Tíz év után végleg bezárhat a Roma Sajtóközpont, ugyanis már csak 3,5 millió forintjuk van, amely mindössze három hónapra elegendő. A szervezet azért került csődveszélybe, mert három éve megoldatlan a finanszírozása. Korábban ugyanis a Soros Alapítvány támogatta a sajtóközpontot, a főtámogató azonban 2003-ban kivonult Kelet-Európából, mert úgy gondolták, Afrikára és Ázsiára összpontosítanak. Ezt követően kisebb pályázatokból és állami forrásból szedték össze a fenntartáshoz szükséges évi 14 millió forintot. Tóth Andrea főszerkesztő a FigyelőNetnek elmondta, hogy sajnos a pályázati összegek radikálisan lecsökkentek, ezért idén még nehezebben tudják összegyűjteni a szükséges összeget.
A sajtóközpont finanszírozása azért sem megoldott, mert speciális tevékenységükre nincs célzott állami támogatás, így más feladatokra kell pályázniuk, amelyből később az alapfeladatukat tudják finanszírozni. Ilyen volt például az az összeg is, amelyet a Néprajzi Múzeum romagyűjteményének fenntartására kaptak.
„Lehetne pénze a Roma Sajtóközpontnak, csak kérnie kell” – nyilatkozta kedden Teleki László, a romaügyi államtitkár. Tóth Andrea szerint élni fognak a lehetősséggel, bár ezt a segítséget csak a médiából hallották. „Három hónap múlva elfogy a pénz. Erősen fennáll a veszélye annak, hogy bezárjon a Roma Sajtóközpont, de remény még talán van” – mondta lapunknak a főszerkesztő.
Kisebbségenként egy lap jár
A nemzeti, etnikai kisebbségek írott sajtójának támogatását a törvény szerint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) biztosítja. A szervezet népcsoportonként legalább egy országos terjesztésű újság költségvetési támogatására nyújt anyagi fedezetet, míg a cigány kisebbség esetében több lap költségvetési támogatását biztosítja. Az országos terjesztésű lapok támogatása mellett a közalapítvány anyagi segítséget nyújt a helyi, illetve regionális írott sajtó anyanyelvű mellékleteinek és a kisebbségek speciális folyóiratainak megjelentetéséhez. Az MNEKK 2000-ben 18 országos terjesztésű lapot támogatott, összesen 224 millió forintos összeggel.
Az, hogy miért a roma újságok kerülnek lehetetlen helyzetbe, több okkal is magyarázható. Egyrészt a többi kisebbséggel ellentétben nincs anyaországuk, amely kipótolja a hiányzó összeget. Az Amaro Drom roma havilap éves költsége például 24 millió forint, amelyből csak körülbelül 11 millió forintot áll az MNEKK. A többit eddig a Roma Parlament adta, de a lap kiadója szerint a szervezet a megszűnés határán áll. Másrészt Zsigó Jenő, az Amaro Drom kiadója szerint a kormány egyetlen lapra, az Országos Cigány Önkormányzat lapjára fókuszál.
Szerencse is kell
Annak ellenére, hogy az MNEKK a teljes finanszírozásra törekszik, mégsem sikerül ezt teljesítenie. A L’udové noviny című szlovák kisebbségi lap évi költségeinek például csak a felét állja a közalapítvány. „A klasszikus, nagy nemzetiségek, mint a németek illetve a szlovákok lapjait a Magyar Hivatalos Közlöny adja ki, amely olyan helyzetben van, hogy a költségeink másik felét kipótolja” – mondja Fuhl Imre, a lap főszerkesztője, aki szerencsésnek tartja magát a többi lappal szemben.
A szlovák nyelvű hetilapot egyébként 5500-an olvassák, míg az online újságjukat 1500-an. A főszerkesztő szerint minimális bevételt jelent az újság eladásából befolyó összeg, és ugyanez a helyzet a hirdetésekkel is. Fuhl Imre szerint megoldást jelentene, ha az anyaországból kapnának több állami támogatást, illetve, ha a magyar állami költségvetésben szerepelne, mekkora összeget kapnak az egyes kisebbségi médiumok.
Az anyaország is hozzájárul a költségekhez
A legtöbb kisebbségi újság költségeihez az anyaország is hozzájárul, ezért nemcsak a magyar állam támogatására van szorulva. A Porabje című szlovén nyelvű hetilap például jelenleg 16 milliós forintos támogatást kap a közalapítványtól, és további két milliót a Nemzeti Etnikai és Kulturális Hivataltól, azaz a magyar állam a kiadások 70 százalékát fedezi. A fennmaradó hiányt pedig Szlovénia állja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
