Megállapodtak az ukrán gabonaexport újraindításáról, az oroszok nem támadják a hajókat

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.

(MTI)

Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni, amelyet az Egyesült Államok küldött Ukrajna megsegítésére a jelenleg folyó háborúban – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Newsweek című hetilap közlése szerint.

Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy „az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen”.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek „jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre” Ukrajnában.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hét közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok további négy M142-es típusú HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának, ezzel összesen 16-ra növelve az ilyen fegyverzetek számát. A miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat a rakétaindító rendszerek mellett hamarosan további HIMARS-rakétákat is szállít Kijevnek, valamint „nagy pontosságú, távvezérelt tüzérségi rakétákat, taktikai katonai járműveket és egyéb olyan felszerelést, amelyre nagy szüksége van az ukrán hadseregnek”.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Newsweek magazinnak azt mondta, hogy az orosz katonai erők „pánik üzemmódban” vannak, amióta a HIMARS rendszerek megérkeztek Ukrajnába.

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmények aláírását az ENSZ-főtitkára jelentette be pénteken Isztambulban. António Guterres szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. A főtitkár felszólította Oroszországot és Ukrajnát a megállapodás maradéktalan betartására.

A globális gabonaellátási nehézségek fenyegetése miatt régóta várt egyezményeket az isztambuli Dolmabahce-palotában írták alá. Oroszország és Ukrajna, a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó két ország külön írt alá megállapodást több millió tonna gabona Ukrajnából történő exportjáról. Az aláírási ceremónián jelent volt Guterres mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Mihajlo Podoljak ukrán elnök tanácsadó a ceremónia előtt a Twitteren közölte: Ukrajna semmilyen dokumentumot nem ír alá közvetlenül Oroszországgal. Ukrajna csak Törökországgal és az ENSZ-szel ír alá megállapodást. Oroszország ugyanilyen megállapodást ír alá Ankarával és a világszervezettel. Podoljak határozottan kizárta orosz hajók közreműködését és Moszkva képviselőinek a jelenlétét az ukrán kikötőkben. „Provokáció esetén azonnal katonai választ adunk” – írta a tanácsadó. Szükség esetén minden ellenőrzést „közös csoportok” végeznek el a török vizeken. Podoljak nem közölt részleteket a csoportok összetételével kapcsolatosan.

„Ma jelzőfényt látunk a Fekete-tengeren, a remény, a lehetőség és a megkönnyebbülés fényét, amelyre a világnak most jobban szüksége van, mint bármikor korábban” – mondta António Guterres.

A fekete-tengeri ukrán kikötők orosz blokádja miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt, tovább rontva az amúgy is szűkülő globális ellátást, és az nyugati szankciókkal együtt szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. A mostani egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhat az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatja a gabona- és műtrágyaszállításokat.

Magas rangú ENSZ-tisztségviselők pénteken közölték, hogy a megállapodás teljességében néhány hét múlva lesz működőképes. A megállapodás 120 napig lesz érvényben, de meghosszabbítható.

„Az a tény, hogy két egymással háborúban álló fél – mégpedig nem akármilyen háborúban – képes volt ilyen megállapodást kötni, (.) példa nélküli” – mondta a Reuters hírügynökségnek egy ENSZ-tisztviselő.

Az orosz aggodalmak kivédésére, amely szerint a visszatérő hajók fegyvert csempészhetnek Ukrajnába, valamennyi fél képviselői átvizsgálják és az Isztambulban működő Közös Koordinációs Központ felügyeli a hajókat, amelyek a Fekete-tengerről a Boszporuszi-szoroson haladnak át a világpiacok felé.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte: „Oroszország kötelezettségeket vállalt, amelyeket ez a dokumentum világosan megfogalmaz. Nem fogjuk az előnyünkre fordítani, hogy ezeket a kikötőket megtisztítják és megnyitják. Erre kötelezettséget vállaltunk.”

„Ez egy régóta szükséges áttörés több millió ember számára, akiknek a túlélése függ a gabona biztos áthaladásától. Bár ez egy fontos lépés, sok munkát kell még elvégezni. A legénység biztonságának a szavatolása létfontosságú, ha gyorsan meg akarjuk valósítani a szerződést. Több kérdés maradt meg azzal kapcsolatban, hogyan tudnak a hajók biztonságosan navigálni az elaknásított vizeken, és hogyan tudja a térség hajóinak a legénysége hatékonyan teljesíteni a javasolt határidőt” – mondta Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara főtitkára.

(MTI)

Aláírta pénteken Andrzej Duda lengyel elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi Lengyelország részéről a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását.

A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálást.

A törvényt Duda a Balti-tenger partján fekvő Gdynia város haditengerészeti kikötőjében tartott rendezvényen írta alá. A lengyel szenátus szerdai ülésén, az alsóház (szejm) pedig már július elején szinte egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet.

Duda a gdyniai ünnepségen kiemelte: a két skandináv ország NATO-csatlakozása óriási mértékben erősíti a térség biztonságát. A NATO és Oroszország határa jelentősen, mintegy 1600 kilométerrel lesz hosszabb – mutatott rá.

Vajon ezt akarta Vlagyimir Putyin, ez jelenti-e Oroszország győzelmét?

– tette fel a kérdést, utalva az ukrajnai háborúra. A lengyel elnök szerint Moszkva arra számított, hogy az Ukrajna elleni támadással lényegében megosztja a NATO-t, de ennek az ellenkezője történt. A szövetség a kezdetektől fogva egységet mutatott, erkölcsileg és katonailag is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta Duda.

Svédország és Finnország az ukrajnai háború kitörése után, május közepén nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet a szövetség a június végi madridi csúcstalálkozóján hagyott jóvá. A folyamat véglegesítéséhez viszont az összes tagállam ratifikálása szükséges. A ratifikálás már a 30 NATO-tagállam jelentős részében megtörtént.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön közölte: Ankara augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását. Törökország korábban húzódozott a svéd és a finn tagság jóváhagyásától, kifogásolva, hogy a két országban Ankara által terrorszervezetnek tartott kurd csoportokat támogatnak.

(MTI)

Közzétette az eddigi orosz veszteségeket az ukrán haderő. Számításaik szerint 39 ezer orosz katona esett el eddig. Az eszközök tekintetében pedig 1704 tankot, 3920 páncélozott járművet, 863 tüzérségi rendszert, 251 rakétavetőt,  221 harci gépet, 188 helikoptert, 15 vízi járművet vesztettek az oroszok az ukránok szerint. Ezeket független források nem erősítették meg.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of July 22, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/Vnrggm9ak6

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 22, 2022

Az amerikaiak szerint is hatalmasak az orosz veszteségek: naponta több száz katonájuk halhat meg Ukrajnában a védelmi minisztérium egyik forrása szerint.

Az ukrán hadsereg légideszant és szárazföldi erőinek tüzérségi egységei megsemmisítettek egy tarackokból álló orosz tüzérségi zászlóaljat, legénységgel, felszereléssel és lőszerrel együtt – közölte az ukrán légideszant erők parancsnoksága pénteken a Facebookon.

A közlemény szerint nyolc darab 152 milliméteres tarackot semmisítettek meg. A csapásról videofelvételt is közzétett az ukrán hadsereg, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy a támadást hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta: a déli frontvonalon az ukrán katonák visszaverték az oroszok rohamműveleteit, akik visszavonultak és most arra összpontosítják erőiket, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok ellentámadását.

A kijevi vezérkar közölte azt is, hogy mostanáig már körülbelül 39 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában.

Jurij Szobolevszkij, a déli országrészben lévő Herszon megyei tanácsának elnökhelyettese a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy a régiót megszálló orosz erők pontonátkelő építését tervezik a megyeszékhely, Herszon városa közelében, miután az ukrán hadsereg a héten két támadást is végrehajtott a stratégiailag fontos Antonyivszkij-híd ellen. Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott arra, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón átívelő Antonyivszkij-híd fontos szállítási útvonal, amelyen keresztül az orosz erők felszereléseket és lőszereket szállítottak az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímből. A híd az ukrán támadások következtében annyira megrongálódott, hogy az orosz megszálló hatóságoknak le kellett zárniuk.

Szobolevszkij megjegyezte: szerinte az oroszok Ukrajna megszállt területein kezdik „azt érezni, hogy egy idegen országban vannak, ahol egyáltalán nem látják őket szívesen”.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy Kijev érdemi tárgyalást vár az Europol illetékeseivel, tényekkel és bizonyítékokkal az Ukrajnából érkező „fegyverek és katonai áruk feketepiaci kereskedelmének” eseteiről. Hangsúlyozta: az ukrán hatóságok érdekeltek a gyors információcserében, hogy mihamarabb reagálhassanak az ilyen esetekre. A tisztségviselő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Ukrajnából kiinduló fegyvercsempészetről szóló hírek a nyugati médiában időben egybeestek a MakZim elnevezésű nagyszabású orosz információs művelet bevetésével, amelynek célja Ukrajna hiteltelenítése, a szövetségesek fegyverszállításának leállítása.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Jan Op Gen Oorth, az Europol szóvivője korábban kijelentette, hogy Ukrajnából származó lőfegyverek és katonai áruk jelentek meg a nemzetközi feketepiacon.

Pénteken az ukrán rendfenntartók razziát tartottak egy kijevi katonai üzlethálózatnál, amelynek vezetőit azzal gyanúsítják, hogy Lengyelországtól humanitárius segélyként kapott védőfelszerelésekből próbáltak anyagi hasznot húzni.

(MTI)

Az orosz jegybank azt közölte, hogy a július 15-ig tartó egy hétben a tartalék 7,4 milliárd dollárral, 565,3 milliárd dollárra esett.

Az év elején a tartalékszint 630,6 milliárd dollár volt. A legmagasabb szint idén eddig a március 3-án zárult héten volt, 643,2 milliárd dollárral, ami azt jelenti, hogy a tartalék nagysága azóta 77,9 milliárd dollárral esett.

(MTI)

– Elkötelezettek vagyunk a függetlenség kivívása mellett és Oroszországhoz való lehetséges csatlakozás elérésére – jelentette ki a Moldova oroszbarát szakadár területének, a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság külügyminisztere, Vitalij Ignatyev. Ignatyev szerint először a függetlenségüket kell elismertetni, a következő lépés lehet Oroszországba való beolvadás.

Az Oroszországhoz való csatlakozásnak van egy nagy fizikai akadály is: a terület nem határos Oroszországgal. Ha azonban az oroszok elfoglalják Ukrajna déli részét is, ahogy ezt korábban tervezték is, akkor ez az akadály elhárulhat.

A szakadár területen 470 ezren laknak és 1992 óta állomásoznak ott orosz „békefenntartó” katonák.

Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia is felkerült pénteken az orosz kormány által „barátságtalannak minősített” külföldi államok listájára.

A kormány frissítette azon külföldi államok listáját, amelyek barátságtalan cselekményeket követnek el a külföldön működő orosz diplomáciai és konzuli képviseletekkel szemben.

A listán szereplő országok számára korlátozzák vagy megtiltják az oroszországi lakosok alkalmazását diplomáciai és konzuli képviseleteiken. A pénteken ismertetett rendelet értelmében Görögország esetében 34, Dániáéban 20, Szlovákiáéban 16 fő ez a limit. Szlovénia és Horvátország nem vehet fel helyi alkalmazottakat. Az orosz kormány közölte, hogy a lajstrom, amelyen eddig az Egyesült Államok és Csehország szerepelt, tovább bővülhet.

Márciusban a moszkvai kabinet jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan cselekményeket elkövető – alapvetően az ukrajnai háború miatt szankciókat bevezető – 48 külföldi állam és terület listáját is. Ezen mások mellett szerepel az összes uniós ország, így Magyarország is, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Izland, Svájc, Montenegró, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.

(MTI)

Oroszországba szállítják a Mariupolhoz közeli Azovsztalban hátrahagyott, Nagy-Britanniába szánt, állítja a telephely főnöke. Hozzáteszi, hogy az 500 millió fontot (234 milliárd forint) értékű acélt részben továbbértékesítik Afrikában és Ázsiában.

Amit ezzel az acéllal csinálnak, az alapvetően fosztogatás. Ellopják a termékeinket, de nem csak a mi termékeinket, ugyanis ezeknek egy része már az európai vásárlóké. Ezért a lehető legpontosabban dokumentáljuk ezeket az eseteket. Előkészítjük az ügyet, és minden erőnkkel utánuk fogunk menni

– nyilatkozta Jurij Rizsenkov.

(SkyNews)

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint véget kell vetni a háborúnak, hogy elkerüljük a „nukleáris háború szakadékát”, továbbá ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajna fogadja el Oroszország követeléseit.

Nincs szükség további lépésekre. A következő lépés a nukleáris háború szakadékába vezet

– nyilatkozta a fehérorosz államfő az AFP-nek.

Belarus strongman Alexander Lukashenko, Putin’s biggest ally in the war against Ukraine tells @AFP Russia, Ukraine and the West must agree to halt the conflict to avoid the "abyss of nuclear war".

"We must stop, reach an agreement, end this mess"https://t.co/mXODn2oVFW pic.twitter.com/9bJh9SsT3h

— AFP News Agency (@AFP) July 22, 2022

A 2020-ban választási csalással hatalomban maradt Lukasenka szerint a nyugat konfliktusra törekszik Oroszországgal, és háborút készül kiprovokálni.

Ha Oroszország nem előzte volna meg önöket, a NATO már megszervezte volna a támadást és csapást mért volna Oroszországba

– vélekedik Lukasenka.

Az orosz külügyminisztérium által kiadott nyilatkozatokban Szergej Lavrov, a tárca vezetője elmondta, Oroszország mindig is támogatta az afrikaiakat „a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásért folytatott harcukban”.

https://twitter.com/mfa_russia/status/1550344711914897410?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1550344711914897410%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fjul%2F22%2Frussia-ukraine-war-live-news-deal-to-resume-grain-exports-to-be-signed-ukraine-has-potential-to-inflict-major-losses-on-russians-says-zelenskiy

Szolidárisak vagyunk a dekolonizációs folyamat befejezésére irányuló követelésekkel

– jelentette ki Lavrov.

Kelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők továbbra is visszaverik az oroszok támadását a vulehirszki erőműnél. Az orosz tüzérség Kramatorszk és Sziverszk városának környékére összpontosít – közölte a brit védelmi minisztérium.

A hírszerzési jelentés szerint

Oroszország növelte a légvédelmi rakétáinak másodlagos, szárazföldi támadó üzemmódban történő alkalmazását, mivel kritikus hiány lépett fel a szárazföldi telepítésű rakétákból.

Az invázió kezdete óta az oroszok S-300-as és S-400-as stratégiai légvédelmi rendszereket telepítettek Ukrajna közelébe. Ezeket a viszonylag kis robbanófejjel rendelkező rakétákat repülőgépek és rakéták megsemmisítésére tervezték. Komoly fenyegetést jelentenek a nyílt terepen mozgó csapatok és kisebb épületek ellen, de nem valószínű, hogy áthatolnak a páncélozott szerkezeteken. A minisztérium szerint nagy az esélye annak, hogy ezek a rakéták nem találják el a kívánt célpontot, ami polgári áldozatokat követelhet.

(Guardian)

Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ főtitkára, António Guterres a mai nap folyamán aláírja az ukrajnai fekete-tengeri gabonaexport újraindításáról szóló megállapodást – közölte a török elnöki hivatal.

Csütörtök este Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatala közölte, hogy a múlt heti isztambuli tárgyalások során általános megállapodás született az ENSZ tervéről, amelyet a ma délután a Dolmabahce-palota irodáiban a felek írásban is rögzítenek. A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek.

A múlt heti tárgyalásokat megelőzően a diplomaták szerint a terv részletei között szerepelt, hogy

• ukrán hajók vezetik át a gabonaszállító hajókat az elaknásított kikötőkön keresztül,
• Oroszország tűzszünetet köt a szállítmányok mozgása idejére,
• Törökország – az ENSZ támogatásával – ellenőrzi a hajókat, hogy eloszlassa a fegyvercsempészettel kapcsolatos orosz félelmeket.

Az ENSZ és Törökország már két hónapja dolgozik egy terven, amelynek célja Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindítása, valamint az orosz gabona- és műtrágyaszállítmányok megkönnyítése.

Kapcsolódó

Globális éhínséggel és migrációs válsággal fenyeget, ha megrohad az ukrán silókban tárolt gabona

20 millió tonna gabona rekedt az ukrajnai raktárakban, miközben a mezőgazdasági termékekre óriási szükség lenne az éhínséggel fenyegetett afrikai és közel-keleti országokban.

Oleg Nikolenko, az ukrán külügyi tárca szóvivője a Reutersnek megerősítette, hogy aláírhatnak egy olyan dokumentumot, amely kötelezi a feleket a fekete-tengeri exportútvonalak biztosítására. Hozzátette, hogy az ukrán delegáció kizárólag olyan döntéseket támogat, amelyek garantálják Ukrajna déli régióinak biztonságát, az ukrán hadsereg „erős pozícióit” a Fekete-tengeren, valamint az ukrán mezőgazdasági termékek biztonságos exportját.

(Guardian)