A nyugdíjemelés vetületeit járta körbe Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíjguru.hu-n. A kiindulópont, hogy idén a nyugdíjasok eddig két jogcímen kaptak plusz ellátást:
- 2023. január 1-jétől 15 százalékkal emelték a nyugdíjak összegét, valamint
- 2023. februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat. Így
- a nyugdíjasok elkölthető jövedelme éves szinten a januári emelés és a 13. havi nyugdíj kifizetése következtében összesen 23,3 százalékkal nőtt. (Ez úgy jön ki, hogy a 15 százalékhoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj éves szinten 8,3 százalékos jövedelemnövelő hatását).
Látszólg védettek a nyugdíjak az inflációval szemben
A nyugdíjszakértő szerint az éves szinten 15%-19,5% közé becsült infláció tényleges alakulása függvényében rendkívüli évközi nyugdíjemelésekre is sor kerülhet júniusban és novemberben, amelyek eredményeként a nyugdíjas összjövedelem növekedése idén akár 25-30 százalékos is lehet. E megfontolás alapján a nyugdíjasok helyzete látszólag teljesen rendben van, az infláció ellen a nyugdíjasok jövedelme teljes mértékben védett.
A nettó nemzetgazdasági átlagkereset idei várható alakulásának tükrében a nyugdíjasok jövedelmi helyzete még kedvezőbbnek látszik, hiszen a keresetek nominális növekedése biztosan nem éri el 2023-ban a 23,3 százalékot (tavaly 17,5% volt), nem is beszélve a reálkeresetek durván csökkenő trendjéről. Ezzel arra célzott, hogy a KSH 2023. március 28-án kiadott kereseti gyorstájékoztatója szerint 2023. januárban a 2022. januárihoz képest már 7,6 százalékkal csökkent a reálkereset.
A nyugdíjasok idén legalább 1290 milliárd forinttal több pénzből élhetnek (egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén a költségvetési törvény számai alapján 55,4 milliárd forintba kerül, és eddig a nyugdíjas összjövedelem a 13. havi nyugdíjat is beszámítva 23,3%-kal nőtt).
Az infláció durván leharap a nyugdíjakból
A nyugdíjasok persze nem osztják egyöntetűen azt a véleményt, hogy a nyugdíjak teljes mértékben védettek az inflációval szemben, hiszen a bevásárlásaik során a kimutatott éves inflációnál sokkal durvább pénzromlással kell szembesülniük. A KSH legutóbbi, 2023. március 8-án közzétett inflációs gyorstájékoztatója szerint
- a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2023. februárjában a 2022. februári állapothoz képest 26,9% volt, vagyis
- meghaladta azt a 23,3 százalékot, amennyivel (a januári nyugdíjemelés és a februári 13. havi nyugdíj alapján) eddig nőtt az éves szinten elkölthető nyugdíjas jövedelem.
Mi több,
Néhány kirívó áremelkedési példát is megemlít a nyugdíjszakértő a napi nyugdíjas bevásárlószatyorból: tojás: 79,2%, tejtermékek: 76,2%, vaj: 75,1%, sajt: 72,1%, kenyér: 71,1%, száraztészta: 57,3%, tej: 53,7%. Ezen túl
A makroadatok tükrében mindenesetre úgy tűnik, hogy az idén eddig közel ezerháromszáz milliárdos nyugdíjkiadási többlet eredményeként a nyugdíjasok helyzete – legalábbis átlagosan – nem romlott a rendkívüli veszélyhelyzetben sem, vagyis nincs égetően szükség a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására.
Hét érv, miért kellene megreformálni a nyugdíjemelést
A jelenlegi nyugdíjemelési eljárás elveit és az azokból eredő kockázatokat így foglalta össze a nyugdíjszakértő:
- Az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (például a nettó nemzetgazdasági keresetnövekedés) nem számít.
- A minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke változatlanul csak becsült adat), de ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején is lehet egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint).
- Az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, és ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére.
Vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas. Ez történt tavaly is, hiszen a nyugdíjas infláció éves tényadata 15,2% volt 2022-ben, de a tavalyi nyugdíjemelés összesen csak 14 százalékos volt, vagyis 1,2 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, amelyet az állam nem fizet ki a nyugdíjasoknak.
- Egységes százalékos mérték szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától.
Így a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebb lesz – miközben a fejlődő gazdaságban emelkedő bérek (és az azoktól függő, a nyugdíjszámítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók) miatt mindannyian különböző meredekségű, relatív jövedelemcsökkenési csúszdákra kerültek, amint megállapították a nyugdíjukat, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében.
- A nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak méltánytalanul leszakadó értékét, sem a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják. Azaz nincs sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció.
- Az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés. Csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól, amint a jelen helyzet is bizonyítja.
- A tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az infláció.
A fentiek miatt mondja a nyugdíjszakértő, hogy feltétlenül szükséges a „békeidőkre” kitalált nyugdíjemelési paradigma módosítása.
Legalább három ponton kell azonnali nyugdíjreform
Farkas András szerint az új – a jelenlegi és a jövőbeni veszélyhelyzeteknek is megfelelőbb – emelési szemléletmód három legfőbb vezérelve a következő lehet:
- A nyugdíjakat nem több hónapos késéssel, utólag kell az infláció mértékéhez igazítani, hanem folyamatosan, havi (de legalább negyedéves) csúszó nyugdíjemelés révén.
- Ha marad, hogy a januári nyugdíjemelést a becsült infláció mértékéhez kötik, akkor az állam viselje ennek kockázatait, vagyis minden évben becsülje felül a várható inflációt, így inkább az állam hitelezzen a nyugdíjasoknak, mint fordítva.
- A havi (de legalább negyedéves) emelést differenciált mértékben kell végrehajtani, hogy
- egyrészt a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejét legalább részben növelni lehessen (valorizációs korrekció, amely a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával és a korábbi sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg),
- másrészt a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt ötszázezer kisnyugdíjas és egyéb ellátott nyugdíját és egyéb ellátását az átlagosnál nagyobb mértékben vagy összegben lehessen emelni. Ez lehetne a szolidaritási korrekció, amely a nyugdíjak nagyság szerinti sávozásával és a kisebb sávokra vetített nagyobb emelési szorzókkal vagy emelési összegekkel oldható meg, mint ahogyan például Ausztriában teszik.
A nyugdíjemelési eljárás módosítására Farkas András szerint kiváló lehetőséget teremthet a kormányzat által az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében 2025. márciusában bevezetni vállalt nyugdíjreform.