Nem csak annyiban újult meg a Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája, hogy a 2023. januári időszakra a munkáltatók teljes körére vonatkozó adatok kerültek előtérbe az 5 főnél többet foglalkoztatók helyett, lecserélték a bruttó átlagkeresetet és a reálkeresetet egyszerre mutató ábrát is. Az ábrán eddig a 2018. januári értékhez viszonyították az adott hónap bruttó és reálkereseti adatainak változását. Az ábrán tehát eddig azt láthattuk, hogy 2018 januárjához képest növekedtek a reálkeresetek – annak ellenére, hogy tavaly a havi infláció egyre csak emelkedett, decemberre megközelítette a 25 százalékot.
Az újítás az, hogy a március 28-án közölt friss, 2023-as adatokat megjelenítő statisztikában már a bruttó keresetet és a reálkeresetet is az előző év azonos hónapjához viszonyítja a statisztikai hivatal. A reálkereseti index a KSH ismertetője szerint a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa, ez szerepel alábbi ábránkon is. Az új viszonyítási alap pedig láthatóvá tette, hogy
- a reálkereset növekedése tavaly január óta (február kivételével, amire még visszatérünk) folyamatosan olvadt,
- majd szeptembertől csökkeni kezdett,
- és az idén januárban már 7,6 százalékos mínuszban volt.
Vagyis hiába volt folyamatos a két számjegyű növekedés a kereseteknél, a vágtató infláció miatt szeptember óta átlagban kevesebbet ér a keresetünk, mint egy évvel korábban. És amíg tavaly januárban még 5,4 százalékos pluszban volt a reálkereset (ennyivel ért tehát többet az emeléssel, amit hazavittünk, mint az előző évben), addig az idén januárra már 7,6 százalékos mínuszba süllyedt, a bruttó kereset látványos emelkedése ellenére.
A februári kiugró értékhez a KSH magyarázata szerint elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (az úgynevezett fegyverpénz), illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá.
Amint beszámoltunk róla, a statisztikai hivatal adatai alapján 2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó 16 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de a fogyasztói árak 25,7 százalékos növekedése mellett a reálkereset így 7,6 százalékkal csökkent.
A GKI nem régen publikált kutatása szerint szerint egyébként mintegy 100 ezer forinttal kevesebb lehetett tavaly a bruttó átlagkereset, mint amennyit a KSH közölt.
Januárban a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forint volt, vagyis a munkavállalók felének kevesebb, mint 300 ezer forintból kell gazdálkodnia havonta. A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt.