15.55
Minden képviselő elhagyta az épületet.
15.50
Lendvai Ildikó a szavazást követő sajtótájékoztatón kijelentette: az MSZP reméli, hogy a bizalmi szavazás eredményét belföldön és külföldön is elfogadják. A szavazás Lendvai szerint arról is szólt, hogy az ország a nyugalom, a béke és a stabil gazdaság útján marad. Azt a tanulságot vonta le az MSZP az elmúlt napok eseményeiből, hogy jobban oda kell figyelni a párbeszédre, arra, hogy a kioktatás helyett az átbeszélés érvényesüljön. Az embereknek például el kell magyarázni, hogy meddig és mennyire fog fájni a megszorító csomag.
Lendavi kiemelte azt a reményét, hogy a végeredményt a fideszes szavazók is megértik, elfogadják. Az MSZP arra számít, hogy ha nem is ma, de a közeljövőben vége lesz az utcai politizálásnak. Hangsúlyozta: tudják, hogy a Fidesz október 23-át mindenképp fel fogja használni belpolitikai céljaihoz. Lendvai emlékeztetett Csurka Istvánra, aki, mint mondta, fénykorában megtöltötte a Hősök terét, most viszont a parlamentbe sem jutott be.
15.45
Dávid Ibolya a FigyelőNet tudósítójának elmondta, hogy a bizalmi szavazással a koalíció megerősítette Gyurcsány Ferencet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő választáson fognak az állampolgárok véleményt nyilvánítani a kormányról. Addig is Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök – hangsúlyozta Dávid Ibolya. A Fidesz nagygyűlésével kapcsolatban elmonda: az MDF egy konzervatív párt, nem szereti az utcai politizálást, a parlamenti eszközökben hisz. Szerinte, még ha az alkotmány engedélyezi is a gyülekezési jogot, akkor is meg kellene gondolni, mikor használják.
15.34
Szili Katalin bezárta a rendkívüli ülést, nyugodt hétvégét kívánva.
15.33
Szili Katalin házelnök bejelenti a szavazás eredményét: 207 igen, 165 nem szavazat ellenében az Országgyűlés bizalmat szavazott a Gyurcsány-kormánynak.
15.30
Összeszámolták a szavazatokat.
15.20
Navracsics Tibor a FigyelőNetnek megjegyzi: Gyurcsány Ferencben annyi tartás sem volt, hogy ne szavazzon magára, és helyette inkább tartózkodjon. Egyébként szerinte is borítékolható volt a végeredmény. A Fidesz frakcióvezetője a folytatásról elmondta: ma békés nagygyűlést tartanak, hétfőn pedig összeül a parlament, amire a Fidesz-frakció is elmegy.
15.05
Orbán Viktor elhagyja a Parlamentet. Tudósítónk kérdéseire nem válaszol, mint mondja, nagyon szoros a menetrendje, majd a Kossuth téren reagál az elhangzottakra.
15.01
Hiányzás miatt nem szavazott még Mester László és Toller László szocialista, valamint Ódor Ferenc, Schmidt Ferenc és Selmeczi Gabriella Fideszes, Vas János MDF-es képviselő. Világosi Gábor SZDSZ-es honatya pedig azért nem voksolt, mert ő vezette az ülést. Orbán Viktort az elnök először nem vette észre, ám még időben jelentkezett és leadta „nem”-szavazatát.
15.00
Kuncze Gábor, a FigyelőNetnek arra a kérdésére, hogy a bizalmi szavazással megoldható-e a jelenlegi válság, elmondja: a bizalmi szavazás jelzés arra, hogy a parlamenti többség folytathatja-e a gazdasági és politikai munkát. Szerinte várhatóan megszavazzák a bizalmat Gyurcsány Ferencnek.
14.54
Gyurcsány Ferenc bizalmat szavazott magának. A frakciók egyébként fegyelmezetten voksolnak. Hunvald György MSZP-s valamint Ivanics Ferenc és Meggyes Tamás fideszes képviselők is távol vannak. Jánosi György, aki korábban különvéleménnyel élt, viszont elment és igennel szavazott. Szintén igent mondott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
14.47
A névsor alapján egyesével, nyíltan szavaznak a képviselők.
14.43
Véget ért az átalános vita. Határozathozatal következik. Jelenleg 384 képviselő ül a teremben, ebből 193 képviselőnek kell azonosan szavaznia az eredményességhez. A szavazás név szerinti. Bencsik János képviselő igazoltan van távol, Deutsch-Für Tamás a másik hiányzó. Orbán Viktor visszatért a terembe.
14.35
További hozzászólók hiányában Gyurcsány Ferenc kormányfő válaszolt az elhangzottakra. Beszéde alatt az ülésterem lassan megtelt, Orbán Viktor nem jött vissza.
Egy beszéddel nem oldható fel a mostani konfliktus – mondta önkritikus hangnemben Gyurcsány, aki Sólyom Lászlót idézve azt mondta, hogy a legitim közakarat a Parlamentben alakul ki, minden képviselő egyéni lelkiismereti döntéséből. A képviselők többsége közakaratot formál, aminek azután a kormánynak meg kell felelnie, függetlenül attól, hogy az a többség hogyan alakul ki. Ez a demokratikus alappillérek egyike, és ennek meg fog felelni – mondta Gyurcsány. Éreztem, hogy a közakarat megerősítésre szorul; ahogy a miniszter felajánlja a lemondását, úgy a kormányfő a bizalmi szavazással fordul a Parlamenthez – mondta a miniszterelnök. A folyamat kutyakomédiának nevezése a köztársaság alkotmányos alapjainak megkérdőjelezése, a hatalmi arrogancia megnyilvánulása.
Ha a parlament többséget szavaz, folytatjuk a dolgunkat, de nem ugyanúgy – mondta rövid beszédében a miniszterelnök.
14.26
Az SZDSZ frakciójából Fodor Gábor kért szót. Ő is azt hangsúlyozta, hogy nem csak a miniszerelnökről szólt a szavazás. Díjazta, hogy Gyurcsány Ferenc belátta hibáját és bocsánatot kért. Ezért tudnak bizalmat szavazni neki. Hozzátette: nem az elmúlt 16 év politikai kultúrájával volt baj, mert 1992-ben még volt hatpárti egyetértés a nyugdíjkorhatár emeléséről, 1995-ben pedig értelmes vita folyt a Bokros-csomagról. Szerinte 1997-98. volt az a forduló, amikor megváltozott a magyar közélet. Szerinte Gyurcsány most ezzel akar szembefordulni. Helyes ezért az önkritika, és az ellenzéket is erre buzdítja. Fodor Gábor kitért Tamás Gáspár Miklós mondatára a kommunista kutyáról és a demokrata szalonnáról. Megemlítette, hogy Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás is beszélt a Kossuth téren.
14.23
Orbán Viktor elhagyta az üléstermet, Gyurcsány Ferenc viszont még mindig hallgatja a beszédeket.
14.07
Szót kapott Boross Péter MDF-es politikus, egykori miniszterelnök. Kifejtette: október 6-a nem erre a vitára és gyűlésekre való, mert ez a gyász napja. Kifejtette: ő személy szerint nemmel fog szavazni, és nem az őszödi beszéd miatt. Ugyanakkor méltányolta a miniszterelnök – szerinte kissé elkésett – bocsánatkérését. Boross Péter nagy bajoktól tart.
13.59
Az SZDSZ nem számít meglepetésre – mondta a FigyelőNetnek Demszky Gábor jelezve, hogy ezzel borítékolható az eredmény, hiszen a koalíció kiáll Gyurcsány mellett. Mint mondta, a kormányfő beszédével alapjaiban egyetértett, és ilyen tónusú beszédet is várt tőle.
13.56
Kóka János gazdasági miniszter állt fel felszólalásra. Beszéde elején elmondta: egy nagy cég jelentős beruházásról tárgyalt a magyar állammal, ám az események hatására elbizonytalanodott. Hozzátette: nem az a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc szerethető politikus-e, vagy hogy milyen kormány legyen, hiszen erről a választók tavasszal már döntöttek. Mint mondta, az SZDSZ azért szavaz igennel, hogy segítse a reformokat, az egyensúly politikáját. Bizalmat adnak, mert a reform lényegével egyetértenek. Hangsúlyozta: ez a bizalom mindaddig fennáll, amíg a kormányfő elkötelezett a reformok és a demokrácia mellett. A gazdasági miniszter kifejtette: ő a stabilitás pártján áll. A nemzetközi megítélés romlása ugyanis érződik: példaként említette, hogy 2000 vendégéjszakát és több kongresszust lemondtak már. Hozzátette: most 1600 milliárd forint és több tízezer munkahely sorsa a kérdés. „Eddig az volt a versenyelőnyünk, hogy itt politikai stabilitás van. Most ezt kockáztatja az, aki az utcai politizálást választja” – mondta Kóka János. Beszéde szemléltetése érdekében elmondta: nem helyes, ha egy focimeccsen az egyik csapat megfenyegeti ellenfelét, ha nem megy le a pályáról, behívja szurkolóit, hogy lezavarják őket. Ugyanakkor emlékeztette az ellenzéket: még 1290 nap van hátra a következő választásokig.
13.53
Az MSZP által átruházott ötperces időkeretben szót kapott a parlament egyetlen független képviselője, Gyenesei István is. Beszédében elmondta, két felneveletlen gyermekünk van: a magyar jövő és a magyar demokrácia. „Kicsit retardált, de mienk” – fogalmazott. Hozzátette: a miniszterelnök pénteki beszédével jó úton indult el.
13.47
A vezérszónokok beszédeit követően az egyéni felszólalók kaptak teret. Veres János kért elsőként szót. A pénzügyminiszter Navracsics Tibor beszédére reagálva elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium mindig időben nyilvánosságra hozza azokat az adatokat, amelyekre a törvény kötelezi. Sőt, kifejtette: 1998 decemberében vették bele az államháztartási törvénybe azt a passzust, amely szerint választási évben a választások előtt 30 nappal nyilvánosságra kell hozni bizonyos keretszámokat. Ezt 2000-ben a Fidesz-kormány törölte el, és 2002-ben nem is tették ezt meg, 2006-ban viszont visszavették ezt a szabályt, és márciusban mindent nyilvánosságra is hoztak. A miniszter ugyanakkor visszautasította Semjén Zsolt beszédének azon részét, amely az ő személyes anyagi helyzetére vonatkozik. Mint mondta, 9 éves kora óta dolgozik a háztáji gazdaságban, majd szüleitől örökölt. Hozzátette: vagyoni helyzetét pontosan leírta vagyonnyilatkozataiban.
13.45
A képviselők inkább a Parlament folyósóin beszélgetnek és nevetgélnak, minthogy az ülésteremben ülnének. Orbán Viktort például szemlátomást jókedvre derítette Semjén Zsolt beszéde, hiszen képviselőtársaival még most is azt taglaják. A Fidesz elnöke egyébként egy percre sem marad egyedül, körülbelől négy-öt munkatársa mindenhova elkíséri.
13.31
Arad gyászfényében józanításra volna szükségünk – kezdte beszédét Dávid Ibolya, aki szerint méltatlan a vita a T. Házhoz, mint ahogy a Kossuth téri vidám tüntetés is méltatlan a vértanúk kivégzésének napján. A politikus ezért arra kérte a képviselőket, hogy beszédére se tapssal, se másként ne reagáljanak.
A tömegpártok háborút indítottak az ország ellen, kétségbeesett harcot vívnak a hatalomért – mondta, mert amíg a kormány hazudott, addig a legnagyobb ellenzéki párt is.
Eddig nem a táradalom tiltakozott a megszorítások ellen, az még hátra van – mondta Dávid, aki szerint csak tisztességes eszközökkel, parlamenti tárgyalásokkal lehet kikerülni a mostani válságos helyzetből.
Becsapták a választókat, a hangzatos ígéreteket félkész reformok és megszorítások követték – értékelte a kormány edigi tevékenységét a pártelnök, aki közölte: nemet mondanak a hazug és koncepciótlan kormányzásra.
Megszorításokra szükség van, de csak ésszerű formában – mondta a pártelnök, aki szerint az MDF programja kínálja a megoldást, amely átgondolt, hatástanulmányokkal alátámasztott és a többség támogatását bíró reformokat ígér.
13.30
Dávid Ibolya lép a pulpitusra.
13.29
Semjén Zsolt vastapsot kapott. Az ülésterem közben egyébként igencsak kiürült.
13.12
Semjén Zsolt, a KDNP vezérszónoka, a párt frakcióvezetője kapott szót és lépett a pulpitusra. A beszéd közben egyébként Szili Katalinnak többször csengetnie kellett a képviselők hangoskodása miatt. Miközben a KDNP elnöke Gyurcsány, Kóka és Veres meggazdagodását méltatta, az MSZP padsoraiból valaki bekiabált: „És Orbánt se hagyd ki!”. A szocialista frakció egyébként sokat nevetgélt azon is, hogy Semjén Zsolt önmagát is akarja látni a független szakértői kormányban.
Semjén Zsolt a bűnbocsánattal kapcsolatban mondott pár teológiai reflexiót. „A bevallás nem azonos a lebukással. A megbánás pedig nem azonos egy színházi mutatvánnyal” – mondta utalva a kormányfő pénteki beszédére. „A penitenciának van egy egyszerű módja: mondjon le” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette a beszéddel kapcsolatban: nem az a baj, hogy a miniszterelnök csúnyán beszélt – bár a stílus maga az ember -, hanem hogy miért hazudott Gyurcsány. A csőd lelepleződése ellen, a hatalom újbóli megkaparintása érdekében kellett hazudni. „Ezzel ön megsértette a saját miniszterelnöki esküjét. És az esküszegés az, ami nem megbocsátható” – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
Kitért arra is, hogy titkos szavazással kéne szavazni azért, hogy az MSZP-s képviselők ne presszió alatt szavazzanak. „Miniszterelnök úr, ha ön olyan bátor ember, megkockáztathatna egy titkos szavzást” – fogalmazott. Ezt követően az MSZP képviselőinak „bűnrészességére” tért ki. Mivel az MSZP-képviselők érintettek, nincs morális legitimációjuk a képviselőiknek az ítélkezésre, ezért nem helyes, hogy erről ők is szavaznak Semjén szerint.
„Politikai értelemben semmis a társadalmi szerződés, mert szerződésszegést hajtottak végre, mivel szöges ellentétben áll az, amelyet cselekszenek, mint ami a választási programban szerepelt” – mondta Semjén. Hangot adott nemtetszésének abban a tekintetben is, hogy a miniszterenök durvábban sértegette az országot, mint Funar vagy Slota. Semjén Zsolt szerint a kormány a képviselőket biodíszletül használja döntéseik megszavazásához.
Kitért arra is, hogy olyan emberek kértek társadalmi támogatást ahhoz, hogy kivezessék az országot abból a válságból, amelybe ők maguk sodorták, akik milliárdosok: Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Veres János. Semjén szerint pedig ők hárman már bizonyították, hogy erre képtelenek.
„Egyetlen reális megoldás van: egy szakértői kormány felállítása. Mert palástolhatatlan válság van, amely napról napra nő, újra és újra elő fog állni. Ezért ebben a formában nem mehetnek tovább a dolgok. Ezért meg kell haladni a bal- és jobboldali táborok szekérsáncait. Nem arról van szó, hogy mi akarunk kormányt alakítani” – mondta Semjén Zsolt. Ez utóbbi mondatot hangos, gunyoros, „á, nem” kiabálások kísérték.
12.53
Már 80 perce folyik a vita, de még mindig nem tudom, miért ne kéne támogatnom a miniszterelnököt, ezért én igennel fogok szavazni – kezdte Kuncze Gábor beszédét. Az SZDSZ elnöke szerint sem csak a miniszterelnökről szól a bizalmi szavazás: az a mai eseményekről és a jövőről szól szerinte. „Semmilyen morális véleményt nem tesz az SZDSZ azzal, hogy igennel szavaz Gyurcsány Ferencre” – mondta. Véleménye szerint nem az őszödi beszéd áll a középpontban, hanem két másik kérdés: a parlamentáris demokrácia vagy az utcai politizálás mellett teszik le a voksot. „A másik pedig, hogy a reformokat vagy a csődöt támogatjuk”.
„Nem az a feladata a kormányoldalnak, hogy a 4 éves ciklus minden időpontjában népszerűbb legyen, mint ellenzékben. Az a feladata, hogy megvalósítsa a programját”- hangsúlyozta Kuncze. Kiemelte: a parlamentáris demokráciában nem lehet a kormánynak ultimátumot adni, aki ezt teszi, kilép az európai demokráciák értékrendjéből. „Az önkormányzati választást nem a Fidesz nyerte meg, hanem személyek” – mondta Kuncze, hozzátéve: nem országgyűlési választásokat tartottunk. Azt is elmondta, hogy parlamentáris demokráciában a képviselőnek a parlamentben van a munkahelye, ha ez nem tetszik, mondjon le a mandátumáról. A parlament a politikai viták helye.
„Engedünk-e a zsarolásnak? A szabad demokraták válasza: nem engedünk a zsarolásnak, az ultimátumnak, a polgárháborús logikának. Ezért a válaszunk a bizalmi indítványra, igen” – mondta Kuncze. Úgy látja, Gyurcsány Ferenc elkötelezett a reformok mellett, ezért megadják a bizalmat a miniszterelnöknek.
„Mi áll ezzel szemben?” – tette fel a kérdést. Elmondta: a Fidesznek nincs és nem is volt erre a helyzetre programja. Ezt követően kitért arra, nem igaz, hogy a Fidesz sosem hazudott. Felsorolása végén elmondta: „nem megyek fel a hazugsághegy tetejére, mert ott már olyan ritka a levegő, hogy meg kéne szakítanom a beszédemet”.
Kuncze Gábor szerint Orbán Viktor négyszer annyit hazudott, mint Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta: a Fidesznek nem volt programja. „Vagy lehet, hogy volt, de ezt nem tárta a nyilvánosság elé”.
„Itt áll előttünk a hazugság csapdája” – mondta Kuncze Gábor szokatlanul indulatos beszédében. A Fidesz stratégiáját elemezve elmondta, Orbán Viktor sodorta csődbe az országot, majd megjelenik, mint megoldás.
„A tüntetés nem a nép akaratának a kifejezője, hanem egyetlen ember hatalomvágyának a megjelenése. És ez az, aminem nem szabad teret engedni, mert nem éri meg a magyar demokrácia veszélyeztetését” – fogalmazott Kuncze Gábor. „Nem látunk más utat”. Elmondta azonban, hogy nagyon sokan csalódottak, elégedetlenek, és ennek oka az őszinte beszéd hiánya. Véleménye szerint az őszödi beszéd pont erről szólt. Elnézést kért azoktól, akik azt gondolták, valamely pártra szavazva egyszeriben minden megoldódik, de ismét hangsúlyozta: nincs másik út Magyarország számára.
Beszéde végén az SZDSZ elnöke elmondta: gyermekeink jövőjéről van szó, és frakciója ezért szavaz igennel.
12.34
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kapott szót. Elmondta, sajnálja, hogy a szónoklatok nagy része a Fidesz, illetve Orbán Viktor rágalmazásával telt. „Próbáljuk segíteni a hazugságspirálból való kitörést” – mondta Navracsics Tibor. Korrekcióként meg is említette, hogy a „a kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna” idézetet nem egy jobboldali politikus, hanem Tamás Gáspár Miklós baloldali filozófus mondta.
Ezután kitért a reformalapra. Navracsics Tibor hozzátette: szerinte igazuk volt, mert az egészségügynek nem csak reformra, de több pénzre is szüksége van. „A reformalap arra szolgál, ha már elvesznek pénzt, kedves miniszterelnök úr, ismerjük annak a pénznek az útját” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Ha a demokrácia alapvető mozzanata, hogy 4 évente szavazunk, akkor az is fontos, hogy minden információ rendelkezésre álljon a választópolgárok számára, hogy megalapozott döntést hozzanak. „Az a helyzet miniszterelnök úr, hogy az önök jóvoltából nem állt rendelkezésre minden információ” – mondta a frakcióvezető Kuncze Gábor egy péntek reggeli nyilatkozatára utalva, amelyben az SZDSZ elnöke kifejtette: a demokrácia lényege, hogy négyévente a választók az urnákhoz járulnak.
Navracsics Tibor elmondta: a miniszterelnök úgy utazott ki a konvergenciaprogrammal Brüsszelbe, hogy az nem volt idegen nyelvre lefordítva, így arról – bár azt nyilatkozták, pozitív volt a visszajelzés – nem mondthattak véleményt európai politikusok. De itt említette Angela Merkel esetét is. Mint Navracsics elmondta: nemzetközileg is lejáratja Gyurcsány Ferenc az országot.
