A túlélőprogram sikeres volt, a fővárosi önkormányzat számlája pozitívba lendült át és azon jelenleg 39,7 milliárd forint van – közölte Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön, budapesti háttérbeszélgetésen.
Kivételesen plusz az előjel és nem mínusz
– fogalmazott Kiss Ambrus.
Azt mondta, a túlélőprogram végrehajtásához szükséges döntéseket a Fővárosi Közgyűlés a korábbi ülésein meghozta. Ha ezek nem történnek meg, akkor augusztus végén mínusz 76 milliárd forinton „állt volna a város költségvetése”.
Ez meghaladta volna a fővárosi önkormányzat átmenetileg 40 milliárd forintra emelt folyószámla-hitelkeretét, és ennek érdekében át kellett strukturálni a kifizetéseket – mutatott rá.
A főpolgármester-helyettes kiemelte, ez egy „likviditási mentőprogram” volt. Méretét tekintve „a rendszerváltás óta ez volt nominálisan a legnagyobb likviditási program, amit végrehajtottunk” – tette hozzá.
Kiss Ambrus közölte, az év első nyolc hónapjában a főváros működési kiadása 203 milliárd, működési bevétele pedig 193,4 milliárd forint volt.
A működési kiadás 36 százalékát a közösségi közlekedés tette ki. A második legnagyobb tétel, amely a működési kiadás 19 százalékát vitte el, a szolidaritási hozzájárulás volt – ismertette.
Kiss Ambrus a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta, amiben hittek, az nem történt meg, az államkincstár ugyanis eddig minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben.
Hozzátette, továbbra sem érti ennek a mechanizmusát, mert ez „hitelfelvétel volt”, hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg. Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben – mondta Kiss Ambrus.
Közölte azt is, hogy a kamatkiadás a működési költség 9 százalékát vitte el. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett, szeptember 15-ig kellett befizetni a iparűzési adóelőleget, majd azt mondta: megvalósult, amire vártak, azaz a túlélőprogram sikeres volt, jelenleg 39,7 milliárd forint van a főváros számláján. Kiemelte, nem arról van szó, hogy „találtak ennyi pénzt a rendszerben”, hanem átütemezték a kifizetéseket szeptember 15. utánra.
Kiss Ambrus ismertette, augusztus végén a Főpolgármesteri Hivatal folyószámláján mínusz 23,9 milliárd forint volt, a Budapesti Közlekedési Központ 20,8 milliárdos mínuszban volt, valamint a BKV 8,5 milliárd forintos hitelkerettel működött. A túlélőprogram költsége 1 milliárd 260 millió forint volt.
A kamatköltségeket a Budapest 150 programból elvett pénzből és az energiamegtakarításaikból tudták fizetni – mondta. Kiss Ambrus közölte, augusztus végéig 141,4 milliárd forint iparűzési adó érkezett a fővároshoz.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, még mindig megvan az az 55 milliárd forintot jelentő „négy tétel”, amely nem változott: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése, a negyedik pedig az 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás vitatott része.
Ez utóbbi ügyben indított per másodfokon van – közölte, majd ismertette: első fokon az a bírósági döntés született, hogy ez nem a közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozik, hiszen az államkincstár nem közigazgatási szerv, így érdemben nem vizsgálták a főváros keresetét.
Emellett a bíróság még nem bírálta el az azonnali jogvédelemről szóló beadványukat, amely arról szól, hogy amíg a per nem zajlik le, addig az államkincstár a főváros szerinti jogtalan követelést ne érvényesíthesse inkasszó segítségével – mondta el.
Kiss Ambrus kiemelte, ezzel az 55 milliárd forintot jelentő négy tétellel számoltak a költségvetésben. Ha az összeg nem érkezik meg, akkor ekkora „pénzforgalmi szempontú hiánnyal” kell számolniuk. Ezért tárgyalnak bankokkal, hogy „a gazdasági stabilitási törvény keretein belül valamilyen pénzügyi instrumentum legyen, mondjuk faktorálás, amivel át lehet vinni a kifizetési igényt 2024-re” – mondta a főpolgármester-helyettes.
Hozzátette: ezzel likviditási szempontból a legrosszabb esetben is talpon tudják tartani a várost.
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy az elmúlt két évben 250-nel csökkent a fővárosban a hajléktalanoknak fenntartott éjjeli férőhelyek száma három civil szolgáltató megszűnése miatt. A kieső férőhelyeket a téli időszakban “átmeneti pontok” megnyitásával pótolnák.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, ha az Oltalom Karitatív Egyesület által fenntartott 300 éjszakai férőhely kiesik a rendszerből, akkor az komoly problémát jelent majd. Ebben az esetben a fővárosnak a civil szervezetekkel kell majd összefognia, hogy a téli időszak végéig megoldást találjanak – mondta, megjegyezve: „a megoldás kulcsa a (…) kormány kezében van”.
(MTI)
