Szombat este Los Angelesben beiktatták a Rock & Roll Hírességek Csarnokának 2022-es, új tagjait. Dolly Parton, Lionel Richie, a Duran Duran és a Eurythmics mellett Eminemet is soraiba választotta a testület. Utóbbi esete nemcsak azért figyelemre méltó, mert rögtön az első évben beiktatták, amikor erre a Hall of Fame saját szabályai alapján lehetőség nyílt, hanem azért is, mert Eminem nem rockelőadó. Mit keres a Rock & Roll Hírességek Csarnokában?
A kérdést Eminem is feltette köszönőbeszédében, aminek felolvasásához szemüveget vett, egy ötvenéves férfitól nem különösebben meglepő módon. Azt mondta, hálás, hogy itt lehet, nem is csak a Hírességek Csarnokában, hanem általában véve az élők között. Hálás azért, hogy kitört a detroiti lakókocsinegyedből, és hálás azért, hogy nem halt meg drogtúladagolásban 2007-ben. (Ezen a ponton megkérte 26 éves lányát, hogy fogja be a fülét, majd hozzátette, a kábítószer „kibaszott finom volt”.) Végül hozzátette, hiphop előadóként itt sem kellene lennie.
De jól tudjuk, hogy a Rock & Roll Hírességek Csarnokába más műfajok képviselői is bekerülhetnek, ha popzenei jelentőségük alapján érdemesek rá. Márpedig hogy ne lenne érdemes a tagságra a rapzene üzleti szempontból legsikeresebb képviselője?
Ez a 8 mérföld, amelyet éppen húsz évvel ezelőtt, 2002. november 8-án mutattak be az Egyesült Államokban. Benne van az ezredfordulós popkultúra egy fontos szelete, ráadásul szerencsére az alkotók nagyobbra törtek annál, hogy szobrot állítsanak egy sikeres rappernek.
Kapucnis pulcsi egyenesen a szemétből
A 8 mérföld annyira komolyan veszi a lecsúszott, munkásosztálybeli fehér amerikaiak, vagyis a „white trash” miliő ábrázolását, hogy a főhős egyenesen a szemetes konténerből túr magának új pulóvert a film elején. Azért van szüksége új pulcsira, mert a sajátját lehányta, annyira izgult fellépés előtt. A fiú ugyanis freestyle rappárbajokon vesz részt, ahol 45 másodperc alatt kell rögtönzött versben lealáznia a vele szemben álló rappert. A történet elején csődöt mond a színpadon, és képtelen egy sort is kinyögni – „befullad”, ahogy ott mondják –, de mérget vehetünk rá, hogy a film végén visszavág. Addig azonban megismerjük őt, megtudjuk, honnan jön, és megsejtjük, merre tart.
A 8 mérföld hősét Jimmy „B-Rabbit” Smithnek hívják, nem Marshall Bruce Mathersnek, máskülönben ez Eminem saját története. 1972-ben született, az apja hamar lelépett, szociális munkás anyja pedig Missouri és Detroit között ingázva nevelte fel őt és a féltestvérét. Detroitban egy zömében feketék lakta szegénynegyedben éltek, Marshall ott kezdett el rapszövegeket írni (egyik legkorábbi hiphop hőse Ice-T volt). Kerülte az iskolát, a kilencedik osztálynak háromszor futott neki, végül tizenhét évesen abba is hagyta a tanulást. A 8 mérföld 1995-ben játszódik: Eminem abban az évben adta ki első EP-jét, amellyel először szerzett ismertséget Detroit határán túl.
A film tehát éppen azt a pillanatot örökíti meg, amikor a főhős még nem lépett ki a világ színe elé. Már tudja, miben tehetséges, de még bizonytalan abban, hogy mások is kíváncsiak-e rá. Tréningezik, erőt gyűjt, szöveget ír, és a rappárbajokon levezeti a feszültséget. Olyanok ezek a találkozók, mint a sportmérkőzések, és a 8 mérföld műfaját is leginkább sportfilmnek mondhatnánk, a zenés filmmel kombinálva, lévén, hogy a sport itt rappelést jelent.
A három Oscar-jelölése előtt álló Rodrigo Prieto zöld, szürke és barnás szűrőkkel felvett képein az esztétikus kompozíciók is hasonlítanak egy kicsit a másnapos hányásra, miközben a jelmeztervezők és a sminkesek is kitesznek magukért. Azon nem lepődünk meg, hogy az ezerarcú Michael Shannon hitelesen játszik munkanélküli alkoholistát, de ezúttal a megelőző két évtized egyik legszebb hollywoodi filmsztárjának, Kim Basingernek is simán elhisszük a lenőtt hajú, hisztérikus anya figuráját.
Ebben a filmben majdnem mindenki csúnya, egyedül a kültelki femme fatale-t, Alexet látjuk közönségesnek és vonzónak egyszerre. Az őt alakító Brittany Murphy ilyen figurákkal lett ismert az ezredforduló környékén. Az Észvesztőben, a Ne szólj száj!-ban, a Sin Cityben egyszerre volt kihívó és megközelíthető, sebezhető és feslett, de talán a 8 mérföldben teremti újra legemlékezetesebben ezt a nőtípust. Murphy 2009-ben halt meg, valószínűleg gyógyszertúladagolásban, de máig tisztázatlan körülmények között. Már csak azért is megéri újranézni a filmet, hogy megint lássuk őt.
Buggyos farmerben hadonászó kisfiúk
A 8 mérföld alkotói tehát magasabbra céloztak annál, mint hogy mozgóképen állítsanak emléket Eminem nagyszerűségének. Curtis Hanson rendező néhány évvel korábban gyűjtötte be megérdemelt Oscar-díját a kilencvenes évek pompás detektívnoirja, a Szigorúan bizalmas forgatókönyvéért, és a Michael Douglas főszereplésével forgatott Wonder Boys – Pokoli hétvége befejezése után kezdett el dolgozni a 8 mérföldön.
Ihletért a kilencvenes évek fekete gengszterfilmjei (Veszélyes elemek) és gettódrámái (A játék ördöge) felé fordult, valamint a Good Will Hunting történetívét is kölcsönvette a nehéz sorból származó, majdnem elkallódó, végül azonban tehetsége révén kiutat találó zseniről. Hanson vezetésével sokkal erősebb stáb állt össze a 8 mérföld elkészítésére, mint amit egy hasonló, a főszereplő hiúságát legyezgető film esetében elvárhatnánk.
Nagyon messze van a mesebeli hősöktől: hétmérföldes csizma helyett nyolcmérföldes busszal jár munkába (a lakókocsinegyedig kibumlizó, Detroit környéki buszjáratról kapta a címét a film), és az autógyárban dolgozik, mint a detroiti melósok általában. Utolsó párbaját éppen azzal nyeri meg, hogy rapszövegében rámutat: ellenfele, Papa Doc vele ellentétben gazdag családból és jó iskolából jött, ezért nincs joga az utcák világáról lökni a sódert.
Amellett, hogy Eminem a 8 mérföld alapján nem is rossz színész, itt saját dalaival is rendkívül takarékosan bánik. Hiába adta ki 2002 tavaszán a hatalmas sikerű Eminem Show-t, az album slágerei közül egyik sem hallható a filmben. Az egyetlen igazi Eminem-szám, a Lose Yourself is csak a stáblista alatt hangzik el – igaz, a rapper-dalszerző azzal 2003-ban meg is nyerte a legjobb betétdalnak járó Oscar-díjat, hiphop előadók közül elsőként.
Az Oscar-díj is mutatja, hogy Eminem az ezredfordulón sikerrel tette népszerűvé a hiphopot egy új közönség előtt. A 8 mérföld Rabbitjét többször is Elvisnek csúfolják, mert fehér fiúként fekete műfajban énekel, de a párhuzam tényleg találó. Eminem mindig is büszkén állította, hogy fekete hiphop előadóktól merített ihletet – a 8 mérföld egyik jelenetében igazságtalanul ki is nevetik a Beastie Boys fehér rappereit –, de éppen azért tudott új, nemzetközi lendületet adni a műfajnak, mert ő maga fehér bőrű.
Mindez persze nem egyedül Eminem érdeme, de a múlt évtized legnépszerűbb hiphop előadói, Kanye West, Kendrick Lamar vagy Pharrell Williams bizonyára közelebb érzik magukhoz Eminemet, mint az ezredforduló kétes dicsőségű raprock-formációit, a Limp Bizkittől a Papa Roachon át a P.O.D.-ig. Amennyire ez Magyarországról megítélhető, hiába mozgott Eminem az afroamerikai politikai öntudat számára kulcsfontosságú műfajban, mégis több volt turistánál. Felhasználta a hiphop dühét, tiszteletlenségét, szabadságát és szabálytalanságát, és sokak számára elsőként mutatta meg, hogy ennek a zenei kultúrának egy szelete az afroamerikai identitástól függetlenül is érthető, sőt átélhető-átérezhető.
A 8 mérföldben nincsen semmi formabontó vagy különösebben eredeti, de hitelesnek tűnő képet mutat erről a kilátástalannak tűnő közegről. Mivel hollywoodi film, éppen arról a hősről szól, aki ki tud törni innen, de nem tagadja el a többiek nyomorúságát sem. Húsz év elteltével még határozottabban érezni, hogy ez a tisztességes alkotói hozzáállás.