A boros szakma legnagyobb elismerését a Pannon Bormíves Céh tagságát Somodi Sándor szerezte meg elsőként az Alföldről, ennek ellenére arról számolt be, hogy családi ültetvényére a 2002-es téli fagy mért döntő csapást és azóta csak a veszteséget termelte.
A problémák gyökerei szerinte húsz évre nyúlnak vissza, amikor elkezdte a szakmát, ugyanis akkoriban 130 ezer hektárról szüretelt az ország, de ez mostanra 60 hektárra apadt. „Azt hittük, amikor a nagyüzemek megszűntek, és tőke nélkül, de felvettük a kesztyűt a több százéves francia és portugál nagybirtokokkal, hogy a jó bor is kell. Nem így lett, az ipari mennyiségű bor felé ment a világ” -mondja.
A szakember azonban nem kesereg, borász marad, szőlő nélkül, hiszen több szőlész kollégájával közösen termelik majd meg a szükséges mennyiséget. Eddig is vásárolt szőlőt a Mátrából, Badacsonyból és a csongrádi borvidékről. Azt mondta a napilapnak, ezekből készíti majd a szőlő természetes szépségére, a tájra, a fajtára, az évjáratra jellemző borokat.
