Az V. kerületi képviselő-testület csütörtökön 20:0 arányban szavazott a kerékpárút-fejlesztési terv kerékpáros szervezetekkel közös elkészítése mellett. „A Magyar Kerékpárosklub jó és példamutató döntésnek tartja a mai képviselő-testületi szavazás végeredményét” – áll a civilszervezet közleményében. Mint írják, a kerékpáros szervezetek a jövőben mindent megtesznek majd azért, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen a fő pesti úthálózati elemek belvárosi összekapcsolására, valamint a Parlament mellett rég megakadt dunaparti kerékpáros útvonal kiépítésére.
A szervezet javaslata szerint a Széchenyi rakparton, a Roosevelt téren, a nem indokolt buszsáv helyett az Apáczai Csere János utcában és a Belgrád rakparton vezetne az út. A közösen kidolgozandó terv a belvárost egy észak-dél irányban húzódó hálozattal látná el. Az ötlet abból indult ki, hogy Budapest szívében is egyre többen ülnének kerékpárra – ezzel tehermentesítve valamelyest az úthálózatot –, ha biztonságosan lehetne közlekedni. „A kerékpárutaknak akkor van értelmük, ha hálózatot alkotnak, nem önálló darabkák a város különböző pontjain” – mondta a FigyelőNetnek Pásztor Tibor MSZP-s képviselő, elnökségi tag még a szavazást megelőzően.
Bár korábban különböző internetes fórumokon vita alakult ki a magát baloldali beállítódottságúnak valló Sikeres Belvárosért Egyesület támogatásáról, a belvárosi kerékpárutak kiépítésének ügyében végül összefogtak a civilek. A mínuszok és a hóesés ellenére több mint száz biciklista adta át szerda este petícióját Steiner Pálnak, az V. kerület polgármesterének. A Városi Biciklizés Barátai, a Levegő Munkacsoport, a Zöld Fiatalok Egyesület és a Critical Mass is támogatója volt a civil kezdeményezésnek. Az összefogás eredményességét is jelzi a város forgalmát évente kétszer pár órára lebénító Critical Massra irányuló figyelem. „A mozgalom érdeke, hogy ne szorítsa háttérbe a közlekedésben legnagyobb számban részt vevő gyalogosok és tömegközlekedők érdekeit” – mondta az egyik aktivista.
A mozgalmárok szerint az eddig a fővárosban kialakított, mintegy 140 kilométer hosszú kerékpársávok nem alkotnak összefüggő hálózatot. Nemzetközi tapasztalatok szerint megfelelő infrastruktúrával a kerékpározás aránya a városi közlekedésben akár 20-25 százalékosra is növelhető, ráadásul a felmérések szerint a kerékpárosok szívesebben állnak meg vásárolni, mint az autósok, így fellendítik a kiskereskedők forgalmát is. Négy-öt kilométeres távolságon – amennyit egy átlagos budapesti autós naponta megtesz – nemcsak olcsóbb és egészségesebb, de gyakran gyorsabb is a kerékpár. A biciklis szervezetek szerint 450 kilométernyi elkülönített kerékpárúttal vagy biciklisávval lehetne biztonságossá és mindenekelőtt népszerűvé tenni a városi kerékpáros közlekedést. Bécsben például számos kedvezmény és szolgáltatás mellett 800 kilométernyi kerékpárút áll a kerekezők rendelkezésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
