Belföld

„Senki nem kerül a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe” – ezeket írta Pintér Sándor a tanároknak küldött levelében

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Bár a tavasz folyamán több tüntetést is tartottak diákok és tanárok, kedden már jelezte a Belügyminisztérium, hogy beterjeszti az Országgyűlés elé a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezetet, azaz a státusztörvényt, nem sokkal éjfél előtt meg is tették ezt.

A státusztörvénnyel kapcsolatban rengeteg ellenérzés fogalmazódott meg a tanári társadalom részéről, egyes iskolálban tömeges felmondásokat is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha az Országgyűlés megszavazza a törvényt. Talán ennek elkerülése érdekében is küldött levelet az összes hazai pedagógusnak Pintér Sándor belügyminiszter, melyben vázolja, hogy pontosan milyen változásokkal kell számolni a törvény életbe lépése után. A 24.hu-hoz is eljutott levél elején Pintér úgy fogalmaz, hogy „a javaslattal kapcsolatban az elmúlt hetekben számos álhír jelent meg, tudatos politikailag fűtött félrevezetés történt”, ezért a tárcánál fontosnak tartják a pedagógusok hiteles tájékoztatását.

Egyeztetés

Pintér kijelenti, hogy a törvényjavaslat elfogadását „minden idők legátfogóbb, leghosszabb egyeztetése előzte meg”, részletezi, hogy szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel összesen húsz alkalommal egyeztetett a Belügyminisztérium, majd felsorolja az egyeztetésen részt vevő szervezeteket a Nemzeti Pedagógus kartól a Nagycsaládosok Országos Egyesületéig, beleértve valamennyi pedagógus szakszervezetet.

Teljesítményalapú bérrendszer

Pintér az új bérrendszer bevezetése mellett azzal érvel, hogy „a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállaló fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen”. Az új rendszer megtartja az előmeneteli struktúra eddigi öt fokozatát, de azokhoz csak bérsávokat rendel, a pontos bér megállapítása a munkáltató feladata lesz tapasztalat, a teljesítményértékelés és „további szakmai szempontok alapján”. Ahogy az ATV cikkéből is kiderül a bérsávok a következőképp alakulnának:

  • Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft,
  • Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft,
  • Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft,
  • Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft.

Gyakornokok esetén a kormány rendeletben állapítja meg az összeget.

Béremelés

A belügyminiszter megismétli a kormányzati narratívát, miszerint a kabinet elkötelezett a pedagógusok béremelése iránt, illetve megemlíti, hogy 2023. januárjától 10 százalékos béremelést előlegeztek meg.

Amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz, a költségvetési mozgástér megnő, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet

– mondja Pintér, megismételve, hogy a kormány a jelek szerint kizárólag uniós forrásokból hajlandó bért emelni, abból viszont az ígéretek szerint 2025. januárjáig 800 ezer forintra emelnék az átlag pedagógusbért.

A törvénytervezet értelmében 20 százalékos juttatásban részesülhetnek a kedvezményezett és felzárkóztató településeken dolgozó pedagógusok, valamint azok, akik bár nem ilyen településen dolgoznak, de az intézményükben legalább 10 százalékos a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az úgynevezett jubileumi jutalmak, amiket eddig csak közalkalmazottak kaptak, ezentúl a pedagógusoknak is járna a tervezet szerint.

„Senki nem kerül tehát a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe” – összegezte ezt a szakaszt a belügyminiszter.

Szabadság, Próbaidő, Felmondás

A pedagógusok szabadsága egységesen 50 napra emelkedik, az igazgatók minden pedagógus esetében 15 nap felett rendelkezhetnek a szabadságkeretből, ami a hatályos jogszabálynak is megfelel.

A próbaidőt és a lemondási időt egységesen három hónapban szabnák meg, a felmondási szabályok tekintetében a közalkalmazottakra vonatkozó jelenlegi jogszabályt érvényesítenék. Rendkívüli felmondás esetében maradna a jelenlegi általános szabály, ami 15 napon belül ad erre lehetőséget a munkáltatónak.

Munkaidő, Átvezénylés

„A pedagógusok munkaterhe nem nő” – jegyzi meg Pintér, amit azzal támaszt alá, hogy a heti munkaidő és a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége nem változik. A törvénytervezet ezzel egyidőben töblettanítási óradíjat vezet be, ennek mértékét majd a kormány fogja rendeletben szabályozni.

A munkaterhekkel kapcsolatban a miniszter a vendégtanár intézményéről és az átvezénylésekről is szót ejt. A vendégtanár kategóriára szerinte azért van szükség, hogy megkönnyítsék a pedagógusok mobilitását, és elősegítsék, hogy valaki amellett, hogy teljes állásban dolgozik valahol, egy másik helyen óraadó is lehessen. Szintén az említett mobilitás érdekében engedélyezik, hogy egy adott nevelőtestületnek akár az 50 százaléka is vendégtanárokból álljon a jövőben, akiket ugyanakkor egyéb feladatok ellátásába is bevonhatnak az intézmények.

A pedagógusok átirányításával kapcsolatban Pintér arra hivatkozik, hogy most is lehetséges a tankerületen belül a pedagógusok másik iskolába való kirendelése. Igaz, erre eddig két hónapra volt lehetőség, a tervezet ugyanakkor ezt egy évre emelné járásokon belül. Azt viszont megígéri Pintér, hogy bizonyos élethelyzetekben (pl. kisgyermek nevelése vagy beteg hozzátartozó gondozása esetén) kérni fogják majd az érintett pedagógus hozzájárulását is. Egyéb esetekben ez a lehetőség nem áll fenn.

Ellenőrzés, büntetés

Korábban jelentek meg olyan információk a médiában, hogy a belügy akár a tanárok privát számítógépeibe is belenézhet ellenőrzés címszó alatt. A miniszter levele ezt újra megcáfolja, jelezve, hogy „a tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen”. A munkáltatótól kapott laptopok, tabletek tanítással kapcsolatos tartalmába viszont tényleg betekinthet a munkáltató, a miniszter szerint minden más munkahelyen így van.

Végül a fegyelmikkel kapcsolatban azt a magyarázatot adta Pintér Sándor levele, hogy az, hogy a fegyelmi eljárás lehetősége visszakerül a törvénybe, a fokozatosság és a hivatalos eljárás lefolytatásának kötelmét állítja vissza, jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, súlyos jogsértés esetén az elbocsátás az egyetlen jogköetkezmény.

„A törvénytervezet álláspontunk szerint számos ponton a pedagógusok, a gyermekek, az intézmények számára előnyösen változtatja meg a jelenlegi jogszabályi környezetet” – összegzi levelét a belügyminiszter, hozzátéve még a végén, hogy

abban bízunk, hogy az új életpályamodell hozzá tud járulni a pedagógus hivatás presztízsének erősödéséhz, az utánpótlás biztosításához, és ezáltal közvetve a köznevelés minőségének javulásához.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik