Az alacsony nyugdíjak és a magas infláció miatt egyre több idős ember köt tartási- vagy életjáradéki szerződést. Az elmúlt pár évben már elkezdődött a növekedés, ami most decemberben új lendületet kapott – mondta a lapnak Fülöp Edina ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász. Nála az ezzel kapcsolatban érdeklődők száma az utóbbi háromnegyed évben 50 százalékkal emelkedett.
A tartási- vagy eltartási szerződést jellemzően idősebb emberek általában rokonnal, ismerőssel kötik, és arról szól, hogy utóbbiak a gondoskodásért cserébe a lakásuk tulajdonosává válnak. Az életjáradéki szerződés esetén pedig havi pénzösszeg kifizetéséért cserébe lesz a szerződő fél tulajdonos. Mindkét esetben többnyire ingatlanról van szó.
A két szerződési formát szerencse szerződésnek is szokták hívni, ami arra vonatkozik, hogy szerencse kérdése, ki „jár jól”.
Például, ha a szerződő felek megállapodnak abban, hogy egy 50 milliót érő lakás esetén az eltartó kifizet 25 milliót, utána pedig havonta mondjuk 100 ezret. Amennyiben az eltartott 30 évig él, akkor ez nem érte meg, mert többet is fizetett az eltartó, ráadásul a lakás is amortizálódott. Viszont ha valaki a szerződéskötés után „csak” 5 évig él, akkor egyértelműen a másik félnek „volt szerencséje”.
Mindkét szerződés esetén a a felek együtt határozzák meg a feltételeket. Így a pénz összegét, a tartási szerződés esetén pedig azt, hogy milyen gondoskodási formák jönnek szóba és milyen rendszerességgel. Nagyon fontos, hogy a szerződésben mindkét fél akaratát pontosan rögzítsük, ugyanis onnantól, hogy az ügyvéd mindezt benyújtotta a földhivatalhoz, az ingatlan tulajdonjoga az eltartóra száll. Éppen ezért szoktuk javasolni, hogy kerüljön a tulajdoni lapra az életjáradéki vagy tartási jog is. Ezen felül az elidegenítési és terhelési tilalmat is érdemes bejegyeztetni a földhivatalnál, mert ezzel elkerülhető, hogy az eltartó eladja a másik feje fölül a lakást. Gyakran az idős fél haszonélvező lesz, ez is egyfajta biztosíték. – mondta Fülöp Edina.
Ezekre azért is fontos odafigyelni, mert a szerződés egyoldalú megszüntetésére nincs lehetőség, közös megegyezéssel módosítani lehet.
Azokban az esetekben, ahol van örökös, már nem olyan egyszerű a helyzet. Ha az eltartott két éven belül hal meg, akkor az örököst kötelesrész illeti meg az ingatlan értékének megfelelően, és azt meg kell fizetni a leszármazónak.
Ennek a két szerződési formának sok buktatója van, tehát mindenképp érdemes körültekintően eljárni. Fontos, hogy csak olyannal kössön valaki ilyen szerződést, akiben bízik. Az pedig különösen, hogy jó szakembert bízzon meg a szerződés megkötésével, aki képes kiküszöbölni azokat a helyzeteket, ami visszaélésre adhatnak okot – magyarázta.
