Élő Nagyvilág

Civil intézmények elleni támadástól tartva felszólították az amerikaiakat Ukrajna elhagyására

METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY / AFP
METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY / AFP
  • A kijevi amerikai nagykövetség arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy minél előbb, szárazföldön, közúton hagyják el az országot.
  • Garri Kaszparov szerint Oroszország olyan állapotban van, mint Németország 1943-44 körül.
  • Japán, Dél-Korea és Tajvan az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb felvásárlói között.
  • Kijevben járt Novák Katalin tanácsadója.
  • António Guterres, az ENSZ főtitkára kritikusnak minősítette az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű helyzetét.
  • Moszkva arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a üljenek össze és vitassák meg a zaporizzsiai atomerőműben kialakult helyzetet, mert annak közelében folyamatosan harcolnak az orosz és az ukrán csapatok,

Újabb hárommilliárd dollárnyi hadisegélyt nyújt Ukrajnának az USA

Szerdán várhatóan további mintegy hárommilliárd dolláros hadisegély nyújtást jelenti be az Egyesült Államok – írja az Associated Press hírügynökség. Ezt a támogatást az ukránok kiképzésre, és felszerelésre fordíthatják – közölték amerikai illetékesek, akik szerint évekig elhúzódó háborúra lehet számítani.

A hírügynökségi források azt mondták, hogy amíg a korábbi támogatások Ukrajna közvetlenebb fegyver- és lőszerszükségletére koncentráltak, és olyan hadianyagokat érintettek, amelyek a Pentagonnak már eleve raktáron vannak, és rövid úton szállíthatók, ezzel szemben a kiképzésre és egyéb felszerelésre fordítható támogatás minőségileg más.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden megerősítette, hogy a katonai szövetség továbbra is kész támogatni Ukrajnát.

Nehéz tél jön, és amit most látni, az a felőrlő háború. Ez az akaratok harca és a logisztika harca. Ezért hosszú távon fenn kell tartanunk Ukrajna támogatását, hogy Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesülni tudjon

– fejtette ki az Ukrajna által szervezett, a Krímről szóló virtuális konferencián. Ugyanezen a konferencián jelentette be Zelenszkij elnök, hogy a Krím visszafoglalása a cél.

Szerdán lesz pontosan fél éve, hogy Oroszország nyíltan megtámadta Ukrajnát, amit azóta is következetesen „különleges katonai műveletnek” neveznek, noha a háborúnak számos civil áldozata van Ukrajna-szerte.

16 milliárd dollárnyi támogatásra számít az év végéig Ukrajna

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint az idei év végéig összesen 16 milliárd dollár (azaz több mint 6 597 milliárd forint) pénzügyi támogatást várnak nemzetközi partnereiktől az orosz invázió kezelésére.

A közleményében foglaltak szerint Ukrajnának sikerült megőriznie pénzügyi stabilitását a külső segítségnek köszönhetően, amely eddig már 14 milliárd dollárt tett ki.

Az ukrán kormány idei eddigi kiadásainak több mint 40%-át – több mint 11,5 milliárd dollárt –  katonai kiadásokra fordították – áll a közleményben.

(The Guardian)

Az oroszok szerint rakétatámadás érte Donyeck belvárosát, de hadi sikerekől is bőven beszámoltak

Az alábbiakban az MTI kedden délután kiadott részletes haditudósítását ismertetjük.

Eszerint az oroszbarát helyi hatóságok közölték, hogy az ukrán fegyveres erők HIMARS rakétasorozatvetővel és a NATO-tól származó, nagy kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőtték Donyeck belvárosát. A katonai műveletnek legkevesebb három halálos áldozata és tizenegy sebesültje van.

A csapás a „donyecki népköztársaság” vezetői hivatalának homlokzatát, felső szintjét és jobb szárnyát érte, az épületben tűz ütött ki. Denisz Pusilin a hivatalos tájékoztatás szerint nem sérült meg, Telegram-bejegyzésben és „terrorista módszerek” alkalmazásával vádolta az ukrán vezetést, amely szerinte „civileket robbantat fel és városközpontot lövet”.

