Oktatáskutató: A pedagógusok jelentős része brutálisan konzervatív, sokan elkötelezett Fidesz-szavazók

A közoktatás formailag soha nem fog összeomlani, de már régóta nem azt csinálja, amit kellene

– fogalmazott Radó Péter oktatáskutató szerdán este azon a beszélgetésen, amit Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban címmel szervezett a CEU Demokrácia Intézetben működő Bibó István Szabadegyetem. A vitáról, amelyen részt vett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára, Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a Telex adott részletes tudósítást.

Szabó Zsuzsa szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert nincsen minőségi oktatás már hosszú évek óta. Az adataik szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, öt év múlva ez a szám 22 ezerre fog nőni.

Palya Tamás korábban a polgári engedetlenséget választotta a sztrájk helyett, ezért is bocsátották el a Kölcseyből. Szerinte a végső lökést az ő kirúgásuk adta meg, de a pedagógus szakszervezetek érthető módon nem propagálják a polgári engedetlenséget. Palya azt mondta, vidéken van olyan intézmény, ahol a tanárok nem mernek kockás inget felvenni. Szerinte eljött az a határ, amikor így egész egyszerűen nem lehet sztrájkolni.

Komjáthy Anna azt mondta, ők azért forszírozzák a sztrájkot, mert gondolniuk kell azokra a pedagógusokra, akik nem engedhetik meg maguknak a polgári engedetlenséget. Például azért, mert emiatt féltik az állásukat. Szerinte nem szabad azt érezniük a tanároknak, hogyha ők nem vesznek részt a polgári engedetlenségben, akkor nem elég jók. Szerinte a kormány érdemben nem tett semmit a tavaszi sztrájk óta. „A kormány nem taktikát váltott, hanem minisztert”, ugyanis Kásler Miklós helyett Pintér Sándorhoz került az oktatásügy.

Radó Péter oktatáskutató azt hitte, már 2020-ban ki fog robbanni a botrány a közoktatásban, de ezt a Covid-járvány meggátolta. Egyetértett Komjáthy Annával, mert szerinte is nagyon nagy a feszültség a szakmában, és nagyon eltérő a munkahelyi klíma az egyes iskolákban. Szerinte külön kell kezelni az elitiskolákat, ahol a tanárok autonómiája, és így az érdekérvényesítésük is erősebb. Ugyanakkor szerinte a szakszervezetek követeléseivel a pedagógusok jelentős része nem ért egyet, ennek két oka van: egyrészt „rendben vannak ezzel a rendszerrel”, mert brutálisan konzervatívak. Másrészt sokan elkötelezett Fidesz-szavazók, és „intellektuális bűvészmutatványokra” van szükségük ahhoz, hogy megmagyarázzák például az alacsony fizetéseiket.

A beszélgetésen szóba került, mi várható a folytatásban, erről nem ugyanúgy gondolkodtak a résztvevők. A szakszervezetek azt gondolják, terjedni fog a tiltakozás. Radó Péter ugyanakkor azt mondta: a résztvevők száma már nem nagyon lesz több, de szerinte nem is érdekes, hogy hány ember csatlakozik. Persze azt elismeri, hogy a szakszervezeteknek fontosak az adatok, de szerinte meghatározóbb, hogy adott pillanatban van-e egy kritikus tömeg, ami védettséget ad. Másrészt az a fontos, hogy mekkora politikai nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Szerinte pici dolgokat el lehet ezzel érni, de a nagy dolgokhoz rendszerváltásra lenne szükség – írja a Telex.

A beszélgetésen elhangzott: a fővárosban és szerte az országban legközelebb november 18-án lesz újra egységes munkabeszüntetés.

Kiemelt kép: Radó Péter oktatáskutató, levezető elnök a Civil Közoktatási Platform alakuló ülésén az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, 2016. február 16-án. MTI Fotó: Kovács Tamás