A vizsgált három közép-európai ország közül legnagyobb arányban a lengyelek ellenzik a magántőkét az egészségügyben a három ország közül, míg a szlovákoknál a legalacsonyabb az arány e tekintetben.
Míg a lengyelek és a magyarok a kórházi ellátás orvosi részének magántőkésítését ellenzik a legjobban, addig a szlovákok leginkább a laboratóriumi vizsgálatok esetében zárnák ki a magántőkét. A szlovákok legkevésbé a háziorvosi ellátás, a magyarok az idősek otthonának intézményeinek, míg a lengyelek a fogorvosi és a kórházi ellátás esetében tiltakoznak a legalacsonyabb arányban az ellen, hogy azokba bármilyen magántőkét be lehessen fektetni.
A Tárki adatai azt mutatják, hogy a felnőtt magyar lakosság az idősotthonok és a kórházi ellátás körülményeinek, azaz az úgynevezett hotelfunkció esetében támogatják leginkább a magántőke bevonását (37-37 százalék). A fogorvosi és a háziorvosi ellátás esetében minden harmadik kérdezett vélekedik úgy, hogy csak az egészségügy területén dolgozók tőkéje kerülhessen befektetésre ezeken a területeken. A magánvállalkozások, a magántőke megjelenését a laboratóriumi vizsgálatok esetében tízből négy ember teljes mértékben kizárná, minden ötödik kérdezett csak az egészségügy területén dolgozó emberek tőkéjét, míg szintén minden ötödik személy bármilyen magántőke befektetését elfogadhatónak tartaná. A magyar lakosság körében a magántőke teljes mértékű kizárása mellett jellemzően az alapfokú végzettségűek és a községekben élők vannak, míg a magánvállalkozások megjelenését támogatók általában a fiatalok, a férfiak, a középfokú végzettségűek és a városokban élők köréből kerülnek ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
