Kultúra

Török András: Kereszténydemokrata, szocialista és liberális módon is lehet jó kultúrát csinálni

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu

Azt megtanultam, hogy lehet kereszténydemokrata módon jó kultúrát csinálni, lehet szocialista és lehet liberális módon is. Ha konzekvensen világosak a szabályok, minden áttekinthető, és azokat a szabályokat betartják, és nem a kulturális minisztérium rosszul megvilágított alagsorában dőlnek el a dolgok, hanem nyilvánosan

– mondta el Török András, a Horn-kormány egykori kulturális államtitkára, a Fortepan menedzsere, a Nemzeti Kulturális Alap egykori vezetője, művelődéstörténész Veiszer Alindának adott interjújában, melyet a Telex szemlézett. A teljes interjú előfizetés ellenében itt nézhető meg.

Török számos kulturális tevékenységet végez, ezek közül sokan elsősorban a Budapestről írt útikönyveiről ismerik, ő maga is elsősorban a város krónikásának tartja magát.

A város egy örömforrás, és ezt is akarom átadni. Mániám a modern lokálpatriotizmus. A jó dolgokat pártolni kell. Ha egy új üzlet, étterem nyílik, akkor egy vásárlással biztassuk őket

– emelte ki. Mesélt arról is, a város iránti érdeklődése még gyerekkorában, városnéző szakkörökkel indult. Szerinte az Erzsébet híd szebb volt eredeti formájában, a Lánchidat érő változások – konkrétan az autómentesség – viszont kedvére valók.

Török kultúrpolitikusi évei is szóba kerültek: 1994-től, Fodor Gábor, a Horn-kormány kultuszminiszterének felkérésére lett kulturális államtitkár, nem kevés fenntartással. Államtitkári éveihez két fontos eredményt köt, egy sikert és egy kudarcot:

Az egyik a Digitális Irodalmi Akadémia, ami él és virul. Ez arról szól, hogy bizonyos szerzők az összes művüket felteszik a netre, amiért havonta apanázst kapnak. A másik a Gödör, amiért súlyos felelősséget érzek, pedig teljesen más helyszínt javasoltam a Nemzeti Színháznak

– mondta el, majd a Nemzeti ügyéről bővebben is mesélt. Elmondta, hogy amikor az asztalára került a színház aktája, az intézmény évtizedek óta egy „korszerűtlen, rosszkedvű és művészileg elmaradott” Népszínház utcai épületben működött, ám a ’94-ben épp 30%-os infláció mellett nem volt túl nagy mozgásterük. Princz Gábor, a Postabank akkori vezére vetette fel Töröknek, hogy a New York Palotában alakítsák ki az új Nemzetit, amely ötlet kiszivárgott, amire Horn Gyula összehívta a színházi embereket, és megígérte, hogy lesz Nemzeti Színház, de nem ott és nem úgy. Ezzel együtt a színház építése elkezdődött még Török hivatali ideje alatt, mégpedig a Deák téren, ám a projekt végül kútba esett, az eredményt pedig ismerjük: a Deákon Nemzeti helyett Gödör lett, a színház pedig egy ciklussal később a Duna-parton született újjá, egy Török szerint minden szempontból szörnyű épületben. Mindezzel együtt Török elmondta, hogy szerinte, ha ő nem kezd valamit a Nemzeti Színházzal, akkor csak 2010 körülre lett volna belőle valami.

Török az államtitkári poszt után a Nemzeti Kulturális Alap élére került, ahol szerinte elvszerűen sikerült kiosztani a pályázati pénzeket. Elmondta, nem azokat részesítették előnyben, akik az állami ideológiának megfeleltek, hanem a versenyeztetés volt az alapelvük, mert az a becsületes, így nemcsak az általuk fontosnak tartott liberális művészek kaptak támogatást. „Az én székemből ilyen biztos nem történt, az én haverjaim még mondták is, hogy háttérbe vannak szorítva” – fogalmazott.

A mostani kormánynak szerinte nincsen kiadott kultúrpolitikája, nem egyértelmű, hogy milyen alapokon szeretnék szervezni a kultúrát, a tetteik viszont arra utalnak, hogy

a régi dicsőséget üldözik, ami akár volt, akár nem, de még visszafelé is megpróbálják felépíteni a régi dicsőséget

– foglalta össze, hozzátéve, hogy szerinte a filmszektor az egyetlen sikeres vállalkozás, mivel megnőtt a filmek színvonala, bár Andy Vajna halála után ez is visszaesett, az újak közül például egyetlen történelmi filmet se tudott végignézni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik