Közélet

Bukása után főállású tanár lehet a holland miniszterelnökből

amon van Flymen / ANP MAG / ANP / AFP
amon van Flymen / ANP MAG / ANP / AFP
Hétfőn bejelentette a pártpolitikától való visszavonulását is a holland miniszterelnök, aki múlt pénteken mondott le a kormányfői posztról. Mark Rutte hétfői bejelentése azt jelenti, hogy a legnagyobb kormánypárt, a VVD elnöki tisztségét sem tartja meg, és nem ő vezeti azt a novemberig megrendezendő választáson. Azzal, hogy „Teflon Mark” esetleg most középiskolai tanárnak áll, az EU egyik legrutinosabb politikusa lép le a színről, hiszen Rutte – akárcsak Orbán Viktor – 2010 óta állt országa élén. Sőt távozásával a magyar kormányfő egyik fő riválisa hagyja el az európai közéletet.

A holland miniszterelnök, Mark Rutte – aki Orbán Viktorhoz hasonlóan 2010 óta kormányozza országát – múlt pénteken bejelentette, hogy lemond posztjáról, négypárti kormánykoalíciója pedig feloszlik. Vilmos Sándor király megszakította nyaralását, hogy hivatalában fogadhassa a leköszönő kormányfőt, a kabinet lemondásakor ugyanis az uralkodónak kell hivatalosan feloszlatnia a parlament alsóházát. A következő választást várhatóan novemberre írják ki.

A királlyal való tárgyaláskor úgy tűnt, mégsem bukott meg teljesen Rutte – pénteken még az volt a terve, hogy a liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppártot (VVD) vezetve újra megmérettetné magát a következő választáson is. Hétfőre viszont elfogyott körülötte a levegő. Eddigi koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Tömörülésnek (CDA) a vezetőjéről, Wopke Hoekstráról ugyanis hétfő reggelre kiderült, hogy nem választtatja magát újra a párt élére. A CDA volt az a párt, amelyik a VVD-vel együtt javasolta a bevándorlásügyi eljárások szigorítását, amibe belebukott a koalíció. Hoekstra pedig külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt a Rutte-kormányban.

Rögtön ezután három ellenzéki párt, a Zöldek, a Munkáspárt (akik 2012 és 2017 között együtt kormányoztak Ruttével annak második kabinetjében) és Geert Wilders szélsőséges pártja, a Szabadságpárt – ez utóbbi 2010 után támogatta kívülről Rutte első kormányát – is követelni kezdte, hogy „Teflon Mark” azonnal távozzon a kormányból. Végül hétfő délelőtt

Rutte – akit azért neveznek „teflonnak”, mert lepergett róla eddig minden politikai támadás és egyéb vádaskodás – bejelentette, hogy felhagy az aktív politizálással.

Michael Corder / AP / MTI Mark Rutte holland miniszterelnök Vilmos Sándor holland királyhoz érkezik a hágai Huis ten Bosch-palotába 2023. július 8-án, miután előző nap benyújtotta lemondását.

Azaz a VVD élére sem kívánja magát újrajelöltetni, és nem akar indulni az előrehozott választáson. Rutte ugyanakkor az ügyvezető kormányfői pozícióját megtartaná a következő választásokig, pontosabban az új kormány hivatalba lépéséig.

Rutte botrányai és kormányválságai

Mark Rutte 2010-ben a Szabadságpárt külső támogatásával tudta megalakítani első kormányát, amelyet a kereszténydemokrata CDA-val együtt hozott létre. Ez a felállás nem volt hosszú életű, hiszen a radikálisan jobboldali, bevándorlásellenes Szabadságpártot a VVD-ből kilépett, és a párt egyik fő riválisává kinővő Geert Wilders irányította. Így hamarosan új választást kellett kiírni, ám 2012-ben Rutte egészen más koalíciót épített: a Munkáspárttal lépett szövetségre. A baloldali erővel közösen 2017-ig kormányzott, addig, amíg a Munkáspárt össze nem omlott.

 

Ezután Rutte egy négypárti koalíciót hozott össze. A VVD mellé két kereszténydemokrata erőt, a CDA-t és a CU-t sorakoztatta fel, melléjük csapódott a szociálliberális D66 párt. Ez a koalíció is szinte a megalakulása óta ingatag helyzetben volt. 2018 óta kezdett ugyanis kibontakozni egy súlyos botrány a gyermeknevelési hozzájárulások miatt. 2021 januárjában ezért végül a harmadik Rutte-kormánynak le kellett mondania. Kiderült ugyanis, hogy a holland adóhivatal éveken keresztül sok ezer családtól feltehetően jogalap nélkül követelte vissza az állami támogatást. Utóbb azzal támadták a hivatalt, hogy vezetéknév alapján, a bevándorlónak hitt szülőket zaklatta, amikor visszakérte a pénzt. 2021 januárjában addigi politikai szövetségesei kezdtek elhatárolódni Ruttétől.

 

Ám ismét a VVD lett a választások győztese, majd 10 hónapos tárgyalás után megint Rutte tehette le a kormányfői esküt. Közben túlélt egy bizalmatlansági szavazást is, miután kiderült, hazudott a koalíciós tárgyalások részleteiről. Átvészelte a Covid-járványt is, de utóbb elismerte: hibáztak, amikor nem kezdték időben az emlékeztető oltások népszerűsítését. A járványintézkedések elleni tüntetőkkel szemben a holland rendőrség keményen lépett fel, Rutte leidiótázta az erőszakos demonstrálókat.

Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra pártja, a VVD listavezetője lenni, Rutte a múlt héten még igennel válaszolt, de hétfőn elmondta, hogy mégis a visszavonulás mellett döntött. Belátta ugyanis, hogy az ország kormányzása szempontjából tarthatatlan helyzetbe került a migrációs viták kellős közepén.

Kérdés viszont, hogy sikerül-e az a terve, hogy ügyvezető kormányfő maradjon. Ugyanis viharos időszak elé néz ügyvezető miniszterelnökként: a baloldal az azonnali távozását követeli, de ezt azért még az egymással vitatkozó eddigi koalíciós pártok sem tartanák méltónak. Ráadásul jól tudják: Rutte személye kulcsfontosságú volt az együttműködés összetartásában, és egyiküknek sem érdeke egy rutintalan ügyvezető kinevezése és a politikai káosz tovább fokozása.

Persze a Zöldek és Wilders is azt akarják, hogy azonnali választások legyenek, nem várnának novemberig.

Rutte tehát visszavonul a politikából, és mindennek az oka a menekültügyi vita, amelyet ő és a saját pártja, illetve a koalíciós társa, a CDA robbantott ki. A lemondás közvetlen előzménye az volt, hogy a kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.

Pierre Crom / Getty Images Hollandiába érkező menekültek Ter Apel menekültközpontjában 2022. augusztus 25-én.

Így összeomlott az a négypárti kormánykoalíció, amely a 150 tagú képviselőházban eddig is minimális többséggel kormányzott. Rutte pártja, a konzervatív-liberális VVD és a Kereszténydemokrata Tömörülés mellett a balközép, szociálliberális D66 és a Keresztény Unió Pártja (CU) alkotta ezt a négyesfogatot, amely 77 mandátummal rendelkezett, a fragmentált ellenzék 73 szavazatával szemben.

Mindeddig az ellenzéknek a szélsőjobboldali Szabadságpárt volt a legnagyobb ereje, az iszlám- és bevándorlásellenes Geert Wilders vezetésével. Wildeers majdnem két évtizede Rutte pártjából, a VVD-ből lépett ki, és most azzal búcsúztatta a 13 évig miniszterelnökösködő politikust, hogy „ő volt a mentora”, amikor még a VVD-ben politizált.

Rutte aligha büszke erre, és a lemondásakor sem dicsekedett. Amikor megkérdezték, mi volt a legemlékeztesebb esemény kormányzása alatt, nem egy sikersztorit hozott fel, hanem egy tragédiát. A Malaysia Airlines által üzemeltetett repülőgépre, az MH17-es járatra emlékezett, amelyet feltehetően oroszbarát szakadárok lőttek le 2014-ben Ukrajna fölött, és amelyen nagyon sok holland állampolgár utazott.

A migrációról már hónapok óta zajlik vita a koalíción belül. A VVD és a CDA szigorításokat akart a menedékkérők számának korlátozására, miután tavaly heves vita bontakozott ki Hollandiában a menedékközpontok túlzsúfoltságáról. Az aktuális nézeteltérések egyik oka a menedékkérők két státuszú rendszerének kialakítása: a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén A vagy B státuszt kapnának, ez határozná meg, hogy milyen jogokkal rendelkeznek. Az A státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a B ideiglenes lenne. A vita arról szólt, hogy a B státuszúak jogosultak-e családegyesítésre. Rutte pártja különbséget tenne az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között. A párt az utóbbiak hozzátartozói számára megnehezítené a Hollandiába való beutazást, a CU és a D66 ezt azonban nem fogadta el.

Mindeközben a menedékkérők száma drasztikusan emelkedik Hollandiában. Tavaly egyharmadával, 47 ezerre nőtt a létszámuk, de az idén újabb ugrásszerű növekedésre, 70 ezer menedékkérőre számít a hágai kormány. Hírek szerint Rutte pártja konkrét számot akart rögzíteni felső határként, amikor a háború elől menekülők beáramlását korlátozni akarta. A VVD emellett havonta 200 főben jelölte volna meg azoknak a hozzátartozóknak a számát, akik a háború elől menekülők rokonaiként érkezhettek volna a nyugati országba.

Az 56 éves Ruttének ezzel a vitatott javaslattal ért tehát véget (egyelőre) a politikai karrierje. Ő volt az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, hiszen 2010 és 2023 között irányította a kabinetet, ezzel felülmúlta a korábbi rekordert, Ruud Lubberst, aki majdnem 12 évig volt miniszterelnök, 1982 és 1994 között.

Ruttét egyébként nem csak Wilders Szabadságpártja kritizálta folyamatosan a migrációs politika miatt, de egy új párt, a BBB (Farmer Polgári Mozgalom) is egyre népszerűbbé vált. Az idei tartományi választásokat ez a szélsőjobboldali szavazóbázisra támaszkodó, de nyíltan nem extrémista tömörülés nyerte, így a legtöbb képviselőt küldhette a tartományok által megválasztott szenátusba. A mozgalomról itt írtunk bővebben. A BBB-t egy, a CDA-ból kilépett újságírónő, Caroline van der Plas alapította, elsősorban a holland agrárvidékek és agrárvállalkozók képviseletére koncentrálva, de megfigyelők szerint egyben egy populista jobboldali mozgalmat is gründolva, mely szintén ellenzi a migrációt, és bejelentette. hogy Ruttével nem hajlandó együtt kormányozni.

ROBIN VAN LONKHUIJSEN / ANP MAG / ANP / AFP Mark Rutte 2023. július 10-én.

Mindez nem sok jót ígér, hiszen a holland politikai élet rendkívüli módon széttöredezett: a 150 tagú alsóházban húsz párt képviselteti magát.

A Politico szerint Ruttét már korábban is számos nemzetközi pozícióval hozták összefüggésbe, így felmerült, hogy a NATO vagy az EU egyik vezető posztját foglalja el. Ő azonban hétfőn azt mondta, nem érdeklik ezek a nemzetközi „csúcsállások”. A lap megjegyzi ennek kapcsán, hogy a holland kormányfő már eddig is tanított hetente egyszer társadalomtudományokat egy hágai középiskolában. „Lehet, hogy ezt fogom csinálni néhány napig” – jegyezte meg most Rutte, aki nemzetközi hírügynökségek szerint arra utalt, hogy esetleg főállású tanár lesz.

Rutte vitái Szijjártóval, Varga Judittal és Orbán Viktorral

2022-es cikkünkben így fogalmaztunk Ruttéről, akinek az életrajzából az Orbán Viktoréra emlékeztető jegyeket emeltük ki: „Az Európai Unióban van egy hatvanas években született, református vallású politikus, aki 1988-ban lett országában a liberális ifjúsági politikai szervezet meghatározó embere. Ugyanő 2010 óta folyamatosan kormányfő. Szemére vetik, hogy a parlament szerepét leértékeli, bizonyos kínos ügyekről csak késve tájékoztatja a képviselőket. És miközben remek kommunikátornak tartják, kritikusai szerint kerüli a nyilvánosságot a nem túl népszerű kérdésekben.”

 

Arról a Ruttéről írtuk ezt, aki Orbánról 2020-ban azt mondta: „Örülök, hogy nem hasonlítok arra az emberre!” A holland miniszterelnök a parlamentben szélsőjobboldali riválisával, Wildersszel vitázott, aki Orbánt pártolta a szópárbajban, és bevándorlóellenes nézeteiről ismert. Rutte így fogalmazott: „Kiderült tehát, hogy példát kell vennem Orbán úrról, tehát korlátoznom kell a melegek jogait Hollandiában, korlátoznom kell a sajtószabadságot Hollandiában, korlátoznom kell a kis pártok jogát a választásokon való részvételre.”

 

Vitázott Ruttével Szijjártó Péter és Varga Judit is. 2021 októberében hungarofóbiával vádolta őt a külügyminiszter. Ennek előzménye megint egy Rutte-nyilatkozat volt a magyar homofób pedofiltörvényről, aminek kapcsán a holland kormányfő így felelt: „Térdre kell kényszeríteni Magyarországot.” Rutte úgy vélte 2021-ben, hogy vissza kell vonni a jogszabályt, vagy ha nem, akkor Magyarországnak távoznia kell az EU-ból. Varga Judit – azóta megbukott – igazságügyi miniszter erre így reagált: „Amíg élek minden erőmmel azért fogok harcolni, hogy magyar embernek sose kelljen térdelnie se Rutte nevű, se semmilyen más gyarmatosító előtt. Hollandia vezetője ezzel a mondatával kiírta magát a civilizált emberek köréből!” Végül Orbán Viktor miniszterelnök is reagált a Facebookon. Egy korábbi videójából kivágott részletben azt mondta, a magyar ember három esetben térdel le: a Jóisten előtt, a hazája előtt, és ha megkéri a szerelme kezét. Azt üzente még Ruttének: „több tiszteletet a magyaroknak!”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik