Finnország sorsa Magyarország és Törökország kezében van

Az orosz erők Grad rakétasorozatvetővel eltaláltak egy lakóházat vasárnap a Zaporizzsja megyei Kamjanszke településen, aminek következtében három civil életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzói hivatala.

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy kora délután az orosz erők Bilozerka települést vették tüzérségi tűz alá, ahol szintén eltaláltak egy lakóházat. A romok alól kimentettek egy nőt, akit sérülésekkel kórházba szállítottak.

Az ukrán vezérkar vasárnap esti helyzetjelentésében arról írt, hogy információik szerint a herszoni régióban lévő Sztrilkove településen a falut elhagyni kényszerült lakosok házait átadják orosz katonáknak.

Az orosz megszállók továbbra is fosztogatnak, házakat vesznek el Ukrajna békés polgáraitól

– emelte ki a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint az ukrán légierő vasárnap csapást mért egy orosz légvédelmi rendszerre és egy lőszerraktárra, valamint hat támadást hajtott végre orosz élőerő- és fegyverzetösszpontosulásokra. Az ukrán rakéta- és tüzérségi csapatok kilőttek egy orosz Tor típusú légvédelmi rakétarendszert, és csapást mértek két koncentrációs területre. Az orosz erők a nap folyamán egy rakéta- és hét légicsapást mértek Ukrajna területére, valamint kilenc támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel – számolt be az ukrán vezérkar.

(MTI)

Sauli Niinistö finn elnök vasárnap védelmébe vette, hogy hazája esetleg Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz.

Meg kellett volna tiltanunk Törökországnak a ratifikációt? Kissé őrülten hangzik

– jelentette ki a finn államfő, miután Ankara március 17-én úgy döntött, hogy egyelőre csak Helsinki csatlakozását ratifikálja.

Nagyon nehéz helyzetet teremtett volna, ha nemet mondunk Ankarának

– tette hozzá Niinistö, aki pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt.

A finn elnök felidézte: ismételten hangsúlyozták, hogy amennyiben rajtuk múlik, Svédországgal „kéz a kézben” akarnak az észak-atlanti szövetséghez csatlakozni.

A finn NATO-tagság ratifikálása azonban Törökország és Magyarország kezében van

– tette hozzá.

Niinistö a svéd SVT televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy meglátása szerint Finnország korábbi csatlakozása nem rontja Svédország biztonsági helyzetét, mindemellett pedig reményét fejezte ki, hogy nem fog soká tartani, míg Svédország is követheti Finnországot a NATO-ba.

(MTI)

Alekszandar Vucsics szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság pénteken kiadott elfogadóparancsa rossz politikai következményekkel jár majd, és nehezebben lehet majd a békéről vagy a tűzszünetről tárgyalni miatta.

Komolyan gondolják, hogy le lehet győzni Oroszországot egy hónap, három hónap vagy egy év alatt? Nem kérdés, hogy akik kiadták ezt az elfogatóparancsot, azoknak az a célja, hogy nehezebbé tegyék Putyin számára a kommunikációt. Hogy mindenki, aki szóba állna vele, tisztában legyen azzal, hogy háborús bűnökkel vádolják.

– mondta riportereknek vasárnap Belgrádban.

Oroszországot és cinkosait nemcsak az Ukrajna, hanem a más országok, köztük a Szíria ellen elkövetett agresszióért is felelősségre kell vonni – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóüzenetében.

Az ukrán szankciók az Oroszországra nehezedő globális nyomás részét képezik. El kell szigetelnie a világnak mindazokat, akik fegyvereket gyártanak az Ukrajna elleni terror céljára – beleértve a Sahíd drónok szállítását -, akik segítenek Oroszországnak az agresszió szításában, akik támogatják a nemzetközi jog oroszországi megsemmisítését. Ez nemcsak az ukránok elleni terrorra vonatkozik, nemcsak a területünk elcsatolására tett kísérletekre, kezdve a Krímmel, hanem a nemzetközi rend, a normális békés emberi élet elleni más orosz agressziókra is, beleértve a Szíria területén elkövetett agressziót is

– hangoztatta az államfő szombat esti üzenetében.

Hangsúlyozta, hogy Szíria népe nem kapott megfelelő nemzetközi védelmet, és ez a büntetlenség érzését keltette a Kremlben és cinkosaiban.

A szíriai városokat ugyanúgy rombolták le az orosz bombák, mint a mi ukrán városainkat. Ez a büntetlenség rejlik nagyrészt a Kreml jelenlegi agresszivitása hátterében is

– fejtette ki.

Zelenszkij szerint garantálni fogja a békét a világ sok más részén az, hogy az ukrán nép megvédi magát és helyreállítja az ország területi integritását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad szíriai elnök, Huszein Arnúsz miniszterelnök és Fejszál Mikdad külügyminiszter ellen. Csütörtökön, a Kremlben folytatott tárgyalások után Aszad bejelentette, hogy elismeri Oroszország fennhatóságát a megszállt ukrajnai területeken – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kazettás lövedékeket lőttek ki szombaton Kramatorszkra, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette, nyolc pedig megsérült.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt napban mintegy 710 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége csaknem elérte a 165 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, nyolc tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

(MTI)

Oroszország gyakorlatilag nem vet be hiperszonikus fegyvert az ukrajnai háborúban, holott ez, más modern rendszerekkel együtt a rendelkezésére áll – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában.

Putyin ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy Moszkva szempontjából nem lett volna-e értelme már 2014-ben elindítani „különleges hadműveletet” a Donyec-medence lakosságának „védelmében”. Meglátása szerint ebben az ügyben nem lehet feltételes módot használni, és – mint fogalmazott – Oroszország akkor az úgynevezett „krími tavasz” keretei között lépett fel. Elismerte ugyanakkor, hogy meg kellett oldani az élelmiszerellátás, az importhelyettesítés, a pénzügyi rendszer megerősítése és modern fegyverek fejlesztésének feladatát.

Rámutatott, hogy az ellenfél várakozásai ellenére semmi sem omlott össze Oroszországban, a pénzügyi rendszer működik, a bankok növelik kapacitásaikat. Úgy vélekedett, hogy nagyon nehéz lenne megmondani, mi történt volna 2014-ben.

És végül – igen, sok tennivalónk van, például a szárazföldi erők fejlesztése terén, de akkor még nem volt hiperszonikus fegyverünk, most pedig van. Igen, valójában nem használjuk, de van. Érti? Vannak más modern rendszereink is, de 2014-ben nem volt semmi ilyenünk

– mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint a Krím esetében Moszkvának sürgősen kellett cselekednie, és teljesítenie kellett „szent kötelességét” a helyi lakosság védelmében, mert a „nácik” a fenyegették őket.

A Donyec-medencével kapcsolatban arra számítottunk, hogy ezt a problémát sikerül békés úton megoldani. De mint mostanra kiderült, az orrunknál fogva vezettek bennünket. Az úgynevezett partnereink közül senki még csak nem is készült arra, hogy bármit is békés úton kell megoldani, hanem egyszerűen elkezdték fegyverrel felpumpálni Ukrajnát, és felkészíteni a harci cselekményekre

– mondta Putyin.

És (Ukrajna) két nagyszabású katonai műveletet meg is kísérelt, nehéz haditechnika, a tüzérség és a légierő bevetésével

– tette hozzá.

Rámutatott, hogy az idei, 154 millió tonnás, rekordnagyságú gabonatermést az elmúlt évek céltudatos, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítását célzó erőfeszítései tették lehetővé.

(MTI)

Nem zárják be a kolostort a kijevi Pecserszki Lavra templom- és kolostorkomplexumban, ugyanakkor az istentisztelet nyelve ezentúl nem orosz, hanem ószláv és ukrán lesz – jelentette ki Jepifanyij metropolita, Ukrajna hivatalos ortodox egyházának vezetője hétvégi üzenetében.

A kijevi Pecserszki Lavrával történtekkel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy több kérdésre választ adjak. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy semmi esetre sincs szó a kolostor bezárásáról, az imádság, az istentiszteletek és a szerzetesi élet megszűnéséről. A jelenlegi események összehasonlítása a kommunista hatóságok által az egyházat sújtó múltbeli üldöztetéssel indokolatlan manipuláció. Különösen cinikusan hangzik ez annak a vallási vezetőnek a szájából, aki szorosan kötődött a kommunista párthoz

– jelentette ki Jepifanyij, aki felszólította a Lavra papjait, hogy „járuljanak hozzá a moszkvai iga alóli felszabadulás folyamatához”.

Moszkva egyháza Ukrajnában nem kanonikus, és mindenki látja, miként használja fel a Kreml a lelki életet az ukrán nép ellen

– hangsúlyozta.

Egyházi vezetőként biztosítom a testvéreket, hogy mindannyian, akik követik a kánon és
(az ukrán egyház önállóságát kinyilvánító) tomosz követelményeit, elutasítják Moszkva törvénytelen hatalmát, továbbra is a Lavrában folytathatják szolgálatukat. Minden képességünket és hatalmunkat felhasználjuk, hogy megvédjük őket a megfélemlítéstől a Lavra volt vezetője részéről. A kolostor aktuális ügyeit azok fogják intézni, akik ismerik a hagyományait és életét, akik rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és nem szennyezték be magukat az orosz világ iránti odaadással

– jelentette ki Jepifanyij.

Pavlo metropolita, a kijevi Lavra vezetője hétfőn közölte, hogy a moszkvai patriarkátushoz hű ukrán ortodox egyházi „szárny” szerzetesei nem hajlandók elhagyni a Lavrát. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter korábban azt mondta, hogy a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak március végéig el kell hagyniuk a Pecserszki Lavra minden helyiségét.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre az egyházi szárny több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszka Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak „oroszbarát” irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy idén február 23-ig az SZBU csaknem hatvan büntetőeljárást indított Moszkva-barát papok ellen, több mint 350 egyházi épületet és 850 embert vettek alapos ellenőrzés alá; a bíróságok eddig hét bűntetőeljárásban hoztak ítéletet.

(MTI)

Az ukrán hadsereg szerint a háború kezdete óta 164 ezernél is több orosz katonát öltek meg, 3500 tankot és 6800 páncélost semmisítettek meg. Azt is írják, hogy 305 repülőgépet semmisítettek meg, amelyből 290 helikopter volt.

Загальні бойові втрати противника з 24.02.22 по 19.03.23 орієнтовно склали / The total combat losses of the enemy from 24.02.22 to 19.03.23 were approximately: pic.twitter.com/rrfM8y8Ucq

— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) March 19, 2023

Stephen Hall, az Egyesült Királyságbeli Bathi Egyetem oktatója, aki orosz és posztszovjet politikával foglalkozik a Twitteren tett közzé egy felvételt, amely szerint Vlagyimi Putyin orosz elnök a megszállt Mariupolban kocsikázik. A The Guardian által közzétett posztban az egyetemi tanár azt írja, hogy szerinte a felvételen szereplő „hálás” állampolgárok nem lehetnek valódiak, feltehetően a biztonsági szolgálat tagjai.

Amazingly it appears that Putin did visit Mariupol. It’s taken over a year to get close to the frontline. He drove around & spoke with residents. I still reserve judgement. Putin has many doubles & the ‘grateful’ residents were likely security personnel in civvies! pic.twitter.com/fQQxNFNqD7

— Dr Stephen Hall (@stephengfhall) March 19, 2023

Az ukrán hadsereg súlyos harcok árán Bahmut városon kívül tartotta az orosz katonaságot, amíg lőszert, élelmiszert, és gyógyszereket szállított a települést védő ukrán katonáknak – közölte a hadsereg szombaton.

A legutóbbi, súlyos veszteségeket okozó összecsapásban Kijev szerint 193 oroszt öltek meg, és 199 másikat megsebesítettek a pénteki harcok során – írja a Reuters.

Bahmut nagyrészt megsemmisült a hónapok óta tartó harcok során, Oroszország pedig ismételten támadásokat indított ellene.

Szerhij Cserevaty katonai szóvivő az ICTV televíziós csatornának elmondta:

Sikerült a szükséges lőszert, élelmiszert, felszerelést és gyógyszereket Bakhmutba szállítani. A sebesültjeinket is sikerül kivinnünk a városból.

Cherevaty szerint az ukrán felderítők és az ellentüzérségi tüzek segítettek nyitva tartani néhány utat a kelet-ukrajnai városba. A Kijev-barát erők a súlyos veszteségek mellett pénteken lelőttek két orosz drónt és megsemmisítettek öt ellenséges lőszerraktárat – tette hozzá.

A Reuters nem tudta független módon ellenőrizni az állításokat.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5672-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4998-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szombaton 28 ember, közülük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.

Vlagyimir Putyin meglepetésszerű látogatást tett Mariupolban – jelentette vasárnap az orosz állami média. A The Guardian által szemlézett közlés szerint az orosz elnök első alkalommal tett látogatást a kelet-ukrajnai Donbász régió oroszok által megszállt területein a háború kezdete óta.

A Reuters jelentése szerint a látogatásra azután került sor, hogy Putyin szombaton előre be nem jelentett látogatáson vett részt a Krímben. Az orosz elnök a félsziget Ukrajnától való elcsatolásának kilencedik évfordulója alkalmából tett látogatást két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.

Mariupol, amely a háború egyik leghosszabb és legvéresebb csatája után májusban került orosz kézre, Oroszország első jelentős győzelme volt, miután nem sikerült elfoglalnia Kijevet, és inkább Délkelet-Ukrajnára összpontosított. Az ütközet során szinte a város teljes épületállománya megsemmisült.

Putyin helikopterrel repült Mariupolba – jelentették az orosz hírügynökségek a Kremlre hivatkozva. Mint írják, az orosz elnök autót vezetve bejárta a város több kerületét a donyecki régióban, megállt és beszélgetett a lakosokkal.

A Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európai Szervezet szerint háborús bűn volt, hogy Oroszország korán bombázott egy mariupoli szülészeti kórházat. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij számos utat tett a csatatéren, hogy fokozza a csapatok morálját és megvitassa a stratégiát, de Putyin a háború alatt nagyrészt Oroszországban maradt – írták. Az orosz sajtó vasárnap arról számolt be, hogy Putyin ukrajnai hadműveletének legfelsőbb parancsnokságával is találkozott, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel.