Július közepéig kellene megegyeznie az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy ne essenek ki a magyar egyetemisták az Erasmus-programból.
A legvitásabb pont a modellváltáson átesett egyetemeket és egyes kutatóközpontokat irányító közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak kiválasztási mechanizmusa. A vita lényege, hogy a Bizottság elvárja: legyen világos a folyamat, amelyben a kuratóriumi tagokról döntenek. A Brüsszelbe kiküldött normaszövegben a kormány még azt írta, hogy az új tagokat a testületben ülők javaslatára választanák, de a Bizottság ezt nem fogadta el. A szövegben szerepelt továbbá, hogy a polgármestereket is kizárják testületekből a miniszterek, államtitkárok, kormánymegbízottak, parlamenti képviselők és más közhatalmi szervek vezetői után.
Maradt még több kifejezetten vitatott pont. A Bizottság a kuratóriumi tagok esetében egyszer megújítható négyéves mandátumidőket javasolt, míg a magyar tervezetben hat év szerepelt. Emellett a kormány csak egyéves „kihűlési időt” alkalmazna, míg az uniós végrehajtó testület két évet irányozna elő. A lap kormányzati és brüsszeli értesüléseire hivatkozva továbbá azt írta:
Az Európai Bizottság azonban ezzel sem elégedett, és jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy külön testület vizsgálja a kuratóriumi tagoknál az összeférhetetlenséget.
A bizottsági döntéseket július 18-ig kell meghozni a szeptemberben induló újabb Erasmus+ ösztöndíjakról. Ha ezt a határidőt nem sikerül tartani, akkor a magyar egyetemi hallgatók könnyen kieshetnek a programból.
