Kultúra

Öten erőszakolták meg, nyilvánosan meghurcolták, végül az ő áldozata kellett, hogy változzon a spanyol törvény

Csak az igen jelent igent – így emlegetik a Spanyolországban 2022-ben elfogadott, konszenzuális szexről szóló törvénymódosítást. És bár egyértelműen hangzik, éppen amiatt lett meghurcolva egy tizennyolc éves diáklány, aki 2016-ban a San Fermín fesztivál alatt lett csoportos erőszak áldozata. Bár egyértelmű bizonyítékok voltak az elkövetők ellen, az áldozat nem mondott nemet – bár igent sem – az aktusra, ugyanis néma rémületben töltötte azt az időt, amíg az öt férfi megerőszakolta. A Spanyolországot megrázó, majd megváltoztató ügyről dokumentumfilm készült, a Netflixen látható.

A San Fermín fesztiválról mindenki hallott már, legfeljebb nem tudja, hogy ez a neve: ez az az esemény, ahol épeszű felnőttek szaladnak szűk macskaköves utcákon egy csoportnyi felajzott bika előtt. A fesztivál maga egy több mint egyhetes kulturális rendezvény, amelynek a bikafuttatás csupán egy része, a fiesta hangulat évente közel egymillió turistát vonz a kétszázezres városkába, ahol ilyenkor zsúfolásig telnek az utcák. 2016-ban azonban nem amiatt került bele a hírekbe San Fermín, mert megint kiakadtak az állatvédők, vagy ismét több száz sérültje lett a bikafuttatásnak, hanem azzal, hogy a fesztivál alatt öt férfi csoportosan megerőszakolt egy tizennyolc éves lányt.

Róla szól a Made in L.A. című, latin-amerikai bevándorlók történetéről Emmy-díjas dokumentumfilmet is jegyző alkotópáros, Almudena Carracedo és Robert Bahar legújabb dokumentumfilmje, a Nem vagy egyedül: Harc a Farkasfalka ellen. Valójában viszont sokkal többről: arról, hogy milyen mostohán bánt a patriarchális spanyol igazságszolgáltatás a szexuális visszaélések áldozataival, hogyan lett a madridi diáklány a spanyol Metoo-mozgalom szimbóluma, és hogyan vezetett a példátlan meghurcolása végül ahhoz, hogy törvényt módosítsanak Spanyolországban.

Az anonimitása érdekében Luciának átnevezett 18 éves diák 2016-ban Madridból érkezett a fesztiválra, ahol az egyik este autójához indult, hogy ott dőljön le kicsit pihenni. Útközben néhány férfi szegődött mellé, akikkel szóba elegyedett, a biztonsági kamerák szerint az egyikkel összekarolva sétált az utcán, egy csók is elcsattant. Ezt követően megragadták a karját, berángatták az egyik közeli lakóházba, ahol a lépcsőház egyik félreeső részén mind az öten megerőszakolták. Az eset után az elkövetők a diáklányt magára hagyták, a telefonját magukhoz véve távoztak. Az önkívületi állapotban levő lányt az utcán találta meg két járókelő, azonnal értesítették a rendőrséget, a lány pedig rögtön kijelentette: csoportos nemi erőszak áldozata lett.

Azt hihetnénk, hogy a látogatókkal zsúfolt, a fesztivál jellegzetes öltözékét viselő tömegben olyan lesz megtalálni az elkövetőket, mint tűt a szénakazalban, a személyleírások, a biztonsági kamerák, valamint az arcfelismerő rendszerek segítségével azonban még aznap letartóztattak öt férfit, akikre illett a leírás. Volt köztük egy egykori csendőr, sőt, a spanyol hadsereg egyik volt tagja is. Ők ugyan tagadták, hogy megerőszakoltak volna bárkit, azonban telefonjaikban nagyon egyértelmű tartalmakat találtak. A WhatsUp-on volt egy közös csetcsoportjuk La Manada, azaz Farkasfalka néven – innen ered az ügy elnevezése is –, amelyben nemcsak kitárgyalták a szexuális fantáziának nevezett kalandot, de több videót is megosztottak a nemi erőszakról, amelyről felvételeket készítettek. Egyértelmű ügy – gondolhatnánk, ám a spanyol jog elavultsága miatt több éves tortúra és meghurcolás várt az áldozatra, Spanyolországra pedig egy rendkívül megosztó közéleti téma, rengeteg tüntetés, és végül a törvény megváltoztatása.

