Halál a melegekre? Reagált a kormány Bencsik András szavaira

Sebián-Petrovszki László arról kérdezte az igazságügyi minisztert, a kormány az LMBTQ-közösséghez tartozók halálos ítéletét vagy emancipációját (felszabadítását) támogatja-e. A Demokratikus Koalíció politikusa idézte Bencsik Andrást, aki a Hír TV műsorában jó hírnek nevezte, hogy „Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik”.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, ha a propagandista ország-világ előtt ezt mondja, akkor nem indokolatlan félelem, hogy a Fidesz álláspontját juttatta kifejezésre, noha

ennél sötétebb, brutálisabb gyűlöletbeszédet kisebbséggel szemben nemigen lehet alkalmazni.

A DK politikusa szerint a magyar jog alapján Bencsik mégsem követett el bűncselekményt, még személyiségi jogi per sem indítható ellene az emberi méltóság védelmében, mert a vonatkozó törvényi szabályozás csak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát védi. A DK ezért olyan törvénymódosítását kezdeményezne, amely alapján a magyar LMBTQ-közösség is fel tudna lépni a gyűlöletbeszéd ellen.

Az ellenzéki politikus arról kérdezte Varga Juditot, hajlandó-e a kormány ezt támogatni,

vagy inkább a Bencsik András kijelölte úton kívánnak tovább haladni, a »Halál a melegekre!« kampány felé?

A miniszter helyett, ahogy korábban az Országgyűlésben, most is Répássy Róbert válaszolt. Az államtitkár jelezte, a Büntető törvénykönyv 332. § c) pontja alapján

már most is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,  aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít.

Répássy emlékeztetett rá, ezt a szakaszt az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi CIII. törvény iktatta be a Btk.-ba. A törvényt 2016. október 11-én fogadták el. Az ellenzék nem támogatta, tehát szerinte ha a DK-n múlt volna, ma nem lenne büntethető a gyűlöletbeszéd.

Korábban lapunknak Bátki Pál büntetőjogász azt mondta, a gyűlöletbeszédnek azért nincs valódi szankciója, mert maga az uszítás

csak akkor tényállásszerű, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlölet a hallgatóság aktív tevékenységébe megy át.

Kapcsolódó

Mit lehet kezdeni azzal, hogy Bencsik András melegek kivégzéséről fantáziál?

A Békemenetek szervezőjének homofób szavai jogilag nem minősülnek gyűlöletbeszédnek. Miért? És miért probléma az, hogy miközben a Hír TV suttyomban törölte a videót, politikai közössége nem ítélte el egyértelműen Bencsik nyilatkozatát?