Egymást követő 11. alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről a jegybank monetáris tanácsa. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7,00 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.
Nem okozott meglepetést
A kamatcsökkentés folytatására utalt korábban Pleschinger Gyula, a monetáris tanács külső tagja, aki a The Wall Street Journalnak adott interjújában jelezte, hogy a jegybank valószínűleg folytatja az alapkamat alkalmanként negyed százalékpontos csökkentését „mindaddig, amíg a pénzpiacok és az inflációs fejlemények kedvezőek”.
A szakember a lapinterjúban megismételte Balog Ádámnak, az MNB alelnökének az MTI-nek tett nyilatkozatát, amely szerint a monetáris tanács előtt nincs konkrét kamatcél. Van egy vizsgálati anyag, hogy mi a semleges kamatszint, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az inflációt, az ország éppen aktuális növekedési helyzetét vagy a pénzügyi stabilitását figyelembe véve csak addig lehet emelni vagy csökkenteni a kamatot – fogalmazott akkor.
A mostani kamatcsökkentés melletti döntést erősíthette, hogy továbbra is mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt van a fogyasztói árak drágulási üteme. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban 1,8 százalékos éves infláció volt, ami alig gyorsabb az áprilisi 1,7 százalékos ütemnél.
Lesz még lejjebb?
A piacok most továbbra is azt találgathatják, hogy meddig csökkenti az alapkamatot az MNB.
A határidős kamatcsere-ügyletek árazása alapján jelenleg további egy, 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak a piacok, kevesebbet a korábban várt négy-öt hasonló mértékű vágásnál. A piacok azután árazták ki ezeket a kamatcsökkentéseket, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi enyhítési programjának visszanyesését jelentette be. Ennek hatására világszerte estek a feltörekvő piaci eszközök, és megugrott a magyar csődkockázati felár is.
Pleschinger Gyula az interjúban úgy fogalmazott: a Fednek vagy más jelentős jegybanknak a váratlan lépése veszélyes és kedvezőtlen lenne a piacokra nézve. „Szükségünk van a külföldi befektetőkre, nem célunk, hogy elhagyják az országot vagy ne újítsák meg lejáró befektetéseiket” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar és más országok kamatszintje közötti különbség egyelőre elégségesnek látszik ahhoz, hogy maradjanak. Ha ebben változás lenne, a jegybanknak megvan az eszközrendszere, hogy cselekedjen – szögezte le.
A piacok most a monetáris tanács 15 órakor megjelenő közleményére figyelnek majd, amelyben a testület iránymutatást adhat a jövőbeli kamatpályára nézve.
