Belföld

Orbán Viktor nem árulta el, mit tesznek az élelmiszerárak emelkedése ellen

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A kormányfő nem válaszolt a neki címzett kérdésre, de a pénzügyi államtitkár világossá tette, az áfát nem csökkentik.

Mit tehet, és mit tesz a Kormány az élelmiszerek árának
emelkedése ellen?

Erre kérdésére várt érdemi választ Orbán Viktortól a jobbikos Lukács László György, aki szerint a jelenlegi inflációs szintet – amely kiemelten megmutatkozik az elszabadult élelmiszerárakban – munkabér-növekedéssel, egyéb bevételi források felkutatásával már nem tudja ellensúlyozni a lakosság.

A legtöbben kényszerűségből kevesebb vagy silányabb minőségű élelmiszert vásárolnak, aminek egészségügyi és egyéb kockázatait az ellenzéki képviselő nem taglalta, de kézenfekvő megoldásként a kormányfő figyelmébe ajánlotta, hogy a jelenleginél jóval szélesebb körben élhetnének azzal, hogy ne 27, hanem csak 5 százalékos áfakulcs szerint kelljen adózni.

Nem vitatva, hogy korábban jó néhány termék esetében már élt a Kormány ezzel a lehetőséggel, azt gondolom, a jelen körülmények között nem halogatható tovább, hogy az élelmiszerek adómértéke általában, de kiváltképp a legalapvetőbbnek számító liszt, étolaj, cukor adójának mértéke az előírt minimális szintre csökkenjék.

Lukács László György szerint ennek hiányában nem lehet komolyan venni, hogy megvédik a lakosságot az inflációtól, ezért arról kérdezte a miniszterelnököt,

mikor és milyen mértékben, az élelmiszerek mely további körében kívánják megtenni ezt – a központi költségvetést egyébként vitathatatlanul érzékenyen érintő, ámde – a lakosság számára életbevágó lépést.

A kormányfő nem válaszolt a hozzá intézett kérdésre, ahogy a pénzügyminisztere sem. Varga Mihály megbízásából végül államtitkára a nemzetközi és hazai tapasztalatokra hivatkozva arról írt, hogy

az áfa-csökkentés az újraelosztásnak igen drága és kevéssé hatékony eszköze.

Tállai András szerint az árakat alapvetően nem is az áfakulcs határozza meg, hanem az adott ágazatban lévő verseny, a termelési költségek, egyéb hazai, nemzetközi piaci viszonyok, állategészségügyi vészhelyzetek, az időjárás, a geopolitikai helyzet (pl. az ukrán-orosz háború).

Erre figyelemmel az alacsonyabb fogyasztói árak biztos elérésére nem tekinthető megfelelő eszköznek az áfakulcs csökkentése. Az áfa mérséklésére – ahogyan az elmúlt években több alkalommal is – csak célzott intézkedésként kerülhet sor, azonban egy ilyen intézkedést megelőzően a mindenkori költségvetési mozgásteret is hangsúlyosan figyelembe kell venni.

A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint az ellenzéki képviselő által megfogalmazott javaslat úgy venne el forrást a költségvetéstől, hogy közben a fogyasztók ebből nem érzékelnének semmit. Ezért döntöttek úgy, hogy az emberek érdekében az élelmiszerárstop eszközével küzdenek bizonyos alapvető élelmiszerek áremelkedése ellen. Úgy látták, az biztosan érvényesül a fogyasztói árakban, míg ez az áfa csökkentésével nem garantálható.

Közben az RTL.hu éppen arról ír, hogy az ársapkának azért nincs sok értelme, mert az árstoppal érintett termékeken kieső összegeket a kereskedők a vásárlókra terhelik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ez nem is ellenőrizhető most. Molnár László biztos benne, hogy az élelmiszerárstop – mivel a következmények nem a kormányon csattannak – marad október 1-je után is, ahogy az inflációs adatokban sokkal nagyobb súllyal szereplő üzemanyagokra vonatkozó ársapka is, még ha az árküszöböt meg is emelhetik.

Kapcsolódó
Nagy Márton szerint az ársapkák, extraprofitadók után új ötletek kellenek
A gazdaságfejlesztési miniszter európai megélhetési válságról és arról írt, hogy a kormányoknak, jegybankoknak nagyobb kontrollt kellene gyakorolniuk az energiaárak felett.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik