A Political Capital és partnereinek (a cseh PSSI, a szlovák IVO és a Sastre Consulting) kutatása korábban a V4-országokban igazolta a koordinált „online trollhálózatok” létezését, friss kutatása pedig Németországban, Olaszországban, Romániában és Magyarországon azonosította a háború legitimációját szolgáló, úgynevezett
»repetitív kommentek« által megvalósított online inautentikus viselkedési mintázatokat és koordinált kommunikációs stratégiákat.
Az új tanulmány szerint a háború igazolásához az oroszbarát trollok ugyanazt a négy narratívát terjesztik, mint korábban. Ezek:
- Ukrajna mint állam nem létezik,
- Ukrajna genocídiumot követett el az ukrajnai kisebbségek ellen,
- Ukrajnát egy színtársulat vezeti,
- a NATO egy katonai bázist akart létrehozni a Fekete-tengerhez közel.
Ukrajna függetlenségét Oroszország már 1991 augusztusában elismerte, arról az ukránok népszavazáson döntöttek, az első narratíva terjesztői mégis azt ecsetelik, hogy Ukrajnának nincsenek is határai, Oroszország a Szovjetunió jogutódjaként a volt tagköztársaságok területén azt tesz, amit akar.
A narratíva legaktívabb terjesztőinek posztolási mintázatában szinte semmiféle időbeli átfedés nincs, ami egyértelműen arra utal, hogy a trollok egymást követő „műszakokban” végezték a kommentelést. Emellett a narratívát terjesztő Facebook-profilok egy része eleve hamisnak tűnik a felváltva használt profilnevek, stock-képek, eltérő nyelvek, posztolási magatartás következtében.
A második narratíva szerint Ukrajna a területén élő kisebbségek ellen, főleg az orosz vagy oroszajkú lakosság ellen, genocídiumot hajtott végre, Oroszország valójában a kisebbség(ek) védelmében indított offenzívát.
A harmadik narratíva központi állítása szerint Ukrajnát nem valódi kormány, hanem egy elsősorban amerikai állampolgárokból álló „színtársulat” vezeti. Ez a narratíva a többinél „frissebb”, csak március 8-án jelent meg, a vizsgált időszakban legalább 460 alkalommal másolták be a facebookos kommentszekciókba.
A narratíva valószínűleg közvetlenül a Kremlhez, a Kreml által működtetett „trollfarmokhoz” köthető, mivel a repetitív kommentek globális mintázatot mutattak: a narratívát egyaránt terjesztették profilok Indiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában – jóval túlmutatva a vizsgált négy ország nyelvi és földrajzi határain.
A NATO-bázisról szóló narratíva először február 25-én bukkant fel Magyarországon, és körülbelül egy hét után szinte teljesen el is tűnt. Összességében így is legalább 1107 kommentben olvashatták a megtévesztő állításokat a magyar Facebook-felhasználók. A manipulatív állítások legaktívabb terjesztői ismét „egymást váltották” időben, azaz nem dolgoztak a szöveg népszerűsítésén egyszerre, ami ismét nagyobb kommunikációs koordinációra utal.
A magyarországi inautentikus online viselkedésről a kutatás megállapította, hogy a narratívák többsége nem Magyarországról ered. A két legelterjedtebb narratíva („Ukrajna nem létezik”, „ukrán színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokhoz kapcsolódott, illetve az egyik narratíva eredete egy oroszbarát ukrán oligarcha egyik szervezetéhez volt köthető. A magyar médiatérre leginkább jellemző, a „genocídiumról” szóló narratíva egyértelműen egy oroszországi dezinformációs kampányt adoptált a magyar médiatérre. A magyarországi inautentikus üzenetek terjesztésében szerepet játszanak oroszbarát oldalak, személyek, mind hamis vagy feltört profilokból álló trollok.
Módszertan
A kutatás az ún. repetitív kommenteket azonosított a Facebook kommentszekcióiban. A nem valódi viselkedést olyan kommunikációs magatartásként definiálták, amelynél valódi felhasználók online profilok alkalmazásával igyekeztek provokálni, zavart kelteni. A kutatók a SentiOne online monitoring platform segítségével összegyűjtötték a Facebookon 2022. február 25. és július 31. között a vizsgált négy országban közzétett, releváns hozzászólások adatbázisait. Ezután programozott szövegbányászati eszközökkel azonosították a repetitív kommenteket, azaz a legalább öt szó hosszúságú, legalább kétszázszor ismétlődő szövegrészeket. A repetitív kommenteket kvalitatív és kvantitatív módon egyaránt vizsgálták a nem hiteles felhasználói profilok, dezinformációs narratívák és stratégiák elemzése érdekében.
