A szabad demokraták és a szocialisták keveslik ügyészségi tapasztalatát, s attól is tartanak, hogy a leköszönő Polt Péter fémjelezte irányvonalat követi majd, és személye nem lesz az ügyészi szervezet függetlenségének biztosítéka.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze korábban három évig a Polt vezette Legfőbb Ügyészség sajtóirodáját vezette. A rendszerváltás előtt bíróként dolgozott, 1991 után csaknem tíz évig egy biztosító cég vezető jogtanácsosa volt. Sólyom László még a választások első fordulója előtt a pártokkal nem egyeztetve jelölte őt.
A leköszönő legfőbb ügyész üdvözölte az államfő döntését, egyfajta folyamatosság biztosítékát láthatta a kiválasztott személyében, hiszen azt mondta: az államfő ismeri és elismeri az ügyészség eddigi tevékenységét. Polt Péter örült annak is, hogy Sólyom olyan embert választott, „aki már bizonyította, hogy alkalmas a vezetői munkára és annak a reformfolyamatnak a továbbvitelére, amelynek eddigi szakaszában is részt vett”.
Eddig egyetlen párt sem jelezte hivatalosan, hogy a parlamentben megszavazza-e Horányi megválasztását. Az MSZP korábban úgy reagált, hogy tanulmányozzák a jelölt pályáját. Az SZDSZ nem akart véleményt mondani, a Fidesz frakcióelnökség tudomásul vette a jelölést, az MDF pedig azt közölte, majd a parlamenti döntés előtt alakítja ki álláspontját. A pártok jelezték azt is, hogy nem akarják kampánytémává tenni a legfőbb ügyész kinevezését.
Ha Sólyom jelöltje mellé nem sorakozik fel a Ház egyszerű többsége, a jelölés és az utód kiválasztása nyárig elhúzódhat. Ha a koalíció nem támogatja Horányit, akkor az államfőnek új jelöltet kell találnia.
