Felidézték, hogy az ASP idén nyáron jelent meg Horvátországban, ahol a fertőzött állatok száma meghaladta a húszezret. A járvány kezdetben Horvátország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos területeit érintette, majd robbanásszerűen elterjedt. Október közepén már Eszék-Baranya megyében is azonosították a vírust.
Kiemelték, a magyar állategészségügyi hatóság továbbra is fenntartja a megerősített járványvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy minimalizálja a betegség behurcolásának kockázatát. Bár a nyári élénk turisztikai forgalom csökkent, a Horvátországba látogató magyar lakosság részéről továbbra is elengedhetetlen a fokozott óvatosság.
- A Nébih kéri az érintett utazókat, hogy ne hozzanak Magyarországra sertés eredetű húskészítményeket és
- ügyeljenek arra is, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.
A romló járványhelyzet miatt fontos, hogy már a közepes kockázatú déli vármegyékben is betartsák a sertéstartók a kiemelt járványvédelmi intézkedéseket. Ehhez a Nébih honlapjáról letölthető a Jó sertéstartási gyakorlat című dokumentumot ajánlják segítségként, amelyben egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy csak az állatok tulajdonosa vagy gondozója járhat be rendszeresen az állatok tartására szolgáló gazdasági udvarba, valamint, hogy az állatok gondozásakor arra a célra elkülönített munkaruhát és lábbelit kell használni.
Ezenfelül a Nébih ASP tematikus oldalát ajánlják, illetve a horvátországi korlátozásokról szóló tájékoztatást.
Fontos tudni, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Hozzátették azonban azt is, hogy az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni a betegségtől, valamint a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme.
