A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján megint nőtt az infláció, a májusi 10,7 százalékról júniusra átlagosan 11,7 százalékra. Ennyivel drágultak tavaly júniushoz képest idén júniusra a termékek és szolgáltatások. A jelentés kiemelte, az átlagon belül az élelmiszerek (22,1 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek ára (+12,4 százalék) emelkedett a leginkább.
A gyorsjelentésben szerepelt, hogy az élelmiszereken belül legjelentősebben a margarin (+58,1 százalék), a sajt (+43,4 százalék) a száraztészta (+39,9 százalék), a kenyér (+39,7 százalék), a baromfihús (+37,1 százalék), a tejtermékek (+36,5 százalék), a tojás (+34,3 százalék), a péksütemények (+31,1 százalék), a tej (+24,9 százalék) drágultak. Az élelmiszerek úgy drágultak átlag felett, hogy február óta hat termék árstopos.
A tartós fogyasztási cikkeken belül pedig a konyha- és egyéb bútorok (+20,1 százalék), a szobabútorok (+19,7 százalék), a használt személygépkocsik (+17,6 százalék), az új személygépkocsik (+12,0 százalék) áremelkedését emelték ki a jelentésben. Továbbá a lakásjavító és -karbantartó cikkek árnövekedését (+29,6 százalék), az állateledelekét (+27,0 százalék), a testápolási cikkekét (+14,8 százalék) és a szintén árstopos járműüzemanyagokét (+11,2 százalék). A szolgáltatásokon belül pedig a taxizást (+26,1 százalék), a lakásjavítást és -karbantartást (+20,6 százalék) valamint a járműjavítást és -karbantartást (+15,6 százalék).
Ezek a számok is sokkolóak, de ha megnézzük a részletes, több mint 170 terméket és szolgáltatást tartalmazó jelenést, még durvább áremelkedéseket találhatunk. Mint az ábra is mutatja,
a rétesliszt (1 kilóért 226 forint helyett 371 forintot fizethet a vevő), a fehér vagy egyszínű falburkoló csempe (négyzetmétere 2880 forintról 4800 forintra ugrott) és a tejes margarin. Utóbbi egyedüliként 70 százalékkal kerül többe, mint tavaly júniusban, azaz 313 forint helyett 533 forintot kell leszurkolni átlagban egy 200-250 grammos doboznyiért.Mint látható, a csirkecomb (amit az árstopos csirkemell helyettesítő termékeként szoktak emlegetni), a trappista sajt, a bontott csirke (nesze neked árstopos farhát) is több mint felével kerül többe, mint tavaly nyáron. De másfélszeres áron érhető el a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl, a fehér kenyér és a marha rostélyos is.
Negyven és 50 százalék között drágult a vaj, a csirkeszárny, a 4 tojásos spagetti, a félbarna kenyér, és a paradicsom.
Átlagosan harminc és 40 százalék között 15 élelmiszer ára a gyorsfagyasztott hasábburgonyától a kakaós csigán, a 2,8 százalékos ESL tejen (az UHT árstopos) át a sertészsírig. Az élelmiszereken kívül 30 százalék felett (de 40 alatt) drágult még a papírzsebkendő, a macskaeledel, és a laminált parketta is.
Folytathatnánk a sort, hiszen további 80 olyan termék és szolgáltatás található a részletes statisztikában, amely az átlagos 11,7 százalék felett drágult.
Külön megnéztük, mi a helyzet az árstopos termékekkel. Közülük is van, amelyik átlag felett drágult egy év alatt: a finomliszt 185 forint helyett 211 forintba került átlagban, ami 14 százalékos árnövekedés. Az árstopos élelmiszerek közül 10 százalék felett drágult még a napraforgó étolaj, 8 százalék felett az UHT-tej, és 6 százalék felett a csirkemell, A kristálycukornál befért 2 százalék alá a drágulás, a sertéscombnál pedig nem érte el a 1,5 százalékot.
Mint látható, a 95-ös benzin és a gázolaj az árstop ellenére is több mint 10 százalékkal volt drágább, mint tavaly nyáron. (Az árstop tavaly novemberben lépett életbe.)