A bűncselekmény ugyanis rámutatott a spanyol jog egyik nagy hiányosságára:

megkülönbözteti a szexuális visszaélést és a nemi erőszakot, utóbbi feltétele, hogy erőszakot és megfélemlítést alkalmaz az elkövető, amit bizonyítani is kell. Amennyiben ez nem sikerül, szexuális bántalmazás a vád. Ezek alapján ha az áldozat nem áll ellen, vagy épp nem képes rá – a bedrogozott állapot is ennek számít –, az nem minősül nemi erőszaknak, „csak” szexuális visszaélésnek, amelyet nem büntet olyan szigorúan a törvény.

A madridi diáklány az eset alatt az ilyen jellegű traumatikus incidens áldozatainál gyakran megfigyelhető állapotba került: a dermedt rémületébe, amitől lemerevedik az ember, és moccanni sem bír. Vallomása szerint az erőszak során végig mozdulatlanul feküdt, csukott szemmel tűrte az erőszakot. „Csak azt akartam, hogy vége legyen” – mondta a vallomásában. A jog szerint tehát azzal, hogy nem mozdult, nem mondott nemet, nem történt nemi erőszak.

Ezen a vonalon indult el az öt férfi ügyvédje is, aki azt akarta bizonyítani a bíróság előtt, hogy az aktus a nő beleegyezésével történt, mi több, élvezte is. A férfiak egybehangzó vallomása szerint a csoportos szexet is ő kezdeményezte, sőt, ő irányított. Az ügyvéd ráadásul olyan kifogásolható módszerekhez is nyúlt, miszerint figyeltette az áldozatot, a közösségi felületeit is monitorozta: a lányt egy olyan posztjával próbálta például besározni, amelyen egy „Bármit is csinálsz, dobd le a bugyit” feliratú póló látható. A közvélemény előtt igyekezett megfordítani az áldozat-elkövető szerepeket, és a lányt állította be bűnösnek, az öt férfit ártatlan áldozatnak, akiket meghurcol a média. A dokumentumfilm jól bemutatja azt, hogy egy ilyen látszólag egyértelmű eset hogyan osztotta meg a spanyol közvéleményt: az, hogy az ügyvéd a tévéműsorokban turnézott az áldozathibáztató magánszámával, sokakat elbizonytalanított, és ezen az sem segített, hogy 2018-ban a bíróság elítélte ugyan az öt férfit, ám csak szexuális visszaélésben találták őket bűnösnek. A bíróság ítélete szerint tehát nem történt erőszak, és az eset megdöbbentő módon osztotta meg a spanyolokat.

Az ügy óriási felháborodást váltott ki Spanyolország szerte, ezrek vonultak utcára. A dokumentumfilm megszólaltat a megmozdulások szervezői közül többet, olyan nőket, akik ezzel akarták kifejezni kiállásukat a lány mellett. Hiszek neked – állt a transzparenseken. Szinte mindegyik szereplő hangsúlyozza, hogy a média felelőssége is óriási volt az erőszak miatt indult vita elmérgesedésében, a gigantikus médiacirkusz közepette ugyanis a történteknek a bulváros jellege domborodott ki, és a tévék, újságok által bőséggel feldolgozott témából épp a lényeg maradt ki: az ilyen jellegű bűncselekmények szankcionálásával kapcsolatos jogi hiányosságok. De egyúttal rámutatott a patriarchális spanyol társadalom egyre nyíltabban vérző sebeire, a túlzott „macsóizmusra” – ahogy ez a filmben is elhangzik.

Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images Tüntetők tiltakoznak a „La Manada” (Farkasfalka) banda tagjainak szabadon bocsátása ellen az igazságügyi miniszter előtt 2018. június 22-én Madridban.

A Nem vagy egyedül: Harc a Farkasfalka ellen több más eset bemutatásával is bizonyítja, hogy mekkora szükség volt a változásra, ezeket épp a pamplonai eset hozta ismét felszínre. A Farkasfalka csoportos csetjében találtak egy fotót egy ájult nőről, akit egy korábbi áldozatukként sikerült beazonosítani, de sok szó esik Nagore Laffage-ről. A húszéves nővért Pamplonában ölte meg egy orvos még 2008-ban, és bár látszólag nem hasonlít túl sokban a két ügy, azt jól mutatja, hogyan bánik az igazságszolgáltatás a szexuális bűncselekmények esetében a nőkkel. Laffage ismerte elkövetőjét, szándékosan ment fel a lakására, ám amikor az közeledni kezdett felé, visszautasította, mire válaszul a 27 éves férfi agyonverte. A két bűnügyben nagyon hasonló, hogy a bírósági eljárás során meghurcolták az áldozatot, olyanok hangzottak el a bíróságon, hogy a nő miniszoknyában provokálta a férfiakat, anyját pedig arról kérdezgették, lánya mennyire volt flörtölős típus. Talán ennek is köszönhető, hogy gyilkosa enyhébb ítéletet kapott, és hirtelen felindulásból elkövetett emberölés miatt ítélték el. Nem véletlen, hogy Laffage képe ugyancsak megjelent a tüntetők transzparensein.

2018-ban tehát nagy felháborodást keltett, hogy enyhébb, kilencéves büntetést kaptak a férfiak, ráadásul a fellebbezés után is helyben hagyták az ítéletet. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az eljáró navarrai bíró, Ricardo González különvéleményt fogalmazott meg, amelyben amellett érvelt, hogy az eset „szex volt idegenek közt a szórakozás és az élvezet atmoszférájában”, sőt, azt is hozzátette, hogy a videón a nő által kiadott hangok szexuális izgalmat sugalltak. Az ügy azonban a legfelsőbb bíróságig jutott, ahol megszületett a súlyosabb ítélet:

nemi erőszak vádjában bűnösnek találták a férfiakat, és mindegyikük tizenöt év börtönt kapott, emellett tizennyolc hónapot a bedrogozott nő ellen elkövetett támadás miatt.

És bár végül igazságot szolgáltattak neki, addigra az áldozat a médiacirkusz miatt elhagyni kényszerült Spanyolországot, külföldön telepedett le. Az eset másik, szintén pozitív hozadéka, hogy a vitatott döntés miatt az igazságügyi minisztérium úgy döntött, felülvizsgálja a szexuális bűncselekmények minősítési rendszerét. Ennek köszönhetően 2021-ben megkezdődött a vita a spanyol parlamentben a „csak az igen jelent igent” néven emlegetett törvényjavaslatról, amely előírja a szexuális kapcsolatokban a beleegyezés explicit kifejezését, egyúttal nem tesz különbséget szexuális visszaélés és nemi erőszak közt, és a büntetés mértéke is jóval súlyosabb. Bár a konzervatív Néppárt és a szélsőjobboldali VOX ellene szavazott, 2022 júliusában elfogadták a törvénymódosítást.

Szintén fontos hozadéka a történteknek, hogy a bírósági ítéletekkel együtt indult el a spanyol Metoo-nak is nevezhető Cuéntalo-mozgalom, amely magyarul annyit tesz, hogy „mondd el”, ennek hatására nők ezrei álltak elő a saját történeteikkel, amely komoly előrelépést jelentett abban, hogy a nőket ért erőszak láthatóvá váljon. A dokumentumfilm a madridi diáklány köszönőlevelével ér véget, aki ugyancsak erre bátorít: ha ilyen történt veled, mondd el. Az ő áldozata kellett ahhoz, hogy a spanyol igazságszolgáltatásban is meghallják a nemi erőszakot elszenvedettek hangját.

Nem vagy egyedül: Harc a Farkasfalka ellen (You Are Not Alone: Fighting the Wolf Pack), 102 perc, 2024.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik