A lapunk birtokába került alkotmánybírósági beadvány magát megnevezni nem kívánó szerzője úgy érvel, hogy a közszférában dolgozók bizonyos végkielégítéseinek megadóztatása, és a magánszféra munkavállalóinak „adómentessége” diszkriminatív, és ez a hátrányos megkülönböztetés sérti az Alkotmány 54.§ (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között – olvasható a beadvány indokolásában.
A beadvány szerzője úgy véli, az állami és nem állami alkalmazottak közötti különbségtétel pont ilyen, és megjegyzi: amíg a munkavállaló dolgozik, ugyanúgy a munka törvénykönyve szabályai érvényesek rá a munkahelyén, és ugyanúgy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik, függetlenül attól, hogy állami- vagy magánalkalmazott-e. Különbséget az új jogszabály csak a munkaviszony megszűnésekor tesz.
Lázár lesújtott
A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. Az Országgyűlés 304 igen és 58 nem szavazattal – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.
