A héten jelentik be a 2023-as tudományos Nobel-díjasokat, hétfőn az orvostudományi és fiziológiai, kedden a fizikai, szerdán pedig a kémiai kategóriában ismertetik a nyerteseket. Az idei év különleges a magyar tudomány számára, hiszen két magyar származású szakember, Karikó Katalin (orvosi kategória) és Krausz Ferenc (fizikai kategória) is elismerésben részesül, mindketten kollégáikkal megosztva.
Karikó Katalin díjával korábban kiemelten foglalkoztunk, írtunk többek között
- a kutató életútjáról,
- karriere nehézségeiről,
- munkája jelentőségéről,
- de az eddigi magyar Nobel-díjakat is ismertettük.
Ezúttal másik újdonsült Nobel-díjasunk munkásságát mutatjuk be.
Bécsben doktorált
A régóta Németországban élő Krausz Ferenc az MTA külső tagja, illetve a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A szakember munkásságát az MTA tavaly részletezte, amikor a kutató az ultrarövid impulzusú lézerek és az attoszekundumos fizika kutatásában elért úttörő munkásságáért megkapta a rangos Wolf-díjat. Az elismerésen a kanadai Ottawai Egyetemen dolgozó Paul Corkummal, valamint a svédországi Lundi Egyetem munkatársával, Anne L’Huillierrel osztozott.
L’Huillier most is szerepel a friss Nobel-díjasok között, ő és Krausz Ferenc mellett az amerikai Ohio Egyetem kutatója, Pierre Agostini kapja meg idén a kitüntetést. Az indoklás alapján a díjat olyan attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért nyerik el, amelyek az anyag elektrondinamikájának tanulmányozására szolgálnak.
Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen, valamint fizikusi diplomát az ELTE Természettudományi Karon. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte a lézerfizika területén, doktori fokozatát azonban már a Bécsi Műszaki Egyetemen kapta meg 1991-ben. A Wolf Alapítvány szerint itt 1998-tól docensként, majd 1999-től professzorként dolgozott.
2003-ban került Németországba: a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékét is ő vezeti.
Régóta esélyesnek számít
A szakértő érdeklődésének középpontjában már az 1990-es évek elején, bécsi évei alatt az állt, hogy miként lehet a térben és időben egyre kisebb méreteket ultrarövid időtartamú fényimpulzusokkal vizsgálni. Ezt az akkoriban jelentős fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé.
A magyar szakember csoportja a 2000-es évek elején a világon elsőként hozott létre, illetve mért meg attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Az általa kidolgozott technikát utóbb számos atom- és molekulafizikai folyamat vizsgálatában alkalmazták, módszereit a világ sok kutatóintézetében hasznosítják.
Eredményeinek jelentős, a hétköznapi emberek számára is hasznos alkalmazásai is lehetnek. Legújabb kutatásaiban munkatársaival az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai hasznosítást méri fel. A femtoszekundumos és attoszekundumos technológiával vérmintákat elemeznek, azt akarják kideríteni, hogy a detektálható változásokból lehetséges-e egyértelműen diagnosztizálni daganatos betegségeket.
Krausz Ferenc kimagasló munkájával korábban több elismerést is elnyert, 2010-ben például Gábor Dénes-díjat kapott. Neve már 2015-ben felmerült a Nobel-díj várományosai között.
