A végkielégítések körüli cirkusz minden egyes kormányváltás után hónapokig tematizálja a belpolitikát. Így volt ez 2002-ben is, amikor a Fidesz nem kapott újabb négy évre bizalmat. Jöttek a szocialisták és a szabad demokraták, az Orbán Viktorhoz köthető vezetők pedig, ahogy lenni szokott végkielégítéssel távoztak.
A pofátlanul magas kifizetések nyolc évvel ezelőtt is komoly botrányokat kavartak. Az MTI archívumában visszakereshető tudósítások szerint szakszervezetek, civilek és politikusok is hangot adtak a jó erkölcsbe ütköző utalásoknak.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete például az ellen tiltakozott 2002. júliusában, hogy a MÁV vezetői – munkájuk értékelése nélkül – nagy összegű végkielégítésben részesüljenek, megsértve ezzel a mozdonyvezetőket, a teljes vasutasságot, az adófizetőket, a társadalmat.
Az érdekvédők akkor arról beszéltek, hogy például a vezérigazgató 30 millió, helyettesei pedig 50 és 70 milliós lelépési pénzt vehetnek fel.
A Magyar Televízió vezetője Ragáts Imre szintén a váltás után azt nyilatkozta, hogy az önként, közös megegyezéssel távozottak – összesen 44-en – 210 millió forintjába kerültek az intézménynek, amiből személyi kifizetésként 150 millió forintot vehettek föl.
A kormányszóvivői tájékoztatókon is rendszeresen előkerültek a kifizetések. Gál J. Zoltán kormányszóvivő nyolc éve több százmillió forintról beszélt.
A BKV-nál indult a lavina
2010-ben a téma és az összegek nem sokat változtak, csak a szereplők lettek mások. A BKV-s humánvezér nyolcvanmilliós kifizetése verte ki a biztosítékot és tette első számú közellenségé az átlagon felüli juttatásokat élvező állami alkalmazottakat.
A BKV két volt igazgatója több tízmilliót vágott zsebre
A Fidesz választási programjában is szerepelt, hogy a magánérdek nem előzheti meg a közérdeket. Így lett aztán az újabb kormányváltás után 2 milliós bérplafon és egy jelenleg függőben lévő különadó.
Miután a végkielégítések visszamenőleges megadóztatására az Alkotmánybíróság nemet mondott Lázár János újra benyújtotta a tervezetet, de személyét és javaslatát elég keményen támadták, így kénytelen volt elismerni, hogy nincs nála a bölcsek köve.
3, 5 vagy 8 év?
Részben a szakszervezetek nyomására Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője önrevíziót hajtott végre és azt javasolta, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele.
Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradjon meg a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. Ezt a Jobbik javaslatára öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. Az LMP 3 évet, az MSZP pedig nyolc évet javasolt.
Lázár János kedd reggel a Tv2 Mokka című műsorában a javaslat ellenzőinek azt üzente, hogy van olyan helyzet, amikor visszamenőleg be lehet hajtani az indokolatlanul magas kifizetéseket.
A politikus, aki saját bevallása szerint 3,5 – 4 millió forintot fog visszafizetni úgy vélte: akik több tízmilliót fölvettek azok tudták, hogy ez sérti a társadalom igazságérzetét.
Orbán miniszterei is fizethetnek
„Senki nem tiltja meg nekik, hogy visszafizessék. Azt gondolom ez lelkiismeret kérdés” – mondta a fideszes politikus arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány távozása után is súlyos milliók vándoroltak jogszerűen magánzsebekbe.
Lázár János azt ígérte, hogy egyenként keresi majd meg a volt minisztereket, államtitkárokat és javasolja majd nekik, hogy fizessék vissza a kétmillió forint fölött felvett végkielégítések 98 százalékát.
Ha a fideszes politikusok és egykori állami cégvezetők megfogadják Lázár János javaslatát, akkor több tízmillió forint vándorolhat vissza a magánzsebekből az államkasszába.
Orbán Viktor miniszterelnök a szabadságmegváltással és végkielégítéssel együtt például több mint 5 és félmillióval távozott. Neki lelkiismereti okokból durván 3,5 milliót kellene utalnia. Orbán hét fideszes minisztere (Martonyi János, Varga Mihály, Stumpf István, Pokorni Zoltán, Deutsch Tamás, Demeter Ervin, Pintér Sándor) 2002-ben jutalom, szabadságmegváltás és végkielégítés címen összesen 37 749 359 forintot kapott, aminek a különadója durván 20 millió lenne.
Ami biztos, hogy jövő szerdán a különadónak minden bizonnyal az a változata kap majd zöld utat, amely 2005-től szedné vissza a pénzeket. Ez érinti például a szocialista és szabad demokrata kormánytisztviselőket és az állami cégek vezetőit, de mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia a Duna Tv nemrég lemondott elnökének és vagy egy tucat BKV exvezetőnek.
Ha az Alkotmánybíróságon átmenne a törvény, akkor többen valószínűleg az unió bírósága elé viszik az ügyet. Lázár János a Mokkában erre csak annyit mondott: Tegyék. A különadót 2011. március 31-ig kell befizetni és ezzel a kérdés le van zárva.
