A Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn közölte, hogy a kormány – más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedéssel együtt – felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, csak az nem derült ki a kommünikéből, hogy hogyan.
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) – amely mögötti konzorcium 2022-ben nyerte el a koncessziós jogot a hazai gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére – kedden a Világgazdaság megkeresésére már világosabb képet adott a fejleményekről. A lényeg, hogy átütemezik az autópálya-fejlesztéseket, így a bővítéseket és az építéseket is.
A változtatás nem érinti sem a koncesszió 35 éves időtartamát, sem pedig annak összértékét, vagyis nem drágult a koncesszió. A cég leszögezte, hogy a változás nem befolyásolja az eredeti szerződésben foglalt tízéves fejlesztési időszakot sem. Ez arra vonatkozik, hogy a győztes koncesszortól az állam elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg és szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak.
Az M1 bővítése például terv szerint az idén indult volna, méghozzá a Bicske és Tatabánya közötti szakaszának kétszer három forgalmi sávra bővítése startolna el. Csakhogy a most bejelentett módosítás szerint legkésőbb 2025 szeptemberében kell megkezdődnie a bővítésnek.
Az MKIF aláhúzta: minden megépül, a nagyfelületű javítások és karbantartások sem maradnak el és nem is csúsznak. Sőt, azokon a szakaszokon, ahol csúszik a bővítés, ott plusz felújításokról gondoskodnak, hogy az utazók jó minőségű utakon közlekedhessenek.
A cikk szerint az állam a módosítással a saját költségein spórol, méghozzá úgy, hogy eltolja időben, a már említett 2023–2024-es költségvetési évek utánra az MKIF fejlesztéseihez szükséges állami beruházásokat, építéseket és kisajátításokat.
