Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint az egyetemi modellváltás egyik deklarált célja az egyetemi autonómia megteremtése volt, és most úgy látszik, hogy az ebben a célban kételkedőknek igaza lett – a politikus ezt a Corvinus-botrány kapcsán mondta.
Mellér szerint a Corvinus egyetem vezetése szolgai módon teljesítette az uralkodó elit kérését. Megjegyezte:
a hatalom most tízezer corvinusos diák diplomáját értékelte le.
Felidézte, hogy egy befolyásos, Mol-részvénnyel rendelkező család gyermeke úgy vizsgázhatott az egyetemen, hogy nem teljesítette a félévi tanulmányi követelményeket. A diák édesanyjának nem sikerült célt érnie a tantárgyért felelős oktatónál, de az egyetem vezetése rendkívüli eljárásban levizsgáztatta „a NER-elit gyermekét” – mondta, hozzátéve, fegyelmi eljárásban ugyan elmarasztalták a rektort és a dékánokat, de másodfokon a rektorhelyettes érvénytelenítette a határozatot.
Az ellenzéki képviselő közölte, a rektorhelyettes – akit „közben jutalomból megbízott rektori pozícióba” emeltek – rendkívüli felmondással elbocsátotta az érintett oktatót. Szerinte hasonló dolgok történtek a Horthy- és a kommunista korszakban is.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő nem először próbálja meg a kormány felsőoktatással kapcsolatos döntéseit a lehető legrosszabb színben feltüntetni. Az államtitkár azt mondta, a Corvinus az ügyet haladéktalanul kivizsgálta és megtette a szükséges lépéseket. A képviselő hiába próbálja mindenféle egyetemi belüggyel befeketíteni az egyetemi modellváltást, az nem fog sikerülni – közölte.
Kórházi fertőzésekről is kérdezték a kormányt
Orosz Anna (Momentum) a kórházi fertőzések miatt bírálta a kormányt. A politikus hangsúlyozta: a hivatalos adatokhoz képest jóval magasabb lehet a kórházi fertőzések száma, mert az intézmények sokszor nem végzik el a szükséges vizsgálatokat vagy nem jelentik a fertőzéseket a hatóságok felé. Értékelése szerint a helyzeten az ápolók létszámának emelése, kézfertőtlenítők elhelyezése, az egyágyas kórtermek arányának növelése és a transzparencia segítene. Azonban a kormány ehelyett titkolózik, a civileknek és a sajtónak úgy kell kiperelni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat – tette hozzá. Szerinte a kormány „tétlenül nézi, hogy emberek feleslegesen szenvednek, ne adj isten meghalnak a kórházakban”, sőt, azokat vádolja rémhírterjesztéssel, akik megpróbálják az igazságra felhívni a figyelmet.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: „semmilyen kiperlésről nincsen szó”, az adatok megtalálhatók az interneten, és Magyarország ezeket egy nemzetközi rendszerben is közzéteszi.
Hangsúlyozta: ebben tekintetben a legtranszparensebb országok közé tartozunk, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere nálunk az egyik legátfogóbb az Európai Unióban. Közölte: a kórházi kezelésekkel összefüggő fertőzések alakulása Magyarországon 4 százalék környékén van, míg az átlagos európai előfordulási gyakoriság 5,5 százalék, vagyis a magyar orvosok és ápolók jobban tudnak védekezni az európai átlagnál.
Talált a kormány optimista Pisa-eredményt
Ander Balázs (Jobbik) az iskolai lemorzsolódás problémájára hívta fel a figyelmet. Szerinte Magyarország sereghajtó az Európai Unióban. Míg Horvátországban – az e tekintetben legjobban teljesítő tagállamban – 2 százalék, Magyarországon 12 százalék ez az arány, a funkcionális analfabetizmus 40 százalékos. A lemorzsolódó diákoknak igen nehéz dolga lesz a munkaerőpiacon – értékelt.
Új klebelsbergi fordulatot javasolt, hogy az általános tudásszint emelésével, a nagy hozzáadott értéket teremtő ágazatok preferálásával emeljék fel az országot. Közölte, minőségi közoktatás nélkül nem lesz versenyképes gazdaság. Nem ázsiai migránsmunkásokkal kellene megoldani a gazdasági kihívásokat – mondta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint nagy szavak ezek egy olyan parlamenti oldalról, amely bevezette a tandíjat a pedagógusképzésben, 381 helyen zárta be a kisiskolákat és tömegesen bocsátott el pedagógusokat.
Felidézte, hogy a kormány ezen cél elérése érdekében bevezette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, a pedagógus-életpályát, amelynek révén a hátrányos helyzetű gyerekeket oktatók 20 százalékkal több bért kapnak. A képviselő ezen intézkedéseket nem szavazta meg, sőt tüntetett azok ellen – közölte.
(MTI)
