Magyarország egyelőre nem hivatalosan a helyreállítási keretből rá eső kölcsönnek csak nagyjából a kétharmadára, 6,6 milliárd euróra jelentett be igényt az Európai Bizottságnál – értesült a Szabad Európa.
Kilenc másik uniós tagállammal együtt Magyarország is igényt tart a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF-ből) számára elkülönített kölcsönre. A lap szerint a magyar kormány a közelmúltban arról tájékoztatta – egyelőre csak előzetesen – az Európai Bizottságot, hogy a papíron rendelkezésére álló 9,8 milliárd eurós kölcsönből legfeljebb 6,6 milliárdot kíván lehívni.
Ez még változhat, mert a tagállamoknak az érvényes jogszabály értelmében legkésőbb 2023. augusztus 31-ig kell hivatalosan jelezniük, hogy igényt tartanak-e a helyreállítási kölcsönre részben vagy teljes egészében. A kormány év elején még arra hatalmazta fel Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy kezdjen egyeztetéseket Brüsszellel a teljes magyar kölcsönkeret lehívásáról.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztos hét elején az Európai Parlament gazdasági szakbizottsága előtt számolt be a helyreállítási tervek végrehajtásáról. A két biztos közölte, hogy tíz uniós tagállam jelezte előzetesen, hogy tart igényt összesen 147 milliárd euróra. Ez majdnem nyolcvanmilliárd euróval kevesebb a 225 milliárd eurós teljes keretösszegnél.
A tíz tagállam értesülésünk szerint a következő: Magyarország, Belgium, Horvátország, Csehország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország. A tíz ország közül egyesek, így Olaszország már lehívták a számukra elkülönített hitelt, de ez nem zárja ki, hogy továbbiakhoz is hozzáférjen, tekintettel arra, hogy a tagállamok többsége nem tart igényt a kölcsönre.
Bár a kölcsön konkrét felhasználásáról a helyreállítási tervvel összhangban a tagállamok dönthetnek, a bizottság arra ösztönzi a kormányokat, hogy az RRF mellé kiegészítésként létrehozott REPowerEU program keretében az energetikai átállást (alapjában véve az orosz energiafüggőségről való leválást) szolgáló beruházásokra fordítsák a kölcsön jelentős részét. Így Magyarország akár a teljes kölcsönkeretet is energetikai és tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra költhetné. A REPowerEU keretéből hazánk hétszázmillió eurót kap vissza nem térítendő támogatásként, amelyet tehát meg lehetne fejelni a kölcsönnel.