Leon Klein / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Az orosz parlamenti alsóház szintén az MTI szerint a honlapján közölte, hogy Vjacseszlav Vologyin házelnök munkalátogatást tett a donyecki szakadár köztársaságban, és találkozott Pusilinnal, valamint a helyi törvényhozás vezetőivel. A megbeszélés helyszínéről a tájékoztatás nem tett említést.

A „donyecki népköztársaság” több településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi támadást.

A magyar állami hírügynökség tudósítója a továbbiakban Igor Konasenkovra, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva részletesen taglalja az állítólagos orosz hadi sikereket. Ezek közül a legfontosabbak:

  • A közlés szerint az orosz hadsereg a szakadár köztársaságok csapataival együtt elérte az ukrajnai Mikolajiv megye közigazgatási határát. Mint mondta, a herszoni-mikolajivi előrenyomulás során Alekszandrivkánál a „szövetséges erők” megsemmisítették az ukrán 28. gépesített dandár alegységeit, ellenőrzésük alá vontak 36 négyzetkilométernyi területet Herszon, és további 12 négyzetkilométernyit Mikolajiv megyében, valamint „felszabadították” Komszomolszke települést, három kilométer mélyre nyomulva az ukrán védelmi zónába.
  • A szóvivő azt is állította, hogy az orosz légierő precíziós fegyverekkel Szlovjanszk és Konsztantinivka közelében az ukrán 81. légimozgékonysági és a 95. ejtőernyős rohamdandárnak mintegy kétszáz katonáját és 18 haditechnikai eszközét semmisítette meg. Azt mondta, hogy a 66. gépesített dandár 2. gépesített zászlóalja Novomihajlivka környékén elvesztette harcképességét, a katonák elhagyták állásaikat.
  • Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok 12 vezetésipontra, 164 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, hét fegyver- és lőszerraktárra, négy üzemanyagraktárra mértek csapást, ezenkívül megsemmisítettek egy Buk-M1-es föld-levegő rakétaindítót, egy kis magasságokban mérő célfelderítő radart és egy amerikai gyártmányú lövegelhárító radarrendszert.
  • A Donyeck környéki lövegelhárító művelet három Grad- és négy D-30-as szakaszt semmisített meg, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-27-es repülőgépet, hat drónt és 15 rakétasorozatverő-lövedéket.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 268 repülőgépet, 148 helikoptert, 1796 drónt, 369 légvédelmi rakétarendszert, 4377 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 818 rakétasorozatvetőt, 3335 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5024 katonai járművet veszítettek.
  • Herszon megyében kedden merényletet követtek elé a helyi Moszkva-barát hatóság belügyi osztályának helyettes vezetője ellen is. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a tisztségviselő életben maradt.
  • A „donyecki népköztársaságban” elfogtak az ukrán állampolgárságú Jevhen Karpenkót, akit azzal vádoltak, hogy terrorcselekményt készült elkövetni a szakadár terület hovatartozásáról megrendezendő népszavazás idején. A helyi hatóságok szerint a férfi Csehországban kapott kiképzését.
  • Az oroszok által „különleges hadműveletként” emlegetett hadjárat támogatottságáról közben a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató vezérigazgatója, Valerij Fjodorov, a RIA Novosztyinak azt állította, hogy az a február végi 65-ről március közepére 74-75 százalékra emelkedett, és azóta is ezen a szinten áll az „információs háború ellenére”. Úgy vélekedett, hogy ezen a népszerűségi szinten csakis a háború elindításához vagy az Oroszország elleni szankciókhoz fogható horderejű esemény változtathat.

A náci-bolsevik paktum emléknapján állt ki Ukrajna mellett a lengyel elnök

Andrzej Duda lengyel államfő kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén kijelentette, hogy országa addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges – jelentette a Jevropejszkaja Pravda hírportál. A lengyel elnöki hivatal a Twitteren így idézte Dudát:

Szeretném kifejezni nagy tiszteletemet az ukrán népnek a szülőföldjéért folytatott rendkívül hősies küzdelméért. Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek velük vannak, és támogatni fogják őket a harcok utolsó napjáig.

Duda elmondta, hogy Zelenszkijjel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából. Így folytatta:

Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulója, ami alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is. Ukrajna védi függetlenségét, állama integritását az orosz agressziótól, ami nem február 24-én, hanem 2014-ben kezdődött. Ukrajna számíthat Lengyelországra. Hiszem, hogy Ukrajna nemcsak megvédi magát, hanem győz is, visszaszerzi minden földjét, és helyreáll Lengyelország és minden becsületes nép támogatásának köszönhetően.

Zelenszkij a közös sajtótájékoztatón az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Ukrajna nem tesz különbséget aközött, hogy Oroszország Kijevet vagy a Donyec-medencét támadja, minden ágyúzásra válaszol. „Nekem mint államfőnek Kijev, Csernyihiv és Donbász egyformán kedves, de minden ukránnak is. Mindenhol ukránok laknak, Harkivban, Zaporizzsjában is. Ezekben a városokban ugyanaz lesz a válasz” – mondta.

Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij
Kaniuka Ruslan / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Közben elkezdődött a Krími Platform című ukrán kezdeményezés második csúcstalálkozója, amire Zelenszkij szerint 60 vezető politikus érkezett különböző országokból. „Az afrikai kontinens és Latin-Amerika országai is csatlakoztak hozzánk” – mondta. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy február 24. óta Oroszország mintegy 750 rakétát lőtt ki Ukrajnára a Krímről. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a félszigetünket felszabadítsuk” – jelentette ki. Duda szerint fel kell szabadítani Ukrajna egész területét a Krímmel együtt, továbbá kiállt az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték teljes leállítása mellett:

Nincs visszatérés a megszokott üzletmenethez az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban, miután Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, támadja a nemzetközileg elismert határokat, elfoglal területeket. A politika változása Nyugaton nem csupán az Északi Áramlat-2 teljes leállítását jelenti, hanem ennek a vezetéknek a felszámolását, teljes lebontását is. Miután láttuk, hogy bombák érték Harkivot, Kijevet, rakéták semmisítették meg Irpinyt, Borogyankát, Bucsát és Mariupolt, tanúi voltunk ezeknek a bűncselekményeknek, már nem tudunk visszatérni ahhoz a viszonyhoz, amely idén február 23-a előtt fennállt. Ukrajna egész területét fel kell szabadítani a Krímmel együtt.

(MTI)

Rigában szovjet emlékművet bontanak, a helyi oroszoknak ez nem tetszik

Észtország után Lettországban is elkezdték elbontani a szovjet időkre (a balti államok narratívája szerint megszállásra) emlékeztető köztéri emlékműveket. A helyi orosz kisebbség rosszallással fogadja ezeket, bár az észtországi Narvában erőszak nélkül sikerült egy kiállított világháborús tankot elvinni. Most Rigában, a lett fővárosban bontanak el egy gigászi, szovjet katonákat ábrázoló szoborcsoportot, aminek támogatására pár fiatal fel is vonult lett zászlókkal. A Nexta szerint egy Orosz Világ nevű kisebbségi szervezet pár idősebb tagja leállt velük vitatkozni és kamerázta őket (bár őket is kamerázta valaki).

Zelenszkij: A Krím-félszigeten kezdődött, és a Krímben fog véget érni is

Volodimir Zelenszkij kedden szabadságot ígért „Ukrajnának és a Krím-félszigeten élő polgároknak”, és megígérte azt is, hogy az ukrán zászló ott lesz, „ahol lennie kell”, Ukrajna összes megszállt részén.

Az ukrán elnök ezeket egy Krímről szóló nemzetközi konferencia megnyitóján tartott beszédben mondta. Hangsúlyozta, hogy Kijev visszaállítja Ukrajna fennhatóságát az Oroszország által elcsatolt terület felett.

Zelenszkij azt is mondta: „a terror leküzdése érdekében győzelmet kell aratni az orosz agresszió felett. Fel kell szabadítani a Krímet”.

Dimitar DILKOFF / AFP

Az ukrán elnök ezt a világ törvényének és a rend helyrállításának nevezte.

A Krím-félszigeten kezdődött és a Krímben fog véget érni is

– fogalmazott.

(Reuters / Guardian)

Több mint 30 milliárd forintnyi cseh katonai, 66 milliárd forintnyi civil támogatás Ukrajnának

Több mint 4 milliárd koronát (66,8 milliárd forint) küldött eddig a cseh civil szféra, állampolgárok, cégek, szervezetek Ukrajna megsegítésére – jelentette kedden a CTK cseh hírügynökség a legnagyobb segélyszervezetek adatainak összegzése alapján.

A kimutatásból kitűnik, hogy a háború áldozatai és a menekültek megsegítése mellett a pénz egy részét fegyvervásárlásra fordították az ukrán hadsereg számára. A háború mintegy hat hónapja alatt a cseh állam a védelmi tárca képviselőinek nyilatkozatai szerint több mint 1,8 milliárd korona (30,06 milliárd forint) értékben szállított fegyvereket – a kézifegyverektől a harckocsiig – és lőszert Ukrajnának.

A Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai gazdasági és politikai napilap e heti elemzése szerint a cseh hadiipar számára új konjunktúrát jelent az ukrajnai háború; az ukrán megrendelések értéke a háború utáni első hónap alatt meghaladta a 40 milliárd koronát (668 milliárd forint). A megrendelésekből leginkább a Czechoslovak Group és az STV Group profitál. Mindkét csoport az utóbbi időben bővítette termelését.

Csehország keddig több mint 415 ezer ukrajnai menekültnek adott speciális vízumot, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, a cseh egészségügyi, szociális rendszer és az iskolai hálózat igénybevételére jogosít fel.

Kaszparov azt reméli, Ukrajna mattolja Putyint

A száműzetésben élő Garri Kaszparov a Válasz Online-nak azt mondja, csak a Putyin-rezsim bukása után térhet haza, ám ez nem lehetséges az ukrajnai katonai vereség előtt, így mindent e célnak kell alárendelni. A 2005 óta politizáló sakkvilágbajnok, egykori világelső az egyik legismertebb orosz ellenzéki Nyugaton; az Egyesült Államokban és Horvátországban él. Szerinte a háború igazolja mindazt, amit korábbi könyvében írt a Putyin-rendszer veszélyeiről,

Oroszország olyan állapotban van, mint Németország 1943-44 körül. Ukrajna a vérét adja, de ennek árát mindannyian megfizetjük majd – éveken, ha nem évtizedeken át –, mert nőni fog az oroszok elleni gyűlölet.

Eric PIERMONT / AFP

Garri Kaszparov szerint Ukrajna győzelme az egyetlen esélyük arra, hogy megszabaduljanak a „putyini fasizmustól”, amellyel szemben a Nyugat sokáig impotens volt, noha végig nyíltan beszélt saját terveiről.

Nem véletlen, hogy Sztálin és Rettegett Iván a példaképe – ők is a törvény fölött álltak.

A nyugati szankciók az oroszok nagy részének kényelmetlenek, de Putyin propagandája 22 éve működik, ezért nem azok kiterjesztése a legfontosabb, hanem annak kimondása, hogy azok addig nem szűnnek meg, míg egész Ukrajna fel nem szabadul, a háborús bűnösöket nem állítják bíróság elé. Szerinte egy diktatúra  ellen az erkölcs az egyetlen hatásos fegyver, ezért kezdett politizálni 2005-ben, amikor

Oroszország valahol ott tarthatott, mint Magyarország 2022-ben. Elbábozták, hogy rivalizálhatunk velük, de abban a pillanatban, ahogy veszélyt éreztek, rögtön levettek mindenkit a tábláról.

Japán, Dél-Korea és Tajvan az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb felvásárlói között

Körülbelül 5,5 milliárd dollár (2270 milliárd forint) értékben vásárolt az ukrajnai invázió megindítását követő öt hónapban Oroszországtól fosszilis energiahordozókat Japán, Dél-Korea és Tajvan – állítja egy finnországi központtal működő agytröszt. A CREA (The Center for Research on Energy and Clean Air) becslése szerint Japán 2,6 milliárd, Dél-Korea 1,7 milliárd, Tajvan pedig 1,2 milliárd dollár értékben kötött üzletet Moszkvával február 24. és július 31. között, és ezzel körülbelül egy milliárd dolláros bevételhez juttatták az orosz költségvetést.

Nevezett országok korábban támogatásukról biztosították Ukrajnát, de nem határoztak meg konkrét menetrendet az orosz energiafüggőség felszámolására.

A távol-keleti régió országai az orosz szén, olaj, és gáz legjelentősebb felvásárlóivá léptek elő, amióta a nyugati országok a beszerzés korlátozásáról döntöttek. A kínai import 28 milliárd dollár körül volt a vizsgált öt hónapos periódusban.

„Európában csak Ausztria és Magyarország nem szállított fegyvert Ukrajnának”

Európában csak Ausztria és Magyarország nem szállított fegyvert Ukrajnának – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Ukrinform ügynökség szerint hétfőn az ukrán televízióban.

„Magyarországot, valamint Ausztriát, mint semleges országot leszámítva már egyetlen európai ország számára sem tabu többé a fegyverek szállítása Ukrajnának, bár korábban az volt” – fogalmazott Kuleba. Szerinte sok olyan ország, amely korábban soha nem szállított fegyvert konfliktusövezetekbe, „a totális agresszió kezdete után” változtatott az álláspontján, sőt néhány ország még a törvényeit is megváltoztatta annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fegyverszállításokat Ukrajnába.

Anatolii Stepanov / AFP Egy ukrán katona  egy NLAW-típusú újgenerációs könnyű páncéltörő fegyverrel a frontvonaltól nem messze lévő állásban, a Harkivi terület déli részén, 2022. július 11-én.

Kijevben járt Novák Katalin tanácsadója

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn Kijevben bemutatta a „Kijevi Kezdeményezést”, melynek célja Ukrajna, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország biztonságpolitikájának összehangolása.

Magyarországot Altusz Kristóf, Novák Katalin diplomáciai tanácsadója képviselte – aki a TCH című ukrán hírműsor riportja szerint még mikrofon elé is állt. A résztvevők beszéltek az Oroszországgal szembeni „szankciók folytatásáról” és „az Ukrajnának nyújtott jövőbeli biztonsági garanciáiról”. Havonta egyszer, online tartanak majd konzultációkat, és később bővítik „a kezdeményezés résztvevőinek körét”.

(Via 444, Interfax)

Kazántornyokat bombáztak le az oroszok Mariupolban

Orosz rakétatámadás következtében megsemmisült a mariupoli kazántelep – írja a The Guardian. A város polgármesterének tanácsadója Petro Andryuscsenko arról beszélt, hogy: „ahelyett, hogy felkészítenék a várost a télre és kazánházakat építenének, a megszállók még a megmaradt épületeket is elpusztítják”

A The Guardian közölt is egy „meg nem erősített videófelvételt” az esetről:

Véget kell vetni a nukleáris kardcsörtetésnek!

António Guterres, az ENSZ főtitkára a „nukleáris kardcsörtetés” leállítását követelte. Hangsúlyozta, hogy a világ a „maximális veszély pillanatában” van, és minden atomfegyverrel rendelkező országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy „nincs első használat”.

Az ENSZ-főtitkár kritikusnak minősítette az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű helyzetét. Guterres szerint le kell ülni a tárgyalóasztalhoz a feszültségek enyhítése érdekében, és véget kell vetni a nukleáris fegyverkezési versenynek.

ENSZ-ülés összehívását kérik az oroszok

Moszkva arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a mai napon üljenek össze és vitassák meg a zaporizzsiai atomerőműben kialakult helyzetet – írja a The Guardian.

Európa legnagyobb atomerőműve orosz kézre került, de a továbbra is folyamatosan harcolnak az orosz és az ukrán csapatok az erőmű közelében, ez pedig félő, hogy nukleáris katasztrófát is előidézhet. Azt egyelőre nem tudni, hogy sor kerül-e a találkozóra.

Olvasói sztorik