találtak, ezek összértéke mintegy 7 milliárd forint. Hozzátette: több esetben már elindult a büntetőeljárás. Jelezte azt is: olyan szerződéseket is találtak, ahol a feladatot a piacinál jóval magasabb áron végezték el.
A fideszes városvezető úgy látja, hogy az általuk kidolgozott új irányítási rendszer az üzleti világ szereplőinek egy részét komoly kihívás elé állítja, szerinte ezért is indultak meg támadások egyes fővárosi cégvezetők ellen. György István szerint ez azért van így, mert korábban az üzleti szereplők „más módon tudták megközelíteni az egyes (fővárosi) cégeket”.
Ezzel kapcsolatban több újságíró is arról kérdezte a főpolgármester-helyettest: miként látja a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. új vezérigazgatójának, Tölgyesi Balázsnak a szerepét, aki sajtóinformációk szerint korábban több olyan szerződést kötött, amelyek jogszerűségét később vitatták, és az ügyben nyomozás is indult.
Mind György István, mind pedig az újságírók egymásnak ellentmondó jogi szakértői véleményekre hivatkoztak, a politikus végül azt mondta: végső soron a bíróság állapíthatja meg, történt-e jogsértés.
György István egy másik, a külföldi, illetve vegyes tulajdonban álló fővárosi közműcégekről szóló kérdésre válaszolva azt hangoztatta: ezekben a közszolgáltatásokban „hosszú távon” a magántőkének nincs helye.
Mint mondta, a főváros korrekt megállapodásokat akar kötni a cégekkel, de a hosszú távú cél az, hogy a város e közszolgáltatások döntő többségét – gazdasági erejét kihasználva – képes legyen önerőből elvégezni.
Úgy fogalmazott: tizenhárom év elteltével újra kell gondolni, hogy a privatizációs szerződések mennyire szolgálják a város és a fogyasztók érdekét.
György István ugyancsak kérdésre arról is beszélt: a fővárosi közpénzt érintő valamennyi szerződést nyilvánosságra akarják hozni, ám annak mikéntjéről még nem döntöttek.
