Bő három év várakozás után a Gellért Szálló a miniszterelnök vejének ingatlanos cégénél landolt. A BDPST Zrt. Jellinek Dániel topmilliárdostól vette meg a patinás fővárosi szállodát – derült ki a napokban. Megkérdeztük Jellinektől, hogy eleve Tiborcz Istvánnak vagy ahogy annak idején a pletyka szólt, a turisztikai területen jelentős befolyással bíró Orbán Ráhelnek vette-e meg a Gellért Szállót még 2019-ben?
Jellinek Dániel megkeresésünkre azt válaszolta, szó sincs erről. „2019-ben a Covid és az alapanyagár-robbanás előtt vettem a szállodát, és akkor a szakértők úgy számoltak, hogy 60 millió euróból jön ki a felújítás, azonban a tervek elkészülte után jelentősen magasabb összegért kaptam kivitelezési ajánlatot. Úgy döntöttem, hogy egy ilyen projekt megfelelő nyereséggel, megfelelő színvonalon történő megvalósításához nincs elégséges tapasztalatunk. Ezért kerestem vevőt a szállóra.
Volt más jelentkező is, külföldi kérő, de nem adott magasabb árat, és örültem, hogy magyar kézben maradt és a BDPST-é lett a szálloda.
Tény, hogy ők több hasonló műemléki felújítási és hasznosítási projektet már sikeresen megvalósítottak” – magyarázta a milliárdos.
Ami az ügylet részleteit illeti, az árat nem hozták nyilvánosságra. Jellinekék 2019-ben 8,8 milliárd forint MFB-hitellel jutottak a szállodához a Direkt36 cikke szerint. Most a BDPST a Geraldton Invest Zrt. holdingcéget vette meg, amelynek közvetett érdekeltségében áll a Gellért Szálló. Az adásvétel előtt a Geraldtont jóformán kiürítették. Jellinek közölte, hogy a szállodán kívül említésre érdemes vagyonelem csak a körülbelül 2,5 százaléknyi Waberer’s részvény volt benne. Ez azt jelenti, hogy Tiborcz István érdekeltsége ennyivel nőtt a kamionos logisztikai társaságban. Az ügylet nem érintette az Indotek csoport egyéb ingatlanait, így a plázákat sem, ezek a K TRADING Energia Kft.-vel egyetemben az Indotek érdekeltségében maradtak.
Jellinek Dániel hozzátette, hogy több más ingatlant is eladott mostanában, köztük ipari ingatlanokat, csak azokból nem lett hír, mert a vevők nem a miniszterelnök vejéhez fogható potentátok voltak. Az eladásokra azért van szükség, hogy pénzt allokáljon más tranzakciókhoz, mert ki kell fizetnie például az Auchanban szerzett kisebbségi részesedést, és külföldön is fut több befektetése, továbbá több vállalat restrukturálásra és feljavításra specializálódott alapot gründolt mostanában, készülve a válságos időszakra. Ezt bővebben nem fejtette ki, de köztudott, hogy az Indotek csoport egyik erőssége a felszámolásból, végrehajtásból kivásárolt vagyonelemek hasznosítása, a kivásárlásokhoz pedig sok könnyen mozdítható pénz kell.
A Geraldtont 2017-ben alapították, két ingatlanbefektető cég, a Samuelson Investments Kft. és a Britex Hungary Kft. osztozott a részvényein, mindkettő – ugyancsak cégeken keresztül – Jellinek Dániel érdekeltsége. Az induló állapotban 255:245 volt a Samuelson:Britex részvény darabszám és a szavazati arány. A társaság későbbi közgyűléseinek jegyzőkönyvei alapján azonban a külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha nemcsak ez a két szereplő rendelkezne a részvények felett:
- 2018 májusában mindkét részvényes cég képviselője megjelent a közgyűlésen, de a jegyzőkönyvbe az került, hogy a Samuelson 250 részvénnyel szavazott, így a részvények 99 százaléka volt jelen. A jegyzőkönyvből nem derül ki, kié volt az 1 százalék, kinek adott át a Samuelson öt részvényt.
- Ugyanekkor átalakítottak három Samuelson-részvényt: egyhez vétójog kapcsolódik, kettőhöz osztalékjog, a mindenkori osztalék 99 százaléka azé, akié a két osztalékelsőbbségi részvény. Nem aprópénzről van szó, 2021-ben 10 milliárd forint volt a Geraldton adózott eredménye. Az átalakítás okáról nincs megjegyzés.
- 2020-ban a két alapító cég az éves rendes közgyűlésen összesen 398 részvénnyel képviseltette magát, ez a részvények 80 százaléka. A jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, ki birtokolja a 20 százalékot.
Céghálók építésben gyakorlott forrásunk a részvénytologatást látva azt mondta, ő olyankor alkalmaz a Geraldtonhoz hasonló felállást, ha rajta kívül más is van a cégben, de nem akarják (még), hogy kiderüljön a kiléte. Előfordul olyan is, hogy valamiért szükség van arra, hogy ne egyszemélyes legyen a társaság, ezért formálisan két tulaj van, ilyenkor kell az osztalékelsőbbségi részvény, mert a profiton nem egyenlően osztoznak a „kamupartnerrel”. Eligazítást a közgyűlési jegyzőkönyvek jelenthetnek, azt ugyanis aláírják a megjelent részvényesek képviselői. A Geraldton esetében ezzel Jellinek Dánielig lehet eljutni: a jegyzőkönyveken rendre három aláírás van, mindhárom az övé – mint a Geraldton Zrt. vezérigazgatója, mint a Samuelson Kft. ügyvezetője és részvényese, valamint a Britex Kft. ügyvezetője és részvényese.
A jegyzőkönyvek alapján érdeklődtünk Jellinek Dánielnél: ha minden az övé, mi értelme a részvényátalakításnak, ki vagy kik birtokolják a részvények 1, illetve 20 százalékát, és kié az osztalék 99 százalékára jogosító két elsőbbségi részvény? Jellinek így reagált: „A céget és annak jogi struktúráját évekkel azelőtt alakítottam így, mielőtt a Gellért Szálló megvásárlása egyáltalán napirendre került volna, számos, akár 15-20 éve alapított holding cégemnek hasonló a részvényesi struktúrája”.
„Nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak” – zárta rövidre a kérdést Jellinek.
Olyasmit feszegettünk, mint amit a Fortenova-üzlet kapcsán a zágrábi Nacional hetilap Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökre hivatkozva megpendített, miszerint fennáll a gyanú, hogy Jellinek a közvetlenül Orbán Viktorhoz kötődő „átláthatatlan magyar tőke” strómanja, kivált, hogy nem először üzletel a kormányfő vejével. Erre a topmilliárdos azt mondta: „Ma már minden ingatlantranzakcióhoz, hitelfelvételhez, de még egy ügyvédi megbízási szerződéshez is kötelező a cég tulajdonosi szerkezetét az adott vállalat magánszemély tulajdonosáig feltárni, ezért az ilyen célozgatások biztos nagyon népszerűek, de semmi értelmük”.
