Újabb egyeztetés lehet
A keddi egészségügyi fórum után újabb egyeztetést javasol a három nagy egészségügyi kamara a kormányfőnek. Mint Éger István elmondta, a keddi fórum nem volt alkalmas, hogy az egészségügyi reformot szakmailag megvitassák. Ezért kezdeményeztünk egy újabb, személyes eszmecserét a miniszterelnöknél – közölte Éger.
Katasztrofális helyzet lesz októbertől – mondta a FigyelőNetnek a Toldy Ferenc Kórház igazgatója. A ceglédi egészségügyi intézmény is csatlakozott a Magyar Traumatológia Társaság felhívásához, hogy ne vállaljanak többlettúlórát. (A hatályos jogszabály szerint a 40 órás munkahét mellett nyolc túlórát is kell vállalnia, és további 12 órát vállalhat még önkéntesen.) A traumatológusok és az időközben hozzájuk csatlakozott gyereksebészek és aneszteziológusok azt kifogásolják, hogy túlóráikért nem kapják meg a törvényben garantált díjazásukat. Az orvosok zöme ugyanis mindössze bruttó 600–1000 forintos óradíjban részesül, miközben a hatályos törvény és a legfelsőbb bíróság döntése is ennek két-háromszorosát írja elő. Július elsejéig ezt egyébként a színlelt vállalkozói szerződésekkel küszöbölték ki a kórházak, de azóta a helyzet tarthatatlan.
Nagyobb várakozási idő
Bobál István, a Toldy Ferenc Kórház igazgatója szerint ha csak a törvényben előírt, tehát a 40+8 órát dolgozzák le az orvosok, akkor csak az akut sürgősségi sérülteket tudják ellátni. Jelenleg ugyanis a vidéki intézményben 2 orvos dolgozik éjjel és hétvégén ügyletben, nappal pedig általában 5-7 orvos. Októbertől viszont mind nappal, mind este 2-2 orvos tud csak ügyeletet tartani – magyarázza a kórházigazgató. Emellett a kórház a napi 12 órás nappali szakrendelést a felére kényszerül csökkenteni, és a tervezet műtéteket is lemondják. Mint mondja, ez a betegeknek hosszabb várakozást, és a műtéteik esetleges eltolását fogja eredményezni. „Még két hónapig sem fogják kibírni a betegek ezt az állapotot, pedig mi csak a törvénynek megfelelően fogunk dolgozni” – mondta Bobál.
Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz október elsejétől a kórházakban – mondta a FigyelőNetnek Fröhlich Péter, a Magyar Traumatológiai Társaság alelnöke. Mint mondta, egy ügyletes talán mindig lesz, aki épp a munkaideje miatt tölti ki az ügyleti idejét. A betegeknek csak ki kell várni, míg sorra kerülnek, hiszen ezzel az orvosnak egy sürgősségi és ellátási sorrendet is fel kell állítania. Hozzátette: azonban van olyan kórház ahol, már most sem tudják előre elkészíteni az ügyeleti táblát, ezért azt naponta kell kitöltögetni.
Fröhlich szerint egyébként a helyzetet csak a kórház menedzsmentje, az önkormányzat és az egészségügyi tárca képes orvosolni. Hangsúlyozta: a kórházak azonban biztosan nem tudnak annyit elővarázsolni, hogy a valódi ügyleti díjakat kifizethessék. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint képtelenség elvárni, hogy az orvosok önként feláldozzák a szabadidejüket, és még csak meg se fizessék őket.
A háziorvosok is „lázonghatnak”
„Lelkiismereti okok miatt nem fogom aláírni az Egészségpénztár Szerződésmódosítását, és 2006 októberétől nem fogom a praxisom betegeinek adatait számítógépes adathordozón postára adni” – írta egy háziorvos levelében, amelyet a Magyar Orvosi Kamara elnöke mutatott be szerdai sajtótájékoztatóján. Ezzel pedig újabb feszültség alakulhat ki az orvosi szakma és az egészségügyi tárca között. Szeptember elsejétől ugyanis kötelező jelentést adniuk pácienseikről az orvosoknak. Éger István pedig nem tartja kizártnak, hogy mint idén tavasszal engedetlenségi mozgalmat indítsanak az adatszolgáltatási kötelezettség megtagadására. Mint a MOK elnöke jelezte, egyrészt az adatok tartalmával is bajuk van, másrészt ez plusz terhet ró az orvosokra, akik már így is le van terhelve.
Generációváltás adóterhekkel
A lakossági ellátás ezen kívül több szempontból is bajban van – közölte Éger. A háziorvosok döntő többsége 45 és 65 év közötti, és jelentősen több háziorvos praktizál 60 év felett, mint 40 év alatt. Közölte: generációváltásra van szükség, de a kormány megszorító intézkedései ezt tovább nehezítik. Mint mondta, a házi orvosi praxisjog első alkalommal történő értékesítéséből származó jövedelem adóköteles lett, nem szüntették meg az iparűzési adót és az orvosokat sújtja még az eredmény utáni négy százalékos különadót. Szeptember elsejétől pedig az üzemorvos nem utalhat be betegeket szakvizsgálatra és a laborba sem, ehhez ugyanis csak a háziorvos jogosult. Ez további adminisztrációs terhet jelent a háziorvosoknak – tette hozzá a MOK elnöke.
