Az előző nap eseményeiről itt írtunk.
Oroszországban bekérették Jermek Koserbajev kazah nagykövetet, amiért az asztanai ukrán nagykövetet, Petro Brublevszkijt az erre vonatkozó bejelentések ellenére sem utasították ki – ismertette kedden Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, akit a Ria Novosztyi hírügynökség idézett.
Korábban a közösségi médiában olyan felvétel jelent meg, amelyen az ukrán diplomata arról beszélt, hogy a kijevi vezetés arra törekszik, hogy minél több oroszt öljön meg. Nem sokkal később a kazah külügyi tárca közölte, hogy Brublevszkijt bekérették a minisztériumba, ahol tiltakoztak a kijelentései ellen. A helyi sajtóban szeptember elején olyan hírek jelentek meg, miszerint a hatóságok követelésére elhagyta Kazahsztánt.
Zaharova szerint Moszkva fel van háborodva, miután nem teljesültek Asztana azon ígéretei, hogy Brublevszkij rövid határidőn belül elhagyja Kazahsztánt és soha többé nem térhet oda vissza.
Ez a személy ismételten megjelent Kazahsztán fővárosában és nyilvánvalóan nem azzal a céllal, hogy összeszedje a holmiját és elvigye a családját. Nem is burkoltan diplomáciai fogadásokon vesz részt a nagykövetség vezetőjének minőségében. Tekintettel erre a helyzetre október 4-én bekérették Jermek Koserbajevet, a Kazah Köztársaság nagykövetét az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele a helyzet tarthatatlanságát
– tájékoztatott Zaharova.
Oroszország arra számít, hogy Kazahsztán – nemcsak a szövetségesi viszony szellemében, de a nemzetiségek elleni uszítást hét évig terjedő börtönnel büntető saját törvényei értelmében – nem hagyja magát megvezettetni a kijevi vezetés által, és lépéseket tesz Brublevszkij végleges kiutasítására – tette hozzá.
Mindemellett Ajbek Szmadijarov kazah külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy Asztana nem követelte az ukrán nagykövet kiutasítását, Brublevszkij mindössze szabadságra ment.
Dnyipro délnyugati külvárosában az orosz légierő nagypontosságú csapása megsemmisítette az ukrán keleti légiparancsnokság törzsét közölte kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A tábornok szerint Harkiv megyében Dvurecsenna, Petropavlivka és Kupjanszk térségében az ukrán fegyveres erők 14. és 92. gépesített dandárja rakétacsapásokban száz katonát veszített, köztük külföldi „zsoldosokat”, valamint 16 haditechnikai eszközt.
A donyecki régióban, Liman irányában, Torszke településnél az ukrán 66. gépesített dandár egységeire és két „nacionalista alakulatra” mért hatalmas csapás több mint 120 embert ölt meg és 14 páncélozott járművet tett üzemképtelenné.
A luhanszki régióban, Liszicsanszk irányában, Hrihorivkánál az ukrán 54. gépesített dandárt érő rakétacsapás mintegy 90 katonát, három harckocsit és hat páncélozott járművet semmisített meg.
Zaporizzsja város közelében rakétacsapások érték az ukrán fegyveres erők 65. gépesített dandárjának lőszerraktárát, valamint a Motor Szics üzem repülőgép-javító műhelyeit. A támadás több mint 15 tonna lőszert, köztük az amerikai HIMARS sorozatvetőkhöz való lövedékeket, valamint két Mi-24-es harci helikoptert semmisítettek meg az orosz tájékoztatás szerint.
Belarusz teljhatalmú ura, Alekszandr Lukasenka azzal vádolta meg a szomszédos Ukrajnát, hogy 15 000 katonát küldött a két ország határához, hogy felderítő munkát végeztessen velük, ami az ő szemében már provokációval ér fel.
A Reuters szerint Lukasenka kifogásolta, hogy állítása szerint az ukrán erők utakat zártak le és lőállásokat állítottak fel a belarusz határ közelében. Az elnök hangsúlyozta, hogy országa csak korlátozottan vesz részt az orosz-ukrán konfliktusban, így az általa mozgósított és határra kivezénylet haderő is csak azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzák a harcok átterjedését.
Lukasenka ezután egy Belarusz elleni támadást kezdett vizionálni.
Megakadályozzuk, hogy Lengyelország, Litvánia és Lettország különleges katonai műveletnek álcázott támadást intézzen Belarusz ellen. Senki sem fogja hátbatámadni az oroszokat Belarusz területéről
– jelentette ki.
A háború kirobbanásakor Lukasenka egyébként lehetővé tette az orosz erőknek, hogy Belarusz felől is támadják Ukrajnát. Az innen bevonuló csapatok egészen Kijevig nyomultak a háború első hónapjaiban, és Csernobilt is ebből az irányból támadva foglalták el az orosz csapatok.
Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban felkészítik a rendőröket a katonai mozgósítás ellen várható újabb tiltakozások elfojtására.
A hírszerzés szerint továbbá a mozgósítottakat nem tudják elszállásolni, élelmezni, ruházni és illetménnyel ellátni. Példaként említik, hogy az omszki harckocsiüzem területén eredetileg csak hatezer ember elhelyezését tervezték, de már szeptember végéig kilencezret vittek be oda. A hírek szerint október 1-jéig további kétezer mozgósított érkezett oda, így végképp nincs elég hely. Ezenfelül a katonák között vannak betegek, akik nem kapnak megfelelő ellátást.
A mozgósítás során nehézségekbe ütközik már a kiértesítés is, az emberek kikapcsolják kaputelefonjukat, csengetésre nem nyitnak ajtót. Ennek eredményeként a hírszerzés szerint szeptember 27-én 170 idézésből csak 16-ot, szeptember 28-án pedig 180-ból 10-et tudtak kézbesíteni az orosz hatóságok.
Az ukrán elnök rendeletet adott ki arról kedden, hogy lehetetlen tárgyalni Oroszországgal mindaddig, amíg annak Vlagyimir Putyin az elnöke, és hogy tovább kell erősíteni Ukrajna védelmi képességeit. Ezzel a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) múlt heti döntéseit erősítette meg.
Az MTI felidézi, hogy Zelenszkij korábban többször figyelmeztette a Kremlt, hogy Ukrajna újabb területeinek annektálása esetén végképp lehetetlenné válnak a tárgyalások. Múlt pénteken közben az ukrán elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök aláírta Ukrajna gyorsított eljárásban történő NATO-csatlakozási kérelmét.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Putyin az orosz védelmi minisztériumban végrehajtott személyi cserékkel próbálja áthárítani a felelősséget az orosz hadsereg Harkiv megyei közelmúltbeli és várható kudarcaiért. A független intézet emlékeztetett arra, hogy új parancsnokot neveztek ki az orosz védelmi minisztérium nyugati katonai körzetébe, Roman Berdnyikov altábornagy váltotta Alekszandr Zsuravlevet ezen a poszton. Az ISW értékelése szerint a nyugati katonai körzet egységei az elmúlt hónapokban főként a harkivi régió északkeleti részén hajtottak végre műveleteket, de egyértelműen konkrét parancsok nélkül. Zsuravlevet egy ideje nem látták. Putyin az utóbbi két hétben leváltotta a nyugati erők két parancsnokát is. Az elemzők nem tartják kizártnak, hogy Putyin megpróbálja Berdnyikovra hárítani a felelősséget a várható újabb orosz veszteségekért Harkiv és esetleg Luhanszk régióban.
Közben Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon azt írta, hamarosan az ukrán erők erőteljes ellentámadásba lendülnek a régióban is, ezért evakuálásra fogják felszólítani a megye lakosait, és azt tanácsolják nekik, hogy ne töltsék a telet nagyvárosban. „Az olyan nagyvárosokban, mint Rubizsnye, Liszicsanszk és Szeverodonyeck, az orosz megszállás felszámolása után sem engedjük be szabadon az embereket. Lehetetlen ott a fűtést biztosítani a lakásokban, mert minden elromlott. A fűtés helyreállítása minden anyagi lehetőség mellett is több hónapig tart. Talán az emberek visszatérhetnek, hogy megnézzék a lakásukat, de lehetetlen ott maradni télre” – magyarázta a kormányzó.
Egy orosz bíróság több millió rubeles pénzbüntetést szabott ki a TikTok-ra, amiért nem távolította el az „LMBT-propagandát” törvényellenesen népszerűsítő tartalmakat, a Twitch pedig a bíróság szerint hamis információt tartalmazó interjút osztott meg, mely egy magas rangú ukrán politikussal készült.
A kínai ByteDance technológiai céghez tartozó TikTokra hárommillió rubel (21 millió forint) összegű büntetést szabtak ki. Hírügynökségi értesülések szerint a vádiratban azt kifogásolták, hogy a platform a „hagyománnyal szembemenő értékeket, az LMBT(-mozgalmat), a feminizmust és a tradicionális szexuális értékek eltorzult megjelenését népszerűsítette” felületén.
Az Amazon tulajdonában lévő, elsősorban videojátékok közvetítésére szakosodott Twitch esetében azt találták problémásnak, hogy az oldal interjút készített Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadóval. Egy, még márciusban, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után meghozott törvény tiltja a fegyveres erők hiteltelenítését Oroszországban, a Twitch ezt a törvényt sértette meg, amiért négymillió rubelnyi (28,5 millió forint) büntetést kapott.
A TASZSZ orosz hírügynökség kedden azt írta, hogy a Twitch további két bírságnak néz elébe, összesen nyolcmillió rubel (57 millió forint) összegben, amiért az oldalról nem távolították el azokat a tartalmakat, melyek Moszkva szerint megbízhatatlan információkat közölnek az Ukrajna ellen indított, az orosz narratíva szerinti „különleges hadműveletről”.
A nagyobb külföldi technológiai cégeket és tartalommegosztó oldalakat már többször is intették a törvény tiszteletben tartására, amelynek megsértéséért akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható. Az Interfax orosz hírügynökség tudósítása szerint a TikTok egyik képviselője a tárgyalás során követelte az eljárások megszüntetését.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emellett közölte, hogy a Wikipediát tulajdonló Wikimedia Alapítványt szintén négymillió rubelre büntették, mert nem törölte az orosz háborúról megosztott „hamis” adatokat.
Már több mint 200 ezer ember érkezett az orosz fegyveres erőkhöz a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi katonai videokonferencián.
A tárcavezető elmondta, hogy a létrehozott alakulatok személyi állományát nyolcvan gyakorlótéren és hat kiképző központban képezik ki. Közölte, hogy a toborzó irodáknál nagyszámú önkéntes jelentkezik.
Egyiküket sem szabad elutasítani, hacsak nincsenek rá súlyos okok
– mondta Sojgu.
Hangsúlyozta, hogy a behívottaknak, a harci környezethez való mielőbbi alkalmazkodása érdekében pótlólagos foglalkozásokat kell tartani, harci tapasztalattal rendelkező tisztek felügyelete mellett. A miniszter szerint a katonákat csak kiképzés és harcra való felkészítés után szabad hadműveleti területre vezényelni. A mozgósított egységek bevetését kizárólag a „különleges hadműveletben” már részt vevő egységekkel együtt szabad tervezni.
A miniszter utasította az ellenőrzési és felügyeleti főcsoportfőnökséget, hogy alaposan ellenőrizze a részleges mozgósításra vonatkozó intézkedések egész sorát. Az elmúlt napokban ugyanis számos jelentés látott napvilágot arról, hogy az orosz hadkiegészítő parancsnokságok egyáltalán nem csak a katonai szakképesítéssel vagy harci tapasztalattal rendelkező tartalékosokat hívták be, akikre a mozgósítás az orosz védelmi tárca és államfő szerint vonatkozott.
Dmitrij Csernyicsenko miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az állami szolgáltatások portálján több mint 70 ezer érdeklődést regisztráltak a hadseregbe való önkéntes jelentkezéssel kapcsolatban a részleges mozgósítás kezdete óta. Csernyisenko szerint a hétvégén tesztüzemben beindították a jelentkezés lehetőségét, amellyel eddig kétezren éltek.
Elmondta azt is, hogy a gosuslugi.ru immár lehetőséget nyújt az indokolatlan behívók megfellebbezésére, a jogosultságra vonatkozó iratok csatolása mellett.
Miután az ukrán hadsereg újra lendületbe jött és visszavette az ellenőrzést a stratégiailag kulcsfontosságúnak számító Liman városában, a közhangulat egyre feldúltabb Oroszországban. Olyannyira, hogy már arra is akad példa, hogy az állami médiában, főműsoridőben bírálják az orosz politikai és katonai vezetést, amint arra a Portfolio cikke is rámutat.
A Rosszija 1 állami televízió műsorvezetője, Olga Szkabejeva arról faggatta Andrej Marucskót, a „Luhanszki Népköztársaság” népi milíciájának vezetőjét, hogy miként lehetséges az, hogy az oroszok újra és újra területeket veszítenek Ukrajnában. Marucsko nem kerülte meg a kérdést, és azt a kánonba illő választ adta, hogy
nem ukrán katonákkal harcolunk, hanem NATO-katonákkal
– hozzátéve, hogy ellenségüknek olyan források állnak rendelkezésére, amihez foghatóval ők nem bírnak.
Marucsko kitért arra is, hogy az ukránok főleg a hírszerzés területén nagyon erősek, ami hatalmas előnyhöz juttatja őket a csatatéren.
A lap emlékeztet, hogy nemrég a Duma elnökhelyettese, Andrej Guruljov is hivatalos csatornákon ecsetelte az orosz haderő alulteljesítését, ő azonban kimondta, hogy a szisztematikus hazudozás az, ami a leginkább hátráltatja a megszálló seregeket.
Az Oroszországhoz csatolt ukrán régiók lakosainak egy hónapja van arra, hogy megváltoztassák az állampolgárságukat, erről beszélt Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosti hírügynökségnek keden.
Ugyanaz a helyzet, mint a Krímmel volt. Egy hónapon belül dönteniük kell
– mondta Ivanov, hozzátéve, hogy az érintett területeken fel fogják gyorsítani a dokumentumok kiállítását.
Az annexiós folyamat utolsó lépéseként már csak Vlagyimir Putyinnak kell aláírnia az erről szóló törvényt, ami várhatóan még kedden megtörténik. Ez a nemzetközi jog szerint illegális és a nyugati kormányok felszólították az orosz elnököt, ezt ne lépje meg, bár aligha tudnak rá hatni.
Az elmúlt napokban több települést is visszafoglaltak az ukrán csapatok a déli fronton, Herszonban, miután a megye északkeleti részén át tudták törni az orosz védelmet. Egy videó arról, hogy hogyan fogadták Novopetrivkában a visszatérő ukrán katonákat, miután kiűzték az orosz csapatokat.
"Where have you been for so long, guys?" – residents of liberated #Novopetrivka in #Kherson region meet the Armed Forces of Ukraine with tears🇺🇦💔 pic.twitter.com/ByfyOy0txO
— Анастасія (@B__ANASTASIYA) October 4, 2022
Megszökött a házi őrizetéből Marina Ovsyannikova orosz tévés, aki március elején az esti tévéhíradó műsorát megzavarva tiltakozott az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt.
Az eltűnését a volt férje jelentette a hatóságoknak.
A híradós ellen még augusztusban rendelték el a házi őrizetet, amely, ha nem hosszabbítják meg, most szombaton járt volna le. A büntetőeljárás ellene zajlik, akár tíz év börtönt is kaphat az „orosz haderőről terjesztett dezinformáció” miatt. A nő a kislányával menekült ismeretlen helyre, az orosz belügyminisztérium körözést adott ki ellene.
Russian TV journalist Marina Ovsyannikova is on Moscow's wanted list after reportedly escaping house arrest with her daughter https://t.co/SWgtpeaNwC pic.twitter.com/aa1NJs3jVZ
— Reuters (@Reuters) October 4, 2022
Ratifikálta az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való “csatlakozásáról” szóló szerződéseket. A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott.
A négy régiónak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott kamunépszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.
Az Európai Unió Bizottsága 21,1 millió euró támogatást biztosított Magyarország számára az Ukrajnából menekülők ellátásából fakadó többletterhek csökkentésére – tudatta a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel. A közlemény szerint Magyarország február 24-ét követően már több mint 900 ezer menekülőt fogadott Ukrajnából.
Az Európai Unió Bizottsága május 18-án határozatot hozott az Ukrajnából érkező személyek tömeges beáramlása által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Csehország) támogatására a 2021-2027. pénzügyi időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz (HAVE) forrásainak keretéből. A források tagállamok közötti elosztása során a tagállamba érkező Ukrajnából menekülők, valamint az Ukrajnával határos határszakaszok forgalmának március 31-ei statisztikai adatait vették figyelembe.
Az MMIA forrásaiból 9,6 millió euró, a HAVE forrásainak keretéből 11,5 millió euró összeggel járul hozzá a bizottság az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatos, február 24. és augusztus 23. között felmerült magyar kiadásokhoz – áll a BM közleményében.
Észak-Korea Moszkva oldalán áll az Ukrajnához tartozó területek Oroszországhoz csatolásának ügyében, mely a nemzetközi joggal szemben áll, és a világ országai éles kritikákkal illették.
Az elcsatolás előtt Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyék területén tartott látszat-népszavazások Phenjan szerint “összhangban vannak az ENSZ alapokmányával” – idézte a KCNA észak-koreai állami hírügynökség egy magas rangú kormánytisztviselő keddi kijelentését.
Cso Csol Szu, az észak-koreai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért felelős igazgatója hozzátette, hogy országa támogatja az orosz kormány álláspontját a területek elcsatolásának ügyében.
Oroszország és Szíria után Észak-Korea júliusban a világon harmadikként ismerte el Donyeck és Luhanszk ukrajnai területek oroszbarát szakadár népköztársaságainak függetlenségét.
(MTI)
Angol sajtóhírek szerint Ukrajna is csatlakozik a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére beadott spanyol-portugál közös pályázathoz.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5263-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül 4980-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 10243-n jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint. A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal 37 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre.
Délen és keleten is támadnak az ukrán csapatok. A korábban teljes orosz megszállás alá került Luhanszk megyébe is benyomultak az ukrán katonák, miután egyes a jelentések szerint teljesen visszafoglalták Harkiv megyét, amelynek az Oszkil-folyótól keletre eső részét ellenőrzésük alatt tartották az oroszok. Az ukránok most Szavotove és Kreminna városát akarják visszafoglalni Luhanszkban, a köztük húzódó autóutat már elvágták az oroszok elől.
Délen, Herszon megyében 30 kilométert haladtak az ukránok a Dnyeper-folyó mentén az orosz jelentések szerint. Vlagyimir Szaldó, Herszon orosz vezetője elismerte a BBC cikke szerint, hogy áttörtek a védelmi vonalukat és Dudcsany (Dudchany) városát is visszavették az ukránok. A hétvégén oda ásták be magukat az oroszok, amikor az első védelmi vonalukat áttörték az ukránok Zolota Balkánál.