A frakcióvezető elmondta, az ő szavazóik tudták, mi az igazság, ezért az MSZP a saját szavazóit „vágta át”. Hozzátette: nem arról volt szó, hogy önszántából akart leszámolni a hazugságokkal, hanem valaki megpróbálja őt kilökni, hiszen szeptemberben véletlenül került ki egy májusi beszéd. Navracsics szerint először időben – 16 évre – majd térben – „mindenki ezt csinálja” – próbálta elkenni a felelősséget. „Hazudott. Lássa be, hogy hazudott, hazugsággal tartotta meg a hatalmát, hazugsággal szervezte meg azt a választási kampányt, amely önnek sikert hozott. A politikai felelősség a lelkiismeret kérdése, és ön hazudott” – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette: az igazságot Gyurcsány nem akarta nyilvánosságra hozni, csak „kicsusszant” az igazság. De hangsúlyozta: a kormányfő ekkor sem nézett szembe semmivel, kitért az alapkérdés tisztázása elől. „Nem tett semmit, menekült tovább”.
„Nem nézett szembe semmivel, legfőképpen önmagával szembe nem” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Hozzátette: Petrétei miniszternek volt felelősségérzete, mert ő megtette a lemondását, ezért – Navracsics szerint – ő érti a politikai felelősség fogalmát, amely nem jogi, hanem erkölcsi felelősség. „A helyzet mégiscsak az, hogy ön hazudott, önök nem csináltak semmit négy évig” – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője.
„Miniszterelnök úr, arra kérem, gyakorolja azt az emberi erényt” – szólított fel Navracsics, utalva Gyurcsány választás előtti mondatára, amely szerint a lemondás emberi erény.
12.18
Nyugalmat szerető országról beszél Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője szerint az ország egyik fele azért aggódik, mert a tüntetőknek van forgatókönyvük, mások szerint pedig nincs – a politikus szerint nem tudni, melyik a jobb verzió.
Forgatókönyvről beszélnek, akik szerint összehangolva tüntetnek Pesten és vidéken, hogy megosszák a rendőrség erejét, és a többség megfélemlítése a cél: el szeretnék hitetni, hogy a nyugalom csak Gyurcsány távozásával állhat helyre – mondta a politikus. Lendvai szerint már Orbán is megszorításokról beszél, ami arra bizonyíték, hogy csak a hatalmat akarja.
A frakcióvezető szerint inkább nincs forgatókönyv; lehet, hogy Orbán nem tudja visszavinni az embereket az utcáról, sőt saját magát sem.
A legnagyobb, de lappangó veszélynek a gazdaság megroppanását nevezte Lendvai, aki szerint minden utcai zavargás csökkenti a forint, a fizetések és a nyugdíjak értékét és munkalehetőségeket visz el hazánkból. Lendvai szerint a kár összege nagyobb is lehet, mint a megszorítások összege.
Az igen szavazat az alkotmányos formákra és a demokráciára leadott igen szavazat – fordult a képviselőkhöz Lendvai, aki szerint ez a befektetőket is megnyugtathatja. „A vekkerek lehetnek sokan, de nem elegen” ahhoz, hogy túlcsörögjék ezt a bizalmat.
Megjelent a káosz és a félelem alternatívája is – mondta Lendvai, aki megköszönte az önkormányzati választásokon a baloldali voksolóknak szavazatukat, és megköszönte a szegényebbeknek, hogy nincsenek az utcán és viselik a terheket.
12.17
20-20 percben a vezérszónokok szólalnak fel.
11.40
Békét és nyugalmat szeretnék, mert erre van szüksége az országnak – kezdte beszédét a kormányfő. Nem az a kérdés, hogy Gyurcsány vagy Orbán, ez legfeljebb következmény. „A kérdés, hogy miként látja a parlament a jelenlegi helyzetet, annak okát és megoldását. Sokak szerint a probléma maga a miniszterelnök, vagy a kormányzó pártok együttesen. A vádlók bizonyítéka egy beszéd, az indulat, a szenvedély beszéde” – mondta beszédében a kormányfő. „Van-e ok és kell-e bocsánatot kérni?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Válaszolt is: igen, kell. Indoklása szerint azért, mert téves hitben ringatták magukat és a választókat, hogy a gondok maguktól megoldódnak. Mert megengedték, hogy elhigyjék, hogy a politika felülírhatja a gazdaság törvényeit. „Mert hagytuk, hogy fennmaradjon az a látszat, hogy nagyobb teljesítmény nélkül is lehet magasabb jövedelemre szert tenni” – fogalmazott Gyurcsány. Kitért arra, hogy kerülték a szembenézést a valós gazdasági helyzettel, megpróbálták megkerülni a válaszokat. „Bocsánat” – mondta ki először a miniszterelnök. Hozzátette: csak akkor volt bátor, amikor abban a körben volt, akihez tartozik, de legalább ott megpróbálta a szembesítést. „A hitelességhez nem elég tenni, előbb beszélni kellett volna, talán nem pont így és nem pont itt” – tette hozzá. Hangsúlyozta: övé a fő felelősség, hogy amikor megérett a döntés, hogy változtatni kell, csak azok között merte felvállalni, akiktől nem kellett tartania. Nem volt bátorsága a választók szemébe mondani. „Van ok szemrehányást tenni a miniszterelnöknek” – emelte ki. Majd így folytatta: a hazugság a szembenézés halogatása, a bátortalanság kifejezése volt. Gyurcsány bocsánatot kért a nyers és indulatos fogalmazásért is. Az indulat és a szenvedély nem mentette fel a miniszterelnökhöz nem méltó beszédért. Gyurcsány Ferenc ismét kimondta: „Bocsánat”.
A miniszterelnök kifejtette sajnálatát, hogy az őszödi beszéd alkalmat szolgáltat a támadásokhoz. De visszautasítja azt a vádat, hogy adatokat hamisított, vagy tudatosan félrevezette az embereket a kormány. „Ez ügyben nem nekem, hanem azoknak kell bocsánatot kérni, akik ezt nem nemes hatalmi céljaikhoz használják” – mondta.
Gyurcsány Ferenc a tüntetésekről is szólt: „Többről van szó, mint hogy politikai szélsőség randalírozik”. Hangsúlyozta: „nincs szükség új rendszerváltásra”. Igaz, nehezebb, küzdelmesebb világ a köztársaság, piac van, verseny, a folyamatos változás bizonytalansága. De ez nagyobbrészt a szabadság ára – véli a miniszterelnök. „A demokratikus politikai működés lényege az elfogadás képessége” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a legitimitás nem kérdőjelezhető meg, aki ezt megteszi, az nem demokrata.
„Az, hogy ma Magyarországon itt tartunk, az egyik okát abban látom, hogy 1998-ban uralkodóvá vált egy szemléletmód, amelyet olyan mondatok jellemeznek, mint például: ‘kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna’, ‘a baloldal, amikor tehette, mindig rárontott nemzetére’. Ez a hatalmi önzés politikája, ez a demokratizmus sérelme – véli Gyurcsány. „Ebből a politikából fakad a hazugságok politikája” – hangsúlyozta. „A magyar politika tele van politikai hazugságokkal” – ismételte az őszödi beszédet a miniszterelnök.
Ezt követően hazugságmódokról beszélt. Elsőként említette a hazug vádat, a politikai nyelv hazugságát. (Hogyan lesz az önkormányzati választásból népszavazás – hozta fel példaként). De a túlzó ígéretek hazugságát is említette, beismerve, ezt ők maguk is gyakorolták. Említette azt is, hogy külföldön más beszédet mondanak, mint otthon. „A politikai hazugságok a közvetlen hatalmi viszonyokon túl is hatnak” – mondta Gyurcsány. Hozzátette: ők sem voltak mentesek a politikai hazugságoktól. „Ezt a beismerést tartalmazza az őszödi beszéd és ez is a szembenézésről és a változtatásról szól.”
Követett-e el hibát ez a kormány? – tette fel a kérdést. Majd hangsúlyozta: konkrét programok kellenek ennek az országnak. „Nincs bennem kétely, helyes célokat követünk. De van ok a kritikára, a kritikára a miniszterelnökkel szemben” – mondta. Hozzátette: történelmi felelőssége volt, hogy belekezdjenek-e a változtatásokba. Elismerte, túlzott reformlelkesedés uralkodott el a kormányon, amiből sokan azt láthatták, kapkodik a kabinet. „Sem a kormány, sem a kormányfő nem diktálhat nagyobb tempót, mint amit a kormány elbír, és mint amit az ország elbír” – mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a túlzott ügybuzgóság túlzott magabiztosságtot eredményezett. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy csak a saját programjukat látják, más programokat nem. Azt reméli, 2008-tól megszűnnek a közszféra működési zavarai, az állandó pénzhiány.
Ezután ismét visszatért az ellenzékre. Elmondta: tudomása szerint a Fidesz elnöke szerint is kell egészségügyi reform, amit eddig tagadtak. „Mást mondani zárt körben gazdasági vezetőknek, és mást a nyilvánosságnak – én emiatt járok most Canossát. Itt az ideje annak, hogy befejezzük a kettős beszédet” – szólított fel a miniszterelnök. A társadalmi csőd politikájának nevezte ugyanakkor a Fidesz programját.
„Készen állok az egyenes beszédre, csak azt kérem, más is beszéljen egyenesen. Akik hatalomra törnek, kell, hogy legyen programjuk. A kormány megmutatja akkor is, ha az vitatható” – mondta a kormányfő. Hozzátette: a vita most nem személyekről szól, hanem arról, engednek-e a zsarolásnak, a fenyegetésnek, az utcának, hogy a parlament elég erős-e, hogy megvédje a Harmadik Magyar Köztársaságot. „Elvitatni a parlamenti többség jogát, előrehozott választásokat kiírni, új alkotmányt írni Orbán Viktor szája íze szerint. A demokraták dolga megvédeni a demokráciát. Mi a megoldás? Az ellenzék szerint, hogy menjen Gyurcsány Ferenc. Engedjünk ennek a zsarolásnak a béke és nyugalom kedvéért?” – tette fel a kérdést. Hozzátette: ez a pillanat békéje, a demokratikus szabadság elvesztése csak azért, mert egy párt ellenzékben van. Egy párt, amely a következő választáson megbízáést kaphat. „Engedjük, hogy ezt az országot támadják alkotmányos rendjében, vagy megvédjük azt. A parlamentnek erre a kérdésre kell válaszolnia” – mondta. „Bizalmat kérek a parlamenttől, mert csak erős kormány tudja végigvinnie azt a programot. Csak egy olyan kormányfő, amely nem kényszerül újra és újra rossz kompromisszumokra, és érzi a háta mögött a parlament bizalmát” – mondta beszédében Gyurcsány Ferenc. „Tartalmi döntést kérek. Magyarországért, a köztársaságért” –fejezte be beszédét.
11.39
Gyurcsány Ferenc megkezdi beszédét.
11.37
Határozathozatallal, 338 igen és egy tartózkodással elfogadta az 5 óra 6 perces időkeretet a Ház.
11.33
Szili Katalin házelnök megnyitotta a rendkívüli ülést. Két jegyzője Podolák György és Pettkó András. Egyetlen napirendi pont a kormány által benyújtott előterjesztés. Erre 5 óra 6 perc áll rendelkezésre. Az Országgyűlés elfogadta ezt a javaslatot, jól látható többséggel.
11.30
Még nem kezdődött meg a parlamenti vita a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazás előtt. Helyszíni tudósítónk szerint az SZDSZ képviselői már megjelentek az ülésteremben, és a Fidesz képviselői is bevonultak. Navracsics Tibor a helyén ül, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc viszont még nem érkezett meg. A fideszes képviselők fehér szalagot viselnek valamennyien.
A parlamenten belül és kívül is történelmi jelentőségű események zajlanak majd pénteken. A Harmadik Magyar Köztársaság 16 éve alatt első alkalommal tartanak ugyanis bizalmi szavazást a miniszterelnökről, és ezzel együtt a kormányról. Bár az ellenzék a köztársasági elnök felhívására végül mégis részt vesz a szavazáson, a parlament többsége kellene a kormány megbuktatásához – ez azonban a kormány kezében van. Ráadásul a szavazás név szerinti lesz, így még kevesebb az esély arra, hogy a kormánypárti frakciók tagjai a miniszterelnök ellen forduljanak (egyébként összesen 18 főre van szükség az MSZP vagy az SZDSZ soraiból a kormány leszavazásához, ha azt feltételezzük, hogy az összes ellenzéki képviselő elmegy és nemmel szavaz). A voksolás kimenetele persze ezzel együtt még tartogathat meglepetéseket.